Külföld

Svédország véget vet a nyomozásnak az Északi Áramlat felrobbantásáról: erre a következtetésre jutottak

Mohos MátéMohos Máté

2024. február 7. 16:53

Véget ér a 18 hónapos nyomozás, kiderül, mire jöttek rá a svéd hatóságok.

Svéd ügyészek bejelentették, hogy befejezik a nyomozást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek 2022-ben történt szabotálásával kapcsolatban, írja a Guardian. A közlés szerint a hatóságok 18 hónap munka után rájöttek, nincs az ügyben joghatóságuk, mivel egy svéd állampolgárt sem ért kár vagy sérülés az eset következtében, valamint Svédország érdekei sem sérültek. Ez áll a közleményben:

a nyomozás végkövetkeztetése az, hogy a svéd joghatóság nem áll fenn, és hogy emiatt a nyomozást le kell zárni.

Svédország tehát elhárítani látszik azt a kérdést, hogy vajon az oroszok, az ukránok, vagy az egyik NATO-állam képviselői, esetleg megbízottjai hajtották-e végre. Ezután is csak találgatni lehet. Ám a teóriázgatás iránya most adja magát: hiszen egy NATO-tagság küszöbén álló ország hagyott fel egy olyan ügy felgöngyölítésével, amelyhez NATO-s érdekek is kapcsolódnak.

Mit tudunk eddig?

A több milliárd dolláros Északi Áramlat vezetékeken Oroszországból szállítottak gázt Németországba a Balti-tenger alatt. A támadás szeptember 2022-én történt, amikor bejárták a világsajtót a víz alól a levegőbe ömlő gázról készült képek. A robbantás a dán gazdasági zónán belül is történt, és német érdeket érintett: ez a két ország tehát továbbra is nyomoz az üggyel kapcsolatban.

Nemcsak geopolitikai, hanem környezetvédelmi vonatkozása is van az ügynek: a szivárgás az emberi történelem legnagyobb metánszennyezése.

A támadás röviddel azután történt, hogy a dán hadi vezetőség észrevett hat orosz felségjelzésű hajót, köztük egy kisebb tengeralattjárót hordozni képes SS-750-et a robbanás helyszíne környékén. A német vezetés viszont államtitoknak nyilvánította, hogy van-e tudomásuk a támadás környékén közelben lévő NATO-s, vagy orosz hajókról.

A német rendőrség 2023 június 2-án átkutatott egy lakást a lengyel határ közelében, és kihallgatott egy nőt, akinek 26 éves ukrán pasiját gyanúsítottként azonosították. A férfi jachtja a hírek szerint a robbantások egyikét megelőző napon a helyszín közelében volt. DNS-mintát vettek, és katonai robbanóanyagok maradékait találták meg a jachtján. Ezen felül a hajón található törmelék megegyezett a robbanás törmelékével.

Később az derült ki, hogy Hollandiának és a CIA-nak már 2022 júniusában tudomása volt egy hat fős ukrán elit alakulatról, akik szabotálni akarták az orosz-német gázkereskedelmet. Úgy tudni, hogy a CIA figyelmeztette Ukrajnát, hogy semmiképp se robbantsák fel a vezetéket.

Svédország véget vet a nyomozásnak az Északi Áramlat felrobbantásáról: erre a végkövetkeztetésre jutottak
Az Északi Áramlat 2 felhasználatlan alkatrészei. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance via Getty Images

Mik az elméletek?

Arról, hogy pontosan ki állhat a háttérben, többféle elmélet is van: mindegyik valószínűségére vannak érvek és ellenérvek is, Svédország mostani döntése pedig minden bizonnyal további találgatások tárgyává fog válni. Vegyük sorra, hogy mik a legfontosabb teóriák a robbantásokkal kapcsolatban:

  • Első elmélet: az oroszok voltak. A robbantás utáni időszakban Nyugaton először Oroszországra gyanakodtak sokan. Kiderült, hogy a közelben láttak orosz hajókat, amik képesek lettek volna a szabotázsra. A korábbi német kémfőnök, Gerhard Schindler is őket gyanította. Ő arról beszélt, hogy a robbantás után az oroszoknak már nem kell egyre kreatívabb és kevésbé hihető mesékkel előállniuk arról, hogy miért tartják vissza a gázt Németországból, valamint finoman, de határozottan üzenhetik meg a németeknek: nektek mostantól nem jár gáz a szankciók miatt.

    2023 júniusában a Washington Post már arról tudósított, hogy számtalan európai és amerikai tisztviselő már úgy véli, hogy valószínűleg nem az oroszok állnak a támadás mögött. Sokan arról is beszélnek, hogy lehetetlen lenne döntő bizonyítékot szeretni bármelyik országgal szemben. Emellett hihető a német nyomozók azon értesülése is, hogy az orosz hajók csak azért mozogtak közel a helyszínhez, mert az oroszok – a CIA-hez hasonlóan – előre sejtették, hogy valami történhet,.
  • Második elmélet: a NATO volt. A katonai szövetségnek azért lehetett indítéka a szabotázsra, mert korábban a legfontosabb ország, az USA számos tisztviselője, köztük Joe Biden is többször elmondta: nem támogatják az Északi Áramlatot. Az elnök 2022 februárjában konkrétan azt ígérte: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, véget fog vetni a gázvezetéknek. Azt is tudjuk róluk, hogy az oroszok helyett ők is szívesen adnak el gázt Európának.

    A svéd nyomozás lezárásának időpontja is gyanús lehet: hiszen pont akkor döntöttek így, amikor már csak egy hajszál választja el őket a vágyott NATO-tagságtól. Persze az is bőven lehetséges, hogy a svédek csak látták, hogy a nyomok német felségterületre vezetnek, és inkább az ottani hatóságokra bíznák a dolgot.

    Harmadik elmélet: az ukránok voltak. Erre utalhat a németek által keresett ukrán férfi, valamint a CIA által felderített ukrán különleges egység. A holland titkosszolgálat meg is nevezte azon személyeket, akikről pár hónappal a támadás előtt tudták, hogy támadást kívánnak elkövetni a közeljövőben az Északi Áramlat ellen. Szerintük egy kisebb csapat készült erre Valerij Zaluzsnyij vezérőrnagy vezetésével. Zelenszkij tagadta, hogy Ukrajnának bármi köze lett volna a robbantáshoz.

Nyitókép: Swedish Coast Guard via Getty Images

#Külföld#északi áramlat#robbantás#szabotázs#svédország#nyomozás#nato