Öten egy kapszulában versenyt futnak az idővel – szakértők magyarázták el, hogy érezhetik magukat most a Titan utasai, ha még élnek

A világ leggazdagabb emberei közül hárman vannak összezárva egy csónak méretű kapszulában a francia haditengerészet korábbi parancsnokával, valamint a merülőhajó kapitányával valahol az Atlanti-óceán fenekén. Napok óta nem tartják a kapcsolatot a felszínnel, miközben mindenki őket keresi. 

Az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsai 3800 méter mélyen fekszenek az óceán fenekén, körülbelül 600 kilométerre a kanadai Új-Fundland partjaitól. A hajóroncs feltérképezésére vállalkozott katasztrófaturistaként Pakisztán leggazdagabb embere, a 48 éves Shahzada Dawood, 19 éves fia, Sulaiman Dawood, valamint az 58 éves Hamish Harding brit milliárdos, a dubaji Action Aviation vezérigazgatója. 

A legendás hajó roncsai olyan mélyen fekszenek, hogy azt csak speciális merülőhajóval lehet megközelíteni, ez nem más, mint a Titan. A Titanic roncsát feltérképező turisták fejenként 250 ezer dollárt, vagyis több mint 85 millió forintot fizettek azért, hogy közelről láthassák a roncsokat. Az útra két szakember is elkísérte őket, akik már többször is merültek: a 77 éves Paul-Henri Nargeolet, a francia haditengerészet korábbi parancsnoka, a Titanic egyik legjelentősebb francia specialistája, illetve Stockton Rush, a merülőhajós túrákat szervező OceanGate Expeditions vezérigazgatója, aki egyben a merülőhajó kapitánya is. 

A Titant vasárnap reggel bocsátották vízre a Polar Prince nevű hajóról, de hollétéről azóta sem tudni. A merülés kezdetétől számítva alig két órán belül megszakadt a kapcsolata az amerikai parti őrséggel. A hajón nagyjából 96 órára elegendő oxigén lehetett a merülés kezdetekor, tehát csütörtökig van esélyük a mentőcsapatoknak, hogy élve megtalálják az elveszett tengeralattjáró utasait.

A Reggeli műsorvezetői csütörtökön a stúdióban szimulálták, milyen lehet a Titanic roncsainál eltűnt Titanon, egy 668x279x248 centiméteres tengeralattjáróban rekedni. A szimulációs gyakorlatban F. Takács István pszichológus, Pajor Gergő technikai és barlangi búvár, valamint Papp Richárd, merülőhajókkal foglalkozó szakember is a stáb segítségére volt.

Céltalanul bolyonganak

A Titan sok téves információval ellentétben merülőhajó, nem pedig tengeralattjáró. Míg utóbbi merülési mélysége 600-800 méter között mozog, addig egy merülőhajó akár több ezer méter mélységre is képes lemerülni.

Míg a tengeralattjáró képes az önálló tájékozódásra, addig a merülőhajónak szüksége van egy kiszolgáló hajóra, ahonnan elindul, és ahova visszatérhet, a tájékozódás jelentős részét is ez a hajó oldja meg.

A sikeres expedíció egyik alapfeltétele az adatkapcsolat a két jármű között, ami a Titan esetében a merülés után számított két órával megszűnt. 

A merülőhajó utasainak így esélyük sincs tájékozódásra, ezért valószínűleg most is céltalanul keringenek az óceán legsötétebb részén.

Nem ez volt az első út

Az OceanGate cég 2020-tól kezdte el árulni „polgári tudósoknak” a szabad helyeket a Titanic feltérképezésére. A cég valószínűleg piaci rést érzékelt, és ezért rukkolt elő a szolgáltatással – egy olyan merülőhajóval, amit 4000 méteres mélységben még egyáltalán nem teszteltek.

Az utak 80-90 százalékát lemondták, mert a merülőhajó kísérleti eszköz 

– mondta a Papp Richárd, merülőhajókkal foglalkozó szakember.

Ahogy korábban az rtl.hu-n is beszámoltunk, a hajó egyik utasa, aki két éve ment le a Titanic roncsaihoz a Titan fedélzetén, a Sky Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy a jármű „nem volt biztonságos”, és az egész utazás alatt „mindenki ideges volt”.

