A magyar püspök az eutanázia miatt félti őket, máshol inkább a szegénység miatt menekülnek a halálba a nyugdíjasok

Dél-Korea robbanásszerű fejlődése a 20. század második felében drasztikusan megváltoztatta a helyiek életét. Mint a legtöbb fejlett országban, az idősek száma itt is megnőtt, míg a fiatalok egyre kevesebben lettek. Ennek számos oka van. Az emberek egyrészt tovább élnek, hiszen a gazdasági fejlődéssel együtt jár a jobb egészségügyi ellátás is, másrészt viszont a karrierépítés nagyobb prioritást élvez, mint a családalapítás. Ez azonban azzal is jár, hogy egyre nagyobb a társadalmi nyomás a fiatal generációkon, hogy gondoskodjanak az idősebbekről.

Dél-Korea konfuciánus értékekre épült, az idősebbek irányába gyakorolt tisztelet és gondoskodás az ország egyik alappillére már hosszú ideje. Viszont ennek a fenntartása egyre nehezebbé vált az ötvenes évek óta beindult fejlődési hullám miatt. Ráadásul egyre több nyugdíjas érzi elszigeteltnek, magányosnak és depressziósnak magát, olyannak, aki csak terhére van a társadalomnak.

A gazdasági nehézségek miatt az öngyilkosságot fontolgatják a nyugdíjasok

A Dél-Koreai Egészségügyi és Szociális Ügyek Intézetének felmérése szerint, amit a KBS közölt honlapján, a 65 év felettiek 21,1 százaléka szenved depressziótól és 6,7 százalék állította, hogy felmerült az öngyilkosság lehetősége. Ennek okai közt a válaszadók 27,7 százaléka a megélhetési nehézségeket jelölte meg első helyen. 

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

A nyugdíjasok jelentős része mélyszegénységben él, így az esetek többségében nem jut elég a szükséges egészségügyi ellátásokra a lakhatás fizetése és élelmiszer megvásárlása mellett. Dél-Koreában az idősek szegénységi rátája négyszerese az OECD többi országának átlagához képest, a kormány ezért próbál minél több munkahelyet teremteni az idősebbeknek is. 

A megélhetési nehézségek mellett a felmérés szerint az idősek 27,6 százaléka küzd egészségügyi problémával, illetve 18,6 százalék nyilatkozott megromlott családi kapcsolatokról, ami az egyedüllétükhöz vezetett. 

Még szomorúbb adat, hogy évente több mint háromezer dél-koreai nyugdíjas dönt úgy, hogy saját kezűleg vet véget az életének. 

A statisztikák szerint az öngyilkosságot elkövető nyugdíjasok kétharmada férfi, ami visszavezethető a konfuciánus értékekre. Dél-Koreában ugyanis a férfi családon belüli helyzete a család ellátásán alapul, így amikor nyugdíjas lesz, hirtelen rangját veszti, ami komoly mentális terhet jelent. A nők esetében szintén fontos a munka, de nekik ott van a háztartás, ami a nyugdíjas évek mellett ugyanúgy megmarad, vagyis az ő családon belüli státuszuk nem csökken annyira, mint a férfiaké. 

„Szomszédfigyelők” az öngyilkosságok ellen

A dél-koreai kormány nem csak kifejezetten időseknek szánt munkahelyekkel segít a nyugdíjasokon. Bevezették az úgynevezett „szomszédfigyelő” rendszert. Ennek lényege, hogy a program keretein belül önkéntesek járnak az idős és elszigetelt dél-koreaiakhoz. Ők segítenek a mindennapjaikban, ami lehet egy sima beszélgetés is, a lényeg, hogy újra összekapcsolják őket a társadalom többi tagjával. 

Dél-Koreában egyébként az aktív eutanázia nem engedélyezett, de a betegeknek lehetőségük van arra, hogy visszautasítsák az őket életben tartó kezeléseket, ha az állapotuk visszafordíthatatlan. Székely János, szombathelyi katolikus püspök a héten arról beszélt az osztrák katolikus hírügynökségnek, hogy az emberi élet fájdalmas szakaszai gyakran egyben a legértékesebbek is. Szerinte, ha Karsai Dániel, gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász küzdelme miatt engedélyeznék Magyarországon az aktív eutanáziát, akkor az idős embereken nőne a nyomás, hogy vessenek véget az életüknek. Dél-Koreában ez úgy tűnik, az anyagi gondok miatt is megtörténik. 

Ajánló: Nőne a nyomás az idősökön, hogy vessenek véget az életüknek, ha bevezetnék az aktív eutanáziát a püspök szerint

Nyitókép: Idős dél-koreaiak jelentkeznek munkára egy 2005-ös fényképen – Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images