Orbán Viktor malmára hajthatja a vizet a belga miniszterelnök

A tervek szerint 2024 második felében, Belgium után hat hónapra Magyarország veszi át az Európai Tanács soros elnökségét. Mivel az országgal szemben folyamatban van a hetes cikkely szerinti, a jogállamisági problémák miatt indított eljárás, az Európai Parlament nemrégiben kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a magyar elnökséggel kapcsolatban. Alin Mituta román EP-képviselő szerint az Orbán-kormány a Tanács döntéshozatali folyamatának fő blokkolója, az elnökséget nem ilyen kormánynak kell betöltenie. Ő átalakítaná az egész rendszert. 

Az Euractiv arról ír, hogy Alexander De Croo belga miniszterelnök tartózkodó maradt a kérdésben. Kedden a belga kamara egyik bizottsága előtt arról beszélt, hogy osztja az Európai Parlament aggodalmait a jogállamisági kérdésekben, azonban Magyarország megfosztása az elnökségétől „egyáltalán nem jó ötlet.” Az elnökség ugyanis nemcsak kiváltság, hanem kötelesség is. Ebben az értelemben az ország kiszorítása olyan lépés lehet, ami kiváltságos helyzetbe hozza Magyarországot, mivel az elnökség arra kötelezi a tagállamot, hogy kiterítse a kártyáit az asztalra és közvetítő legyen.

Mivel az elnