Amerikai töltényekkel lövik az ukránokat az orosz mesterlövészek

„Át tud hatolni a könnyű fedezéken, ha az ellenség mögötte van, nyílt terepen pedig akár 1500 méteres távolságból célba talál” – így méltatta a Wagner-zsoldoshadsereg mesterlövésze azt az orosz puskát, ami nyugati gyártmányú lőszerrel tüzel az ukránokra.

A Telegramra feltöltött egyperces klipben egy Orszisz T-5000-es forgó-tolózáras mesterlövészpuska látható, amelyet moszkvai üzemükben gyártanak, és amely a Wagner halálfejes jelvényét viselő katona szerint .338-as kaliberű, amerikai lőszert használ. A Politico birtokába jutott iratok alapján a Promtekhnologíja és egy másik orosz vállalat, a Tetis több százezer töltényt szerzett be a Hornady amerikai lőszergyártótól.

A brüsszeli lap szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy a fejlett katonai felszerelések továbbra is eljutnak Oroszországba annak ellenére, hogy a Nyugat példátlan szankciókat indított Moszkva ellen, válaszul az ukrajnai agresszióra. A jelek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kapacitás hiányában nem tud elegendő és korszerű töltényt gyártani a mesterlövészpuskákhoz, ez viszont ahhoz vezet, hogy virágzik a nyugati lőszerek feketepiaca.

Putyin háborús gépezetét támogathatják?

Egy orosz kormányzati nyilvántartásba benyújtott, 2022. augusztus 12-i keltezésű „megfelelőségi nyilatkozatból” az derül ki, hogy a Promtekhnologíja több mint 102 ezer darab Hornady lőszert akart beszerezni polgári felhasználásra. A specifikációk – 285 szemtömegű, .338 Lapua Magnum lövedékek – megegyeznek az amerikai lőszerpatronokat, kézi berakodó berendezéseket gyártó cég katalógusában szereplő egyik termékkel.

Az említett lövedékeket a nyugati hadseregek fejlesztettek ki az 1980-as években, és a mesterlövészeik használták egyebek mellett Irakban és Afganisztánban. 

A Promtekhnologíja tagadta, hogy amerikai lőszereket importált volna, a cég szerint nem állnak kapcsolatban a Hornadyvel, saját lőszergyártó kapacitásuk sincsen. A vállalat a Politicónak küldött levelében közölte, hogy az Orszisz puskákat és a cég által gyártott lőszert „vadászati és sportcélokra” szánják, és a polgári piacon szabadon hozzáférhetők. 

A moszkvai cég vezérigazgatójára ugyanakkor kiterjednek a szankciók, Ukrajnának pedig a hírek szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy a mesterlövész puskákat orosz katonai műveletekben is bevetették a kelet-ukrán fronton.

Steve Hornadyt, a cég vezetőjét is felkereste a brüsszeli lap, aki szintén tagadta, hogy háborús időben lőszert adnának el Oroszországnak, állítása szerint Ukrajna megtámadásakor szakítottak az orosz partnerekkel. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-magánhadsereg parancsnoka is válaszolt a portál megkeresésére, és azt mondta, hogy

hatalmas mennyiségű NATO-lőszerrel rendelkeznek, amelyeket az ukrán erőktől szereztek meg.

Nyugati lőszerek az orosz fegyverboltok polcain

A Hornady lőszerek másik vásárlója az orosz hadsereg érdekeltségébe tartozó Tetis nevű vállalat, amely legutóbb áprilisban vásárolt több mint 300 ezres tételben, ugyancsak az amerikai cég termékeiből. A lap vizsgálata megállapítja, hogy a fegyverek virágzó feketepiaca az orosz hadigazdaság nehézségeit, ellátási hiányosságait tükrözi.

Sőt állítólag egyes csúcskategóriás, külföldi katonai felszerelésekhez is szabadon hozzá lehet férni Oroszországban: a lap rábukkant egy olyan mesterlövészpuskákat áruló boltra Moszkva északkeleti részén, ahonnan Hornady termékek egész garmadáját lehet rendelni. 

De olyan magánszemélyt is találtak Telegramon, aki amerikai cégek fegyvereihez tartozó kiegészítőkkel bizniszel. Ráadásul mint kiderült, nem csak az Egyesült Államokból származó lőszerek juthatnak el a kelet-ukrajnai harctérre, amelyet Prigozsin zsoldosai nemrég egy véres, hónapokig tartó csata után foglaltak el. A portál szerint 

az Európai Unióból is érkezhetnek töltények Oroszországba. 

