Így került Donald Trump a vádlottak padjára egy pornószínésznő hallgatásának megvásárlásáért

Az Egyesült Államok történelmében még nem volt példa arra, hogy egy volt elnök büntetőperben álljon bíróság elé, Donald Trumppal ez is megtörténik. Hétfőn az esküdtek kiválasztásával kezdődött a per, ami 6-8 hétig borítékolhatóan uralni fogja az amerikai belpolitikát, de valószínűleg azután is, hiszen novemberben elnökválasztás lesz, és bár Trump ellen négy büntetőügyben is vádat emeltek, addigra csak ez az ügy fog eljutni az ítélet kihirdetéséig.

Ennek az ügynek a kiindulópontja, hogy a 2016-os elnökválasztás kampányában Stormy Daniels pornószínésznő és Karen McDougal egykori Playboy-modell 130 ezer, illetve 150 ezer dollár hallgatási pénzt kapott, hogy ne rontsák Trump megválasztásának esélyeit azzal, hogy a nyilvánosság előtt beszélnek arról, szexuális viszonyuk volt vele a 2000-es években, amikor a volt elnök egyébként már összeházasodott harmadik feleségével, Melaniával.

Mindez még nem feltétlenül törvénysértő, a megállapodásokat azonban Trump ügyvédje, Michael Cohen járta ki Danielsszel és McDougallel, és ő fizette ki a hallgatási pénzeket is, 

amit aztán Donald Trump cége „jogi szolgáltatásként” számolt el.

A manhattani kerületi ügyészség csavaros érvelése szerint a két nőnek kifizetett hallgatási pénz valójában kampányköltés és arra irányult, hogy a választók elől olyan információt titkoljanak el, ami befolyásolhatta volna a döntésüket. Amikor az összegeket jogi költség címén fizették ki, Trump cégének a könyvelését meghamisították, ami New York állam törvényei szerint ugyan alapesetben csak vétségnek minősül, de bűncselekménnyé minősíthető át, ha azért követik el, hogy más bűncselekményt segítsenek elő, vagy fedjenek el.

Ebben az esetben a másodlagos bűncselekmény a szövetségi választási szabályok megsértése, amiben Cohen 2018-ban már bűnösnek vallotta magát – ez nem könnyíti meg Trump dolgát. A The New Yorker-ben megjelent cikk szerint ez sok szempontból egy egyszerű csalási ügy jól dokumentált bizonyítékokkal és olyan vádlottal, akinek erős indítéka volt a bűncselekmény elkövetésére. Mégis megosztotta a jogászokat Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész jogi manővere, amivel egy állami szintű vádat a szövetségi jogra hivatkozva súlyosbítanak.

A hallgatási pénzek ügyét az ügyészségen 

évekig „zombiügynek” nevezték, arra utalva, hogy időről időre „visszatér a halálból”.

Az ügyészségen jogászként dolgozó Mark Pomerantz tavaly könyvet adott ki a Trump elleni nyomozásokról, amiből kiderül, hogy az ügy életképességéről a tavaly áprilisi vádemelésig házon belül is lefolytatták azt a vitát, ami a nyilvánosságban zajlott.

Pomerantz szerint igyekeztek kreatív megoldásokat találni a „zombiügy” felélesztésére, így még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy a hallgatási pénz kifizetését Stormy Daniels által elkövetett zsarolásként értékeljék. Így Trump az ügyben egyszerre szerepelt volna áldozatként és elkövetőként is, hiszen a könyvelés meghamisítása ebben az esetben is fennáll. Majd a vizsgálat megint kifulladt, és 2021 márciusában a „zombiügy” „visszakerült a sírba”, miközben az ügyészség azt kezdte vizsgálni, hogy Trump cégének vagyonát túlértékelték a pénzügyi kimutatásokban.