A tengeralattjárót irányító Stockton Rush, a járművet üzemelő OceanGate elnök-vezérigazgatója korábbi interjúkban arról beszélt, hogy „áthágott pár szabályt”, amikor megépítette a Titant. Rush emellett kijelentette, hogy a rengeteg biztonsági szabály, aminek meg kell felelnie a tengeralattjáróknak, már akadályozza a kutatást és felfedezést.

Két évvel korábban pedig az OceanGate két korábbi munkatársa egymástól függetlenül biztonsági aggályokat fogalmazott meg a Titannal kapcsolatban – írta a CNN. Mindketten amiatt aggódtak, hogy a jármű fala nem elég vastag. 

A mély vizekről kevesebbet tudunk, mint a világűrről 

Az óceánokban a napfény behatása százméteres mélység alatt már teljesen elvész, a Titan utasai pedig 3800 méter mélyen vannak.

500 méter alatt már koromsötét van 

– mondta a Titan környezetéről Pajor Gergő technikai és barlangi búvár. A szakember szerint kevesebb információnk a mély vizekről, mint a világűrről, hiszen például a Holdról sokkal pontosabb felvételeket lehet készíteni, mint az óceán sötétjéről.

Végzetes lehet a hipotermia és a pánikszerű levegőfogyasztás 

Szerdán a mentőalakulatok 30 percenként dörömbölő hangot érzékeltek az eltűnt tengeralattjáró vélhető helyszínének környékéről. Papp Richárd szerint lehetséges, hogy a kopogó hangot valóban a Titan utasai hallatták, így próbáltak kapcsolatot teremteni a külvilággal. Az állítást az is alátámasztja, hogy csak emberek képesek óramű pontossággal jeleket adni, erre valószínűleg egy állat vagy egy földmozgás nem lett volna képes. 

Azokat a turistákat, akik befizettek a Titanra, és jelenleg maximum pár órára elegendő oxigénnel próbálnak túlélni, biztosan nem készítették fel az oxigénhiányos állapotra és a halálfélelemre. F. Takács István pszichológus szerint a kapszulában átélt pánikroham nem hasonlítható össze egy hétköznapi szorongással, hiszen ez a roham akár az életükbe is kerülhet.

Evolúciósan rögzült reakció a pánikra az intenzív levegővétel, mivel a több oxigén életben tart. Ez az utasok esetében most pont nem igaz 

– magyarázta a pszichológus, aki szerint csak akkor maradhatnak életben az utasok, ha sikerül túllépniük a belénk kódolt evolúciós jelzőrendszeren, aminek következménye a menekülés. A Titan utasainak a természetes emberi reakcióval kell szembemenniük, amihez igen nagy önkontroll szükséges.

„Az óceán alján 0 és 6 fok közötti a hőmérséklet, ha nincs meglelő ruházatuk, akkor a hipotermia, azaz a kihűlés veszélyesebb lehet, mint a kevés oxigén” – mondta Pajor Gergő barlangi búvár.

Oxigénhiány esetén több forgatókönyv is lehetséges: ha egyik pillanatról a másikra fogy el az oxigén, akkor megfulladnak a Titan utasai. 

Abban az esetben, ha lassan csökken az oxigénszint, nagyobb az esélyük a túlélésre, de így is fennáll a veszélye annak, hogy végignézik társaik halálát.

Egyetlen esélyük van a túlélésre

Abban mindhárom szakember egyetért: még lehetséges, hogy életben vannak a Titan utasai. A mentést azonban emberi erővel nem lehet kivitelezni, csak víz alatti drónnal lehetséges. Papp Richárd merülőhajós szakértő szerint csak az amerikai haditengerészet rendelkezik olyan hajóval, aminek a segítségével felszínre lehetne húzni a Titant. Igaz,

gyakorlatilag 3800 méter mélyre kellene lenyúlniuk egy hatméteres kapszuláért.

A szakember szerint a mentés akkor működne, ha pontosan meg tudnák állapítani, hol van a merülőhajó. Sajnos az a forgatókönyv is előfordulhat, hogy a Titan fennakadt a Titanic hajóroncsában, vagy elfedi a homok. Ebben az esetben nem tudnák kivitelezni a merülőhajó felszínre szállítását. 

Borítókép: RTL Fókusz