A Promtekhnologíja október óta négy kérelmet nyújtott be 460 ezer darab „Orszisz vadásztölténynek” nevezett szállítmányra vonatkozóan – a legtöbb ugyancsak .338 Lapua Magnum típusú lövedék volt. A dokumentum alapján

a beszállító egy Valerian nevű szlovén cég, amelyet az ukrajnai orosz invázió előestéjén alapítottak.

A brüsszeli lap megkeresésére a cég azt állította, hogy nem értékesítenek fegyvereket az oroszoknak, de az embargó miatt egyébként sem tudnának exportálni. Egy szlovén diplomata arról beszélt, hogy a Valerian soha nem kért engedélyt fegyverek vagy lőszerek orosz exportjára, de bizonyos „egyedi alkatrészeket” szállított a közép-ázsiai Kirgizisztánba.

Minden feketelista kijátszható, de a szankciók azért fájnak Moszkvának

A történetnek aktualitást ad, hogy az EU éppen az úgynevezett harmadik országokat is a büntetőintézkedések betartására akarja kényszeríteni, és megakadályoznák, hogy egyes cégek és unión kívüli államok kijátsszák az Oroszországgal szembeni szankciókat. Az Európai Bizottság csak szűkszavúan kommentálta az ügyeket: közölték, hogy a blokk országai maguk felelősek a szankciók betartatásáért, és az ilyen „rendkívüli egyedi esetek” kivizsgálása az illetékes tagállami hatóságok feladata.

Papíron rengeteg nyugati vállalat vonult ki Oroszországból, azonban a termékeikhez gyakran kazah, üzbég, azeri vagy türkmén fedőcégeken keresztül hozzájutnak az oroszok

– mondta el az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.

A szakértő felidézte, hogy Moszkvának már korábban is jól bevált módszerei voltak a nemzetközi kereskedelmi embargók, vásárlási tilalmak kijátszására: a hidegháború idején nagyon sokszor finn vagy osztrák fedőcégeken, semleges országokon keresztül tudtak importálni termékeket. Ezeket a cégeket orosz titkosszolgálatok alapítottak, azonban beszervezték a helyi állampolgárokat is a folyamatba. Kaiser szerint

Oroszország rengeteget tanulhatott, és valószínűleg tanult is Irántól: az országot az 1978-as iszlám forradalom óta rengeteg nyugati szankció sújtja, amelyek kijátszásában több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.

Tény, a példátlan szankciós nyomás alaposan meg tudja nehezíteni a dolgukat. Az NKE oktatója szerint egészen biztos, hogy az orosz hadiipar is nehézségekkel küzd, amit jól jelez az is, hogy megállt az export: Moszkvának rengeteg külföldi ügyfele van, akiknek akár évekkel ezelőtt lekötött szerződésük volt lőszerre, fegyverrendszerre vagy repülőeszközökre, azonban a jelentések szerint nem kapták meg ezeket. 

Ha le is gyártották a hadieszközöket, akkor azonnal mentek az orosz haderőnek, nem a külföldi vevők kapták meg. Márpedig Oroszországnak elemi érdeke lenne a fegyverexport, hogy a belföldi szükségletek mellett a szövetségesei igényeit is kielégítse, de a jelek szerint nem ez történik.

Szinte minden tilalmi listás terméket be lehet szerezni kerülőutakon, de egyrészt korántsem annyit, amennyire szüksége lenne az adott országnak, másrészt pedig jóval drágább és lassúbb így a beszerzési folyamat

– fogalmazott Kaiser Ferenc.

A szakértő rámutatott, a globális ellátási láncok miatt számos amerikai, dél-koreai vagy japán termék került az orosz haditechnikai eszközökbe, különösen az elektronikai vonalon. Az említett termékeket most igyekeznek kínai importtal kiváltani, azonban ezeket sokszor csak némi áttervezéssel lehet beilleszteni az eredeti elektronikai eszközökbe, ami lassítja a gyártást. Márpedig a „békeidős” termelés most nem elég, számos eszközből jóval többre van igénye az orosz haderőnek.  

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy mesterlövészpuskával pózol a Patriot katonai kiállítási központban. Alekszej Nikolszkij, Szputnyik, Kreml Pool Photo via AP