A mocskos szájú télapótól a csúcsdísszel gyilkoló mikulásig

Van, ahol meghitten ropog a kályhatűz, míg máshol holtrészegen dobja ki a taccsot a mikulás, vagy épp kiadós vérengzésre készül. Bizony, a hófehér szakáll néha beteg lelkeket takar. Természetesen csak a moziban, ott azonban néha elszabadul a pokol ünnepek idején. Az alábbi filmekből megtanultuk: ha motoszkálást hallunk éjszaka a kéményből, jó okunk van megijedni.

Vérapó (2022)

Ha a cím valamiért nem szolgálna kellő figyelmeztetésül, hogy itt nem az esti mesékből ismert joviális bácsi osztogatja majd az ajándékot. A rendező személye mindenképpen garancia arra, hogy a rosszak nem virgácsra, hanem súlyos testi fenyítésekre, adott esetben robbantás általi halálra, szembe fúródó hegyes karácsonyfadíszekre és más efféle büntetésre számíthatnak. 

Aki a Náci zombik 1. és a Náci zombik 2. rendezőjétől a békebeli karácsonyok cukormázas hangulatát várta, magára vessen: a december 1-jén mozikba kerülő Vérapuban a Stranger Thingsből ismert David Harbour játssza a kissé ittas és elég erőszakos télapót, akinek nagyon is komoly oka van a vérengzésre: szerződéses kötelessége teljesítése, vagyis éjszakai ajándékkiszállítás közben egy csapat mindenre képes túszejtőbe botlik (vezetőjük John Leguizamo), akik nem tisztelik kellőképpen a karácsony szellemét, és épp a szentestét szemelték ki néhány százmillió dollár eltulajdonítására. 

A fegyvereseket egyetlen akadály választja el a túszul ejtett család széfjétől: egy mikulásnak látszó drabális alak, akit egyáltalán nem feszélyez, ha vérfoltos lesz hófehér szakálla.

Csendes éj, halálos éj (1984)

Igen, tudjuk jól, mindenki a Tapló télapóra vár egy ilyen listán, ő is majd eljön, ígérjük, de először ideje elmerülni a nyolcvanas évek olcsó horrorjainak vérgőzös világában, ahol olyan gyöngyszemeket találhatunk, mint például a Silent Night, Deadly Night című kaszabolós darab.

Már a film plakátja is igazi klasszikus: központi elemét a mikulás kéményből kilógó karja képezi, amely mi másban is végződhetne, mint egy baltát szorongató kézben. A hangulatot a kéményről lelógó jégcsapok teszik még ünnepibbé. Erre mondják a műértők: telitalálat! Hát még maga a film, amely csakis a Halloween (cikkünk a Halloween-filmek sztárjáról, Jamie Lee Curtisről itt olvasható) által beindított slasher-divatnak köszönhette létezését. 

Az ajándékozás örömétől megittasult forgatókönyvíró nem fukarkodott a legolcsóbb fordulatokkal: a kis Billy, miután végignézi, ahogy a szüleit egy mikulásnak öltözött alak meggyilkolja, árvaházba kerül, ott megismeri az apácai szigort, majd nagykorúvá válva maga is mikulásruhát ölt, és hozzá baltát is ragad. 

Lám, a plakát nem hazudott, talán csak a kémény hibádzik. A film a maga idejében kisebbfajta botrányt okozott, megriadt gyerekek szülei vonultak fel tömegével a mozik előtt. Talán hiba volt a gyilkos télapóról szóló horrort Amerika kedvenc családsorozata, A farm, ahol élünk epizódjai közt reklámozni.

Mennyből az ördög (2005)

Hát, igen, a nyolcvanas években egy télapóruhás baltás gyilkos még okot adott a rettegésre, a kétezres évekre azonban már leáldozott a magukat komolyan vevő vérengző mikulásoknak. Hogy ez örömteli fejlemény-e, netán szomorú kortünet, döntse el mindenki maga, mindenesetre a cinikus 2000-es években már a féktelen bohóckodásé volt a főszerep. 

Itt van például a 2005-ben bemutatott Santa’s Slay. Már a cím is poént rejt, egy kedves szójátékot: a „slay” ölést, a hasonló ejtésű „sleigh” szánt jelent – hahaha!. 

Vegyünk egy átlagos jelenetet a hangulat érzékeltetésére, például azt, amelyben a kéményen leereszkedő mikulás tojáslikőrbe folytja a háziasszonyt. Majd a karácsonyfa csúcsdíszéből dobócsillagot csinál. Ez aztán a lelemény! És akkor még nem is beszéltünk az ünnepi étkészlet és a karácsonyi pulyka combjának kreatív alkalmazásáról. 

Hiába minden, a kétezres évekre a műfaj már odáig süllyedt, hogy a Santa's Slay-nek, amely Mennyből az ördög címen ismert nálunk, még csak egy kisebbfajta botrányt sem sikerült keltenie, pedig a fenti halálnemek tényleg csak ízelítőként szolgálnak, a java csak ezután jön. 

Az ördögi mikulás megformálása Bill Goldberg karrierjében sem hozott jelentős fordulatot, a sikeres pankrátorból nem lett keresett színész, pedig, mint azt a tojáslikőrös kunszt is bizonyítja, volt érzéke a finomságokhoz. Goldberg példája pályatársainak is intő jel lehetett, Dwayne Johnson és John Cena, korunk legnagyobb pankrátor-színészei eddig legalábbis óvakodtak a mikulásszerepektől.

De visszatérve a Santa's Slay-re:

Gyomor kell hozzá

 – jegyezte meg a film egyik kritikusa, ami olyan találó, hogy nincs is mit hozzátenni.

Tapló télapó (2003)

Végre elérkeztünk ahhoz a filmhez, ami nélkül nem lehet meg egyetlen anyaszomorító mikulásos lista sem. A maga idejében a Tapló télapó (a Bad Santa remek magyarítása) olyan üdítően vulgáris volt, hogy abba még egy mocskos szájú Tarantino-karakter is belepirult volna.

Mégis volt valami a télapóhívő gyerekek rémében, ebben a lecsúszott, alkesz, alkalmi szexre bármikor kapható, széftörő áruházi mikulásban, mert a látszólag egyszer használatos poén nem laposodott el, sőt kitartott egészen a film végéig. Kellett hozzá Billy Bob Thornton, aki a saját bevallása szerint 

az egyik jelenetben maga is tök részeg volt: három pohár bor, áfonyalével kevert vodka és néhány Bud Light volt a reggeli adagja, így kellő hitelességgel tudott az áruházi ajándékok közé zuhanni. 

De persze jó jött az a híres thorntoni ábrázat is, amely, ha kell, olyan szerencsétlenül tud festeni, mint senki másé a showbizniszben. 

És kellett még sok minden más is, például a Coen-testvérek háttértevékenysége: a zseniális alkotópáros producerként őrködött a film romlatlan romlottsága fölött. Jó tudni, hogy ha már elviselhetetlen a karácsonyi filmek gügyögése, mentsvárként ott van mindig a Tapló télapó, hogy visszarántson minket a nihilbe, ami nem csak az áruházi mikulások lelkében lakozik.

Hála és köszönet érte, de a Tapló télapót 2-t így sem bocsáthatjuk meg. A 13 évvel későbbi folytatás olyan, mint amilyen az első rész lett volna, ha azt valóban tapló télapók; Hollywood ötlettelen, kiégett iparosai készítik.

Nyitókép:  Ferdaus Shamim/WireImage