Az iráni elnök halála megágyazhat a hatalmi harcnak az országban

Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter meghalt az őket szállító helikoptert ért balesetben vasárnap. Az iráni média beszámoló szerint az amerikai gyártású helikopteren kilencen voltak, a gép a nagy ködben tévesztett irányt. Az állami televízió közzétett helyszíni felvételeket, ezeken azt látni, hogy a helikopter egy hegyoldalnak csapódott.

Azzal, hogy Irán az elnökét elvesztette, beindultak a találgatások arról, hogyan tovább. Raiszi halálával most ötven napig az iszlám köztársaság első alelnöke, Mohammad Mokhber lesz az ügyvezető elnök. Iránban hagyományosan az alelnökök nem kapnak nagy szerepet a nyilvánosság előtt, nem is megszokott, hogy az elnök bukásával előrelépjenek. Most is csak annyi lesz a szerepe, hogy az elnökválasztást előkészítse, amin várhatóan ő nem fog indulni, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ő az Irán legfelsőbb vezetőjéhez, Szajed Ali Hamenei ajatollahhoz köthető üzleti életből jött, nem politikai vonalon mozgott eddig.

Alapesetben az elnök nem számít

Az ország tényleges ura Irán vallási vezetője az ajatollah, jelen esetben Ali Hamenei, aki 1989 óta tölti be ezt a tisztséget. Amire ő rábólint az történik az országban, ilyen szempontból az ország elnöke is alatta van a hierarchiában. Sőt, már az is az ő döntése, ki indulhat az elnökválasztáson, így biztos, hogy olyan ember kerül pozícióba, aki neki is megfelel. A fegyveres erők, a bírói testület, az Alkotmánytanács és a szakértői tanács mind alá tartoznak. Ő hozza a végső döntéseket a gazdaságról, a környezetről, a külpolitikáról, az oktatásról, de ő dönti el azt is, kiből lesz miniszter. Az ajatollahot a 88 síita papból álló Szakértők Tanácsa választja meg. Az elnököt azonban a „nép” választja – már amennyire engedik neki – és a legfelsőbb vezető által meghatározott politika végrehajtása a feladata.

Abban a szakértők megegyeznek, hogy Mokhber elnöksége alatt, majd a választások után nem kell nagy változásokra számítani, mivel Ali Hamenei szabja meg az irányt továbbra is. Maximum a módszerek lehetnek mások. Az elhunyt elnök nem örvendett nagy népszerűségnek Iránban és ezért tett is, noha sokan őt tartották Ali Hamanei lehetséges utódjának. Amikor az igazságügyi tárca vezetője volt 2019-ben, brutálisan fellépett a növekvő üzemanyagárak ellen tiltakozókkal szemben, a New York Times szerint legalább 500 embert öltek meg a tüntetéseken a rendfenntartó erők. Emellé újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket és kettős állampolgárokat tartóztattak le a megtorlás során. A hátterét ismerve nem volt meglepő a radikális fellépés, mivel a '80-as években tagja volt annak a halálbizottságnak, amely 5 ezer disszidens kivégzését rendelte el.

Három éve úgy választották meg Irán elnökének, hogy kizárták a legfőbb riválisait, amit a lakosság azzal díjazott, hogy mindössze 49 százalék járult az urnák elég, ami negatív rekord az ország történetében. Ennek fényében abszurd, hogy korrupcióellenes jelöltként kampányolt. Egy évvel a megválasztása után tüntetéssorozat rázta meg az iszlám köztársaságot, miután egy fiatal kurd lányt, Mahsza Aminit agyonvertek a rendőrségen, miután a kendő helytelen viselete miatt bevitték. Raiszi a már megszokott módszerével reagált, véresen leverte a megmozdulásokat.

A külpolitikáját tekintve elsősorban Oroszország és Kína felé közelített. Pekinggel 25 évre szóló gazdasági, biztonsági és katonai megállapodást kötött, abban is megegyeztek, hogy kedvezményes áron szállít olajat, cserébe a kínai cégek 400 milliárd dolláros iráni beruházásaiért a legkülönbözőbb ágazatokban. Emellett gyakran utazott Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel, ahol elmélyítették a katonai kapcsolatokat. Ennek az eredménye volt, hogy Irán drónokat adott el Oroszországnak, amelyeket aztán Ukrajnában vetettek be.

