Postásnak szörnyű volt, színésznek kiváló – 60 éves Steve Carell
2022. augusztus 16. 17:38
A felnőtteknek az Office Michael Scottja, a gyerekeknek hivatásos gonosztevő és vajszívű édesapa Gruként. Steve Carell úgy tudott befutni baltaarcú komikusként, hogy közben a komoly szerepeiben is brillírozik, de ha épp nem játszik, akkor is kedves, szimpatikus ember. Elmondása szerint hétköznapi, unalmas fickó, botrányoktól mentesen él, vegyesboltot vezet a feleségével. És övé az egyik legjobb műröhögés a világon. Nyolc ok, ami miatt nagyon is lehet rajongani a születésnapos színészért.
Imádjuk Steve Carellt. De csak ha nem ő kézbesíti a leveinket!
Steve Carell 1962. augusztus 16-án született Massachusetts-ben, de gyerekként nem voltak színészi ambíciói: történelemből diplomázott, jogi pályára készült, de amikor a jelentkezési lap mellé egy esszében ki kellett fejtenie, hogy miért akar ügyvéd lenni, a világon semmi nem jutott eszébe.
Carell meglepő módon még postásként is dolgozott az internet előtti időkben néhány hónapig, állítása szerint nem túl jól: saját kis Toyotájával kézbesítette a leveleket, és mivel épp ünnepi szezon volt, kézzel írott cetlikkel válaszolt a Télapónak írt levelekre. „A Mikulásnak írt leveledet egy speciális rénszarvasfutár vette fel” – írta a papírokra.
Carell hozzátette, késő estig tartott, mire minden levelet kivitt, mivel ezzel a hülyeséggel volt elfoglalva. Egy későbbi interjúban azt is megosztotta a rajongókkal, hogy miután befejezte a munkát, még hónapokig talált mindenféle leveleket a kocsijában. Steve Carellnek és a feleségének egyébként van egy vegyesboltja a massachusettsi Marshfieldben: a Marshfield Hills General Store amolyan helyi nevezetesség, amit 2008-ban majdnem lebontottak. A színész szerette volna megőrizni a történelem egy kis darabját, így megvásárolta a boltot, a sógornőjét tette meg üzletvezetőnek, sőt állítólag gyakran beugrik segíteni, ha arra jár.
A Frat Pack
Steve Carellt szokás az úgynevezett Frat Pack csoport tagjaként emlegetni, de miről is szól ez az egész? A Frat Pack becenévvel azokat a vígjátékszínészeknek a csoportját illetik, akik a ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején törtek be Hollywoodba, egy új korszak kezdetét jelölve ezzel. A csoporthoz általában Ben Stillert, Owen Wilsont, Luke Wilsont, Will Ferrellt, Steve Carellt, Jack Blacket, Paul Ruddot és Vince Vaughnt szokták sorolni, akik többször is megjelennek egymás filmjeiben.
A kifejezést először a USA Today használta 2004 júniusában, ezt a kifejezést pedig több médium is átvette. Előttük a Leonardo Di Caprio-Tobey Maguire-Matt Damon-Ben Affleck-Edward Norton csapat kapott ilyen jelzőt, ők azonban nem vígjátékokban, hanem drámákban játszottak együtt. Ben Stiller egyébként nem szereti ezt a kifejezést, mert szerinte ezt az egészet csak a bulvársajtó találta ki.
A legkedvesebb főgonosz
Egy rajzfilm főgonoszával nem könnyű azonosulni, (főleg, ha az eredetiben rendkívül buta hangja van) de Carell úgy fogta meg a karaktert, hogy a saját gyerekeire, a saját apaságára gondolt. „Itt van egy fickó, úgy van berendezve az élete, ahogy azt ő megszokta. Aztán megismerkedik ezzel a három kislánnyal, akik felforgatják az életét. Ez nem változtatja meg őt, de olyan részét érinti meg, aminek a létezéséről talán nem is tudott. Ez az, ami akkor történik, ha gyerekeid vannak” – mondta egy interjúban Carell.
A színész egyébként álmaiban sem gondolta volna, hogy a Gru ennyire sikeres lesz, főleg azért, mert baromira nem értette a minyonok-koncepciót: itt vannak ezek a kis szolgák, minyonoknak hívják őket, sárgák és nem beszélnek angolul. „Azt gondoltam, oké, sok szerencsét ehhez az ötlethez” – nyilatkozta egyszer Carell. A lenyalt hajú, egyszemű minyont, Stuartot egyébként a színész nevezte el: a hangpróbák alatt a különböző megszólításokat próbálgatta, és eszébe jutott az első kutyájuk, Stuart. Ha választhatna, Carell minden bizonnyal minyon lenne, és nem főgonosz. Erről abban az interjúban mesélt, amelyet úgy vettek fel, hogy a színész kezébe nyomtak négy darab apró kölyökkutyát. Zseniális.
Ha készülne egy film róla…
Az ominózus kölyökkutyás interjúban feltették a kérdést Steve Carellnek, hogy ha készülne egy film az életéről, kit választana ki a főszerepre. Carell azt mondta: ez soha nem fog megtörténni, mert az a film lenne a legunalmasabb a világon. „Már megint elviszi a gyerekeit iskolába… micsoda történet” – nevette el magát a komikus. Azt azért hozzátette, hogy ha mégis elkészülne egy ilyen mozi, Ryan Goslingot választaná a főszerepre, de kizárólag az egója miatt. „Egyáltalán nem hasonlít rám, de elég klassz lenne. És a feleségem is nagyon örülne neki” – magyarázta. Egyébként Gosling kiváló kollégája Carellnek, de vajon tudná utánozni a színész parádés műröhögését?
