A rappereknek a bűnösségét próbálják bizonygatni a szövegeikkel az ügyészek, a countryénekesek viszont vígan öldökölhetnek dalaikban

Bazmeg, öcsém, a minimálbéred, bazmeg a rendőrt és a bűnözőt, egy füst alatt baszom meg mind a kettőt.

Komikusnak tűnő jelenet volt 2015-ben, amikor a középkorú ügyésznő a vádirat részeként komoly hangon felolvasta ezeket a sorokat azon a tárgyaláson, amelyen Dopemant azért vádolták meg garázdasággal, mert „Magyarország himnuszát trágár szavakkal megszakítva adta elő” és belerúgott egy hungarocellből készült Orbán-szobor leesett fejébe, és mindez a vád szerint „alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen”. Az már kevésbé komikus kérdés, hogy – a dalszöveget illetően – hol húzódik a művészi önkifejezés és a büntetőjogi felelősség határa.

Az Egyesült Államokban ez a kérdés tárgyalások százain merül fel, ahol a vád nem garázdaság, hanem fegyveres erőszak, drogkereskedelem, gyilkosság, bűnszervezetek fenntartása, és a vádlottak által előadott rapszövegeket az ügyészek a súlyos bűncselekmények bizonyítékául szánják. A 2000-es években futott fel ez a gyakorlat az Economist cikke szerint: Amerikában és az Egyesült Királyságban a hatóságok kifejezetten keresik az interneten az olyan szövegeket és videoklipeket, amelyek szerintük bűncselekményre utalhatnak. 

Mi ezzel a probléma? Hát az, hogy attól nem lesz valaki a való életben bűnöző, hogy bűncselekmények elkövetéséről rappel. Ráadásul ez a gyakorlat kifejezetten a rapet sújtja – ha következetesek akarnának lenni a hatóságok, például a countryénekeseket is elővehetnék, mert a műfajon belül külön kategóriát képeznek gyilkos balladák. De Johnny Cash-t sem tartóztatta le senki azért, mert azt énekelte a Folsom Prison Blues-ban, hogy lelőtt egy embert, csak hogy lássa meghalni.

A hiphop, mint Dina Lapolt szórakoztatóipari ügyvéd írta egy cikkében, az 1970-es években Bronxból indult a nyomorra, munkanélküliségre, bandaháborúkra, elszigeteltségre adott válaszként. A műfaj úttörőinek célja az volt, hogy a rendszerszintű egyenlőtlenségek által szült erőszakra felhívják a figyelmet, és a bandák közötti versengést a rapben éljék ki. A bíróság alapvetően érti félre a műfajt a jogász szerint, amikor bűncselekményekkel kapcsolja össze a szövegeket, és ez egy olyan országban, ahol tízezreket börtönöztek be ártatlanul, megakadályozhat embereket abban, hogy gyakorolják az önkifejezés szabadságát, mert attól kell tartaniuk, hogy valódi bűncselekményekkel vádolják meg őket. 

Mac Phipps 2000-ben 22 éves feltörekvő rapper volt, amikor letartóztatták gyilkosságért. A louisianai klubban, ahol fellépett, lelőttek egy embert. Az egyik kidobó bevallotta, hogy ő tette, a hatóságok mégis a rapper ellen indítottak eljárást. Phipps ellen nem volt tárgyi bizonyíték, ehelyett az ügyész azzal példálózott a kizárólag fehérekből álló esküdtszék előtt, hogy a vádlott fellépésein olyan szövegeket ad elő, mint „gyilkolj, gyilkolj, ölj, ölj”. A büntetlen előéletű rappert harminc év börtönre ítélték. 2021-ben a kormányzó kegyelmet adott neki, ami nem tette semmissé az ítéletet, de legalább visszakapta szabadságát. A 45 éves Phipps a Guardiannek azt mondta: 

A hiphop volt a módja annak, hogy megküzdjek a városi élettel, ez volt a megélhetésem, ebből gondoskodtam a családomról. Az, hogy ezt bíróságon használták fel ellenem, olyan volt, mintha azzal csaptak volna arcon, amit annyira szeretek.

