50 ezernél is több orosz katona halhatott már meg Ukrajnában

Átlépte az 50 ezret az ukrajnai hadszíntéren meghalt orosz reguláris haderő katonáinak száma, erősítette meg a BBC. Ez a szám nyolcszorosa annak, amit Moszkva legutóbb, 2022 szeptemberében nyilvánosan is elismert.

A brit közszolgálati csatorna és a független orosz Mediazona munkatársai az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta számolják a halálos áldozatokat. A médiumok a hivatalos jelentések, sajtóhírek, az új katonai sírok és a közösségi médiából származó információk alapján arról számolnak be, hogy

a háború második évében 25 százalékkal több orosz katona halt meg Ukrajnában, mint az első 12 hónapban, ahogy Moszkva az úgynevezett „húsdaráló” stratégiáját erőltette.

Utóbbi lényege, hogy könyörtelenül küldik előre a katonák hullámait, hogy kifárasszák az ukrán erőket és felfedjék pozícióikat az orosz tüzérségnek. A halottak összesített száma a harcok második esztendejében meghaladta a 27 ezret. 

Az orosz haderő tényleges halálos áldozatainak száma azonban valószínűleg még az 50 ezres becslésnél is sokkal magasabb lehet.

Ássák a sírgödröket

A BBC vizsgálata szerint az orosz katonai temetők jelentősen kibővültek, ezt az általuk megosztott műholdas felvételek is megerősítik. Ezek nagyobb részében pedig vélhetően az Ukrajnában elesett katonák és tisztek fekszenek. A lap becslése szerint az orosz halottak közül legalább minden ötödik olyan ember, akinek semmi köze nem volt az ország hadseregéhez az invázió előtt.

Samuel Cranny-Evans védelmi elemzo, a Royal United Services Institute (Rusi) munkatársa szerint az invázió kezdetén Oroszország még képes volt bonyolult katonai műveletek végrehajtására rávenni, mostanra azonban tapasztaltabb katonái valószínűleg meghaltak vagy megsebesültek Ukrajnában. Hozzátette, helyükre olyanok kerültek, akik 

tapasztalatlanok vagy kevés kiképzést kaptak, köztük önkéntesek, civilek vagy börtönökből toborzott foglyok.

„Ők már nem képesek arra, amire a hivatásos katonák” – hangsúlyozta a szakértő. Mint ismert, a Wagner zsoldoshadsereg is toborzott az orosz börtönökben, egészen tavaly februárig, amikor elkezdett megromlani kapcsolata Moszkvával. Ezt követően az orosz védelmi minisztérium folytatta a fogolytoborzást. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport néhai zsoldosvezére tavaly tavasszal úgy becsülte, hogy Ukrajnában harcoló tagjai közül 22 ezer halt meg. 

Az adatok szerint a Wagner alatt átlagosan tovább éltek az egykori foglyok: átlagosan három hónapot bírtak az ukrajnai hadszíntéren, míg az orosz védelmi minisztérium által később beszervezettek csak kettőt. Azt találták, hogy a zsoldossereg börtönharcosai két hét katonai kiképzést kaptak, mielőtt a harctérre indultak volna, ezzel szemben a védelmi minisztérium újoncai közül néhányan már a szerződésük első két hetében meghaltak a fronton.

A BBC beszélt az elhunyt újoncok családjaival, akik elmondták, hogy a védelmi minisztérium által nyújtott katonai kiképzés nem volt elégséges. Amikor a Wagnernél voltak, a börtönlakókat általában hat hónapra szerződtették, utána szabadok lehettek. Tavaly szeptember óta azonban a védelmi minisztérium kikötötte: a besorozott raboknak addig kell harcolniuk, amíg meg nem halnak, vagy amíg a háború véget nem ér. 

Egyes beszámolók szerint a foglyok a rokonoktól kértek segítséget, hogy megfelelő egyenruhát és csizmát vásároljanak nekik. Olyan történeteket is hallani, hogy a rabokat megfelelő felszerelés, orvosi ellátmány vagy akár fegyverek nélkül küldték harcolni.

Százezrek kaphatnak katonai behívót Ukrajnában

Ukrajna is ritkán nyilatkozik a harctéri halálos áldozatainak mértékéről. Februárban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy 31 ezer ukrán katona esett el a háborúban, de az amerikai hírszerzésen alapuló becslések ennél nagyobb veszteségekről szólnak.

Mint arról a Híradó is beszámolt, hamarosan hadköteles korú férfiak százezrei kaphatják meg a katonai behívójukat Ukrajnában, a parlament ugyanis nemrég elfogadta a hadsereg létszámának felduzzasztásához szükséges mozgósítási törvényt. A már fronton harcoló katonákat azonban továbbra sem szerelik le, sokan már a több mint két éve töltik a szolgálatukat. A sorozásra az orosz túlerő kiegyenlítése miatt van szükség.

Nyitókép: MTI / EPA / Anatolij Malcev