Amikor 2022 januárjában Alvin Bragg lett a manhattani kerületi ügyész, úgy döntött, hogy a vagyon túlértékelésével kapcsolatos vizsgálatot, amit Pomerantz vitt, leállítja. Pomerantz lemondott, közölve: túl keményen és túl sokáig dolgozott jogászként ahhoz, hogy passzív elszenvedőjévé váljon egy olyan fejleménynek, amit az igazságszolgáltatás kudarcának tart. Szerinte Bragg politikai okokból visszariadt a Trump elleni vádemeléstől, de a könyvében elismeri, a kerületi ügyész azt is gondolhatta, hogy elveszítették a józan belátásukat, mert túlzottan be akarták cserkészni a nagyvadat. Két hónappal a könyv megjelenése után emelt vádat Bragg a mostani ügyben Trump ellen.

Mint a Rolling Stone írja, a vád szerint a hallgatási pénzek kifizetése New York állam választási törvényeit azért sértette meg, mert bűncselekmény a jelöltek törvénytelen eszközökkel való népszerűsítése, a szövetségi választási törvényt pedig azért, mert az összegek túllépik a kampányhozzájárulási korlátokat. De megszegték az állam adótörvényeit is.

Trump jogi csapata tagadja a vádakat, szerintük a volt elnök a pénzt az elnökválasztáson való indulásától függetlenül fizette ki. Trump szerint az eljárás politikailag motivált, és az idei elnökválasztáson való indulását próbálják akadályozni. 

Ügyvédei kevéssé törekednek arra, hogy az ártatlanságát próbálják bizonyítani, inkább eljárási és alkotmányossági kifogásokat emelnek.

Az ügyben eljáró bírót, Juan Merchant arra hivatkozva próbálták kizáratni az eljárásból Trump ügyvédei, hogy a lánya egy demokrata párti tanácsadó cégénél dolgozik. Merchan emiatt már tavaly etikai vizsgálatot kért maga ellen, de a vizsgálat nem állapította meg, hogy elfogult lenne, a bíró ugyanakkor számon tartja, hogy az ellene zajló jogi eljárásokban érintett személyekre Trump rendszeresen tesz fenyegető, uszító, becsmérlő megjegyzéseket.

Merchan eltiltotta Trumpot attól, hogy kijelentéseket tegyen az ő vagy Bragg ügyész családtagjairól, valamint az ügyben érintett tanúkról, ügyészekről, bírósági dolgozókról és esküdtekről, a volt elnök azonban a bíró által megszabott határokat feszegette, amikor hétvégén a közösségi médiában azt kérdezte, hogy vajon a perben tanúskodó Pomerantz és Cohen ellen is vádat fognak-e emelni, vagy „csak Trump embereit vádolja ez a bíró és ezek a gengszterek”.

Donald Trump jogi csapata még egy felmérést is megrendelt, ami kétezer fős mintán készült New Yorkban és az derül ki belőle, hogy a volt elnök nem népszerű a városban. 

Erre hivatkozva állítják, hogy Trump nem számíthat tisztességes és pártatlan eljárásra, ezért megpróbálták elérni a per áthelyezését is, szintén sikertelenül.

Az eljárás kezdetén 12 olyan esküdtet kell találni, akik képesek lehetnek pártatlanul dönteni arról, hogy a volt elnök követett-e el bűncselekményt. A jelölteknek múlt héten küldött kérdőívben olyan kérdések szerepeltek, hogy honnan tájékozódnak, dolgoztak-e vagy önkénteskedtek-e Trump kampányában, vettek-e részt a volt elnök mellett, vagy ellen kiálló tüntetéseken és követnek-e Trump-párti vagy Trump-ellenes közösségi oldalakat, illetve milyen könyveket olvastak Trumpról.

A New Yorker szerint az amerikai politikában régi mondás, hogy egy kampányban a legfontosabb erőforrás a jelölt ideje. A következő másfél hónapban Trump heti négy napon át a tárgyalóteremben lesz, ahová nem engednek be kamerákat és mobiltelefonokat. Kérdés, mi lesz a következménye, ha bűnösnek találják Trumpot – első elkövetőként egyáltalán nem biztos, hogy börtönbe kerül, az amerikai alkotmány pedig nem tiltja meg, hogy büntetett személy elnök lehessen.

Nyitókép: Jefferson Siegel/Pool via REUTERS