Rácz András a Wagner-akcióról: Az orosz állam és annak irányítása tragikusan leszerepelt

Tíz pontban foglalta össze a szombati oroszországi eseményeket Rácz András a Facebookon. Az Oroszország-szakértő úgy véli:

Prigozsinnak vége. A tegnapi nap folyamán elvesztette az üzleti birodalmát, a pénzét (csak  a szentpétervári központban négymilliárd rubel készpénzt (!) találtak a házkutatás során), a médiafelületeit, a magánhadseregét és az önállóságát is. Az majd kiderül, hogy pontosan milyen jövő vár rá Belaruszban – vagy máshol –, de számára «a trónok harca» véget ért.

Rácz úgy folytatja, hogy Prigozsinból amúgy sem lehetett volna elnök, de a lehetséges forgatókönyvek közül feltehetően az a legjobb, ami történt. 

„A történet legnagyobb vesztese ezzel együtt Vlagyimir Putyin és az a putyini elit, amely a hozzá fűződő kapcsolatra építette a hatalmát és befolyását. Az orosz állam és annak irányítása ugyanis tegnap tragikusan leszerepelt. Olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több, mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna” – írja Rácz, és hozzáteszi: az orosz állam látványosan képtelen volt bármit is tenni, azt leszámítva, hogy udvariasan félreállt az útból és a belorusz diktátort kellett megkérnie, hogy közvetítsen.

Rácz szerint ehhez nem az erő hiányzott elsősorban, hanem a határozott döntési képesség, technikailag ugyanis megállítható lett volna a wagneres konvoj. „Határozott döntés hiányában pedig a helyi kormányzók az egyetlen dolgot tették, amit racionálisan tehettek: kivárták, míg elvonul a vihar, igyekezve minimalizálni a területüket ért károkat és veszteségeket” – fogalmazott. 

A szakértő úgy folytatta, hogy a tegnapi események megmutatták a putyini elitek lojalitásának határait is. „Egyik oldalról igaz ugyan, hogy egyetlen érdemi szereplő sem állt a lázadók mellé – de az elit tagjai közül nagyon sokan nagyon gyorsan elmenekültek Moszkvából (sokan az országból is), ami azt mutatja, hogy szembefordulni ugyan nem mertek Putyinnal, de kockáztatni sem akartak érte semmit” – magyarázza Rácz, majd kifejti: a hosszú távú következtetésekkel óvatosnak kell lenni, de ő úgy véli, nem túlzás azt mondani, hogy a történtek újra nyílttá tették a 2024 tavaszi elnökválasztás esélyeit. 

Három nappal ezelőttig az volt a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Putyin újra elindul és nyilván újra elnök is lesz, tehát még legalább további hat évnyi Putyin-korszakra kell készülni (nyilván akkor, ha a biológia közbe nem szól). A tegnapi nap után viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez a verseny tényleg olyan lefutott lesz, mint amilyennek korábban gondoltuk. 

Rácz szerint mindebből az is következik, hogy mindazoknak, akik akár Oroszországban, akár külföldön a Putyinnal való kapcsolatra alapozták a politikai-üzleti stratégiájukat, célszerű ezt átértékelniük, vagy legalább felkészülniük alternatív forgatókönyvekre is.

Nyitókép: Twitter