Őrült, dilis, verekedős jelenet
Az Őrült, dilis szerelem című film az elmúlt idők egyik legjobb romkomja, főszerepben a lúzer, feleségét elveszítő, majd csajozógéppé avanzsáló Steve Carell-lel. Amikor már úgy tűnik, hogy végre helyreállnak a dolgok, Weaverék kertjében egyszerre borul ki az összes bili, a vita pedig lényegében egy elcseszett, pokolian vicces tömegverekedésbe torkollik. Carellnek van itt egy magával ragadó apás pillanata: ekkor jön rá, hogy a fia a bébiszitterbe szerelmes (a bébiszitter viszont a Carell által alakított férfiba), és időt kér, hogy felfogja, mi történik egyáltalán.
A csúcsszerep
Steve Carellnek a The Office amerikai remake-je hozta el az ismertséget, és noha az indulásnál sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a sorozat befuthat-e, állítólag a színész már az elején érezte, hogy így lesz. „Szerintem ebből még valami különleges dolog is kisülhet, és lefogadom, hogy ezek a szerepek határoznak majd meg minket életünk hátralévő részében. Nem számít, mit csinálunk majd később, ez az, ami alapján megismernek majd minket” – idézte fel Rainn Wilson a Mashable-nek, mit mondott egy szendvicsezőben a többi szereplőnek Carell az első rész forgatása után. A színész egyébként soha nem nézi meg a sorozatokat és a filmeket, amikben játszik, de egyszer egy interjúban elmondta, hogy ha játszott volna A remény rabjaiban, akkor azt megnézné.
Annak idején, amikor Carell kibújt a világ legrosszabb-legjobb főnökének szerepéből, arról volt szó, hogy filmes munkáira akart koncentrálni, később azonban a The Office: The Untold Story of the Greatest Sitcom of the 2000's című könyv arról számolt be, hogy Carell nem önszántából távozott, hanem az NBC nem akart vele szerződést újítani.
A felgyújtott és legyantázott Steve Carell
Talán már nem mindenki emlékszik rá, de még mielőtt Evan, a mindenhatóként bárkát épített volna, Steve Carell az eredeti A mindenható című filmben is játszott Jim Carrey és Jennifer Aniston mellett. A filmben a féltékeny, isten hatalmával rendelkező Bruce belerondít Evan tévés felolvasásába, és manipulálja őt, hogy a szöveg helyett sületlenségeket beszéljen. Ennél azonban jóval félelmetesebb dolgokon is keresztülment a hírolvasó, de a készítők kivágták a jelenetet, jelesül azt, ahol Evan orra vérezni kezd, majd az egész feje lángra lobban. Lényegében ez volt Carell első filmforgatása, és később egy interjúban elmesélte, hogy a tüzet nem digitális effekttel csinálták, hanem egy kis kézügyességgel. Egy gázvezetéket húztak fel a hátán, és feltették a fejére a tüzet okádó sisakot. Bár kapott valamiféle gélt a hajára, hogy ne égjen meg, a színész nem volt valami nyugodt, amikor meggyújtották rajta a hatalmas, kétméteres lángot. Íme a kivágott jelenet:
Ikonikus az is, amikor a 40 éves szűz című filmben Carell karaktere elmegy a mellkasát gyantáztatni. Természetesen a színész tudta, hogy a készítők az egyszerűbb utat választják majd, és TÉNYLEG lekapják róla az összes szőrt, arra azonban valószínűleg nem számított, hogy a dolog ennyire fog fájni neki. Judd Apatow rendező számára egyébként ez azt is jelentette, hogy csak egyetlenegy esélye van a jelenet rögzítésére. Csakhogy – világít rá a ScreenRant – az őt kezelésbe vevő színésznő, Miki Mia füllentett a castingon arról, hogy van tapasztalata a gyantázás terén. Nem volt. Ennek megfelelően kihagyott egy kulcsfontosságú lépést, mégpedig hogy Carell mellbimbóit bekenje vazelinnel a sérülések megelőzése érdekében. Miután néhány csík szőrt eltávolítottak Carellről, a színész pedig üvöltött, mint a sakál, ráadásul vérezni is kezdett (ami a filmben is látható), egy stábtag közbelépett és leállította a jelenetet:
Nem vigyorog mindig. Szerencsére
Steve Carellre szerencsére nem ragadt rá az a „szórakoztató hülyegyerek, de semmi más”-címke, ami korábban Ben Stillerre vagy Adam Sandlerre, ennek megfelelően nem kellett sokat várnia, hogy a komolyabb filmötletekkel is megtalálják a rendezők. A család kicsi kincse című film kisiklott nagybácsijaként, az A nagy dobás Mark Baumjaként Carell meggyőző alakítást nyújtott, azonban az Amerikai Filmakadémia csak a Foxcatcherben vette őt észre: a sötét, kiszámíthatatlan John Eleuthére du Pont megformálásához Carellt totálisan elmaszkírozták, ám a játékáért így is Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplő kategóriában. Ennél is magával ragadóbb szerepet alakított a Beautiful boy című drámában Timothée Chalamet oldalán, ahol Carell egy drogfüggő fiú édesapját játszotta szívszaggató módon, méltó emléket állítva azoknak, akikről az ilyen típusú történetekben kevés szó esik: a függők hozzátartozóinak. Carellt egyébként hamarosan a The Patient című sorozatban láthatjuk majd egy olyan terapeutaként, aki egy sorozatgyilkost kezel.
Nyitókép: Araya Doheny/FilmMagic/GettyImages