Szerinte a legtöbb előadó kitalált, vagy jelentősen eltúlzott dolgokról rappel, ahogy a festőknek sem a valóságot kell festeniük. Egy másik interjúban azt is mondta, hogy ha az hozna pénzt, akkor a legtöbb fiatal afroamerikai arról rappelne, hogy „szépen süt a nap a gettóban”.

A Grammy-díjas Young Thugot tavaly májusban tartóztatták le. A vád szerint kiadója, a Young Stoner Life valójában bűnszervezet. A New York Magazine azt írta, hogy az atlantai rapper nem olyan ember, aki bárkit meglep azzal, hogy összetűzésbe kerül a törvénnyel: mielőtt platinalemezes rapelőadó lett, még a középiskolában összeverekedett egy tanárával, akinek eltörte a karját, és négy évre javítóintézetbe került. Miután kiengedték, szerencsejáték- és drogfüggőséggel küzdött, többször letartóztatták fegyverekkel, drogokkal kapcsolatos vádakkal. Az utóbbi időben azonban úgy tűnt, távol tartja magát a balhéktól. Lemezkiadójába nagyrészt régi barátait és családtagjait vette be: tudja jól, hogy aki vele dolgozik, az milliomossá válhat, és ezt a kegyet nagylelkűen osztogatja is. Társai közül sokan vádlottak padjára kerültek az ügyben, amelyben az ügyészség azt próbálja bebizonyítani, hogy a Young Stoner Life nem lemezkiadó, hanem utcai bűnbanda, ami lop, gyilkol és drogot árul, és ezt nagyrészt a szövegeikkel igyekeznek alátámasztani. 

A Guardian cikke szerint széles körben találni példákat arra, hogy a rapszövegeket kiragadják kontextusukból, félrevezetően mutatják be, a bennük lévő fiktív állításokat tényként, vallomásként kezelik. Ugyanakkor ritkák az olyan esetek, amikor a szövegeket vagy klipeket konkrét bűncselekményekhez kötik, a bíróságokon való felhasználásuk inkább az esküdtekben ébreszt elfogultságot a jellemzően fiatal, színesbőrű vádlottakkal szemben. 

Jack Lerner jogi szakértő szerint egy ügyészeknek kiadott tájékoztató anyag például kifejezetten bátorítja a rapszövegek felhasználását annak érdekében, hogy „feltárják a vádlott valódi személyiségét”. 

A már idézett Economist-cikk szerint pedig az is előfordul, hogy olyan „szakértőket” kérnek fel az eljárásokban a szövegek elemzésére, akik a Wikipédiából és az Urban Dictionary-ből próbálják értelmezni a szlengeket.

Tavaly több tucatnyi előadó – köztük Drake, a Coldplay, Alicia Keys, John Legend – és zeneipari szereplő – beleértve a Warner Music Groupot, a Universal Music Groupot, a Spotify-t, a Youtube Musicot és a TikTokot – írt alá nyílt levelet az ellen tiltakozva, hogy rapszövegeik alapján kriminalizáljanak fekete előadókat. A levél szerint a rapperek történetmesélők, akik egész világokat alkotnak összetett karakterekkel, akik hősök és gonoszok is lehetnek egyszerre. A rapszövegeket azonban lényegében vallomásként használják fel a tárgyalótermekben, kriminalizálva ezzel a feketék művészetét. 

Kaliforniában törvényt fogadtak el, ami korlátozza a művészeti alkotások, így a rapszövegek bizonyítékként való felhasználását a büntetőeljárásokban. Szövetségi szinten is kezdeményeztek hasonlót. 

2014-ben a San Diego-i Tiny Doo nyolc hónapot volt börtönben, mert a szövegeivel akarták rábizonyítani, hogy bűnszervezetben vett részt és bűncselekményeket követett el. Amikor kijött a börtönből, fel akart hagyni a rappeléssel.

De aztán azt mondtam, basszák meg, azt csinálok, amit akarok és kurvára azt mondok, amit akarok. Nem ártok ezzel senkinek, és nem csinálok semmi törvénytelent. Hagyjanak békén.

Nyitókép: a szintén eljárás alá vont Gunna és Young Thug 2022 januárjában – Fotó: Alberto E. Rodriguez/Getty Images for DS4EVER Presented by Gunna, Young Stoner Life Records, 300 Entertainment