Kultúra

Tankcsapdába hugyoztam, ettem lótetemet, és mégis itt vagyok – 80 éves lenne Cseh Tamás

rtl.hurtl.hu

2023. január 22. 8:11

Január 22-én lenne nyolcvanéves Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész, egy korszak hangulatának legendás tolmácsolója. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Cseh Tamás Budapesten született, de tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tardoson élt, középiskolai tanulmányait a fővárosi József Attila Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskola rajztanári szakán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1967-től hét évig rajzot tanított egy kőbányai általános iskolában.

1970 decemberében ismerkedett meg Bereményi Gézával, akivel közösen kezdtek dalokat írni. Barátságuk és munkakapcsolatuk a vízivárosi Iskola utca egyik albérletében kezdődött, itt születtek a legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok, a sorban az első 1971-ben Az ócska cipő volt. 


A ház bejáratánál ma tábla található egy különleges lakónévsorral, a lemezeken szereplő személyek nevével (köztük Antoine és Desiré, Fáskertiné, Ács Mari, Poremba Éva, Vetró Irén és a többiek). Bereményi írta csaknem az összes Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1986-os Mélyrepülés, amelyhez Csengey Dénes írta a szöveget.)

Cseh Tamás 1971 tavaszán egy Kex-koncert szünetében játszott először közönség előtt, három dalt adott elő gitárkísérettel. Első estje, a Dal nélkül az Ad Libitum együttes közreműködésével készült. Első lemeze, a Másik Jánossal közösen készített Levél nővéremnek 1977-ben jelent meg. Ennek folytatása húsz évvel később Levél nővéremnek 2. címmel készült el, 2004-ben jelent meg az Igazi levél nővéremnek című CD. Albumai közül legkedvesebb emlékeit saját bevallása szerint az 1978-as Fehér babák takarodója hordozza.


1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban adott önálló esteket, összességében mintegy ezerkétszáz dal szerzője. Több klasszikus színházi előadásban is színpadra lépett. Utolsó, Fel nagy örömre című karácsonyi lemezét 2008-ban adta ki. 2009 őszén tíz DVD-n jelent meg Összes dalok időrendben című koncertsorozatának felvétele.

Egyszerű, sallangmentes előadó volt, élete végéig küzdött a lámpalázzal. Valóságos kultusza alakult ki, kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett. Betétszámot írt Bacsó Péter Szerelmes biciklisták, Nyár a hegyen című filmjeihez, majd Jancsó Miklós több filmjében (Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Szörnyek évadja, Kék Duna keringő) játszott. Főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című filmekben. 


Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című kiállításszínháznak, 1998-tól 2006-os megszűnéséig vezette a Századunk című televíziós tévésorozatot, fellépett a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsorban, amelynek ő énekelte a főcímdalát. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Fonyó Gergely 2001-ben), Szász János rendező Utóirat címmel dalaiból készített tévéfilmet 1988-ban.

Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét „indián területté” nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. 

Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című kötet, amelyet előadásában hangoskönyvként is kiadtak, a könyv alapján animációs film készült.


Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban a Pro Urbe Budapest díjat. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki műfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2008-ban Budapest VIII. kerületének, a következő évben Bakonybélnek is díszpolgára lett, ahol tavaly nyáron nyolcadik alkalommal rendeztek emléknapot tiszteletére. 2009-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott és Újbuda díszpolgára lett.

2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, utolsó koncertjét augusztus 26-án adta a Bakáts téren. 2007-ben jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve. Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten halt meg.


Dalai emlékkoncerten csendültek fel a többi közt a Sziget Fesztiválon. Egykori lakhelyétől nem messze, a budapesti Szent Gellért téren 2013-ban állították fel egész alakos szobrát, amely mellett egyik dalának néhány sora olvasható, az utcaburkolatba vésett grafika az indián énekest idézi meg. Egyik védnöke volt a 2008-ban indult Ördögkatlan fesztiválnak, ahol több alkalommal is megemlékeztek róla, Cseh Tamás nyomában Budán címmel évek óta emléksétát szerveznek. 2014-től három évig az ő nevét viselte a hazai könnyűzene támogatására meghirdetett program, nevével tavaly képzőművészeti pályázatot írtak ki.

Képzőművészeti munkáiból több alkalommal szerveztek kiállítást, a grafikáit tartalmazó album 2014-ben jelent meg. Énekelsz Csehtamást? címmel 2021-ben jelent meg Fodor Sándor második róla írt könyve. Hagyatéka, a hozzá kapcsolódó valamennyi fellelhető dokumentum, hang- és képanyag megőrzésére hozták létre a Cseh Tamás Archívumot. Öröksége 2021 végén a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz került.

Nyitókép: Fortepan / Vadász Ágnes

#Kultúra#cseh tamás#másik jános#bereményi géza#színház#Levél nővéremnek#ma

Címlapról ajánljuk