A volt elnök bírta mind a mullahok (egyházi vezetők) – ő is pap volt egyébként, ráadásul fekete turbánt viselt, amivel azt tudatta, hogy Mohamed próféta leszármazottja – és a Forradalmi Gárda támogatását is. Bár Iránban még a rivális politikai vezetők is megemlékeztek és részvétet fejeztek ki Raiszi halála miatt, a lakosság körében sokan üdvözölték, hogy megszabadultak a keményvonalas, brutális elnöktől. Volt, ahol tűzijátékokat lőttek fel, úgy ünnepeltek:

Marad a keményvonalas politika

Hatalmi vákuum viszont nem alakult ki, mert a kabinet és a kormány a helyén van és működik – mondta a NYT-nak Sasan Karimi, a Teheráni Egyetem adjunktusa és külpolitikai szakértője. Ugyanakkor egy olyan időszakban érte az elnök halála az országot, amikor az Egyesült Államok szankciói miatt a gazdaság nyomorúságos állapotban van, a fiatalok a kilátástalanság miatt elégedetlenek, az infláció az egekben, a külpolitikában pedig a közel-keleti háborúkban kell támogatniuk a milíciákat, terrorszervezeteket, illetve a húszi lázadókat – mutatott rá a CNN. Jelöltekről egyelőre még nem tudni, de a szakértők úgy vélik, hogy a Forradalmi Gárda és a Legfelsőbb Vezető fogja kijelölni Raiszi utódját és hagyományosan keményvonalas elnökre lehet majd szavazni. A mérsékeltebb politikusokat – amilyen például Haszan Rohani egykori elnök is – várhatóan nem fogják engedni indulni, ennek megfelelően nem is várnak az elemzők nagy részvételt, mivel a változást akarók már rég elvesztették a reményt arra, hogy az urnákon keresztül érjenek el bármit.

Negar Mortazavi, a Nemzetközi Politikai Központ újságírója és főmunkatársa azt mondta egy hétfői panelbeszélgetésen a Vox szerint, hogy Raiszi helyére léphet egy olyan jelölt is, mint Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament jelenlegi elnöke, aki nem pap, és kevésbé konzervatív. Ő oldhatná a feszültséget az országban olyan kérdésekben, mint a nők kötelező hidzsáb viselése, vagy a fiatalok életmódjának kevésbé szigorú ellenőrzése. A CNN szerint viszont nincs arra esély, hogy ne egy ultrakonzervatív politikus kövesse a most meghalt elnököt.

Bár rövid távon nem taszította válságba az elnök halála Iránt, de hosszú távon komoly problémákkal kell szembenéznie a diktatúra vezetőinek. Ali Hamenei ajatollah már 85 éves és betegeskedik, Raiszit pedig tulajdonképpen az ő utódjának építették fel – írja a CNN. Raiszi halála „utódlási válságot fog okozni Iránban” – írta Karim Sadjadpour, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa az X-en.

Több elemző is úgy nyilatkozott, hogy a hivatalban lévő legfelsőbb vezető fia, Mojtaba Hamenei is jelölt lehet, de ez komolyan ellentmondana az Iszlám Köztársaság alapelveinek, amely 1979-ben megdöntötte az elnyomó monarchiát, és büszke arra, hogy lerázta magáról az öröklődő uralmat és választják a vezetőiket. Ebből még komoly hatalmi harc is lehet, Homenei halála után. Ráadásul felröppentek olyan pletykák Iránban, hogy nem volt véletlen Raiszi halála és Mojtaba áll a helikopter lezuhanása mögött.

Mindenesetre ez a jövő zenéje, most az elnök búcsúztatása lesz a fókuszban, amit Tabrizban, Komban, Teheránban és Mesedben fognak megtartani közös imával és felvonulásokkal. A temetés után pedig megtudhatjuk, kit akar a Forradalmi Gárda és Ali Hamenei látni az elnöki székben.

Nyitókép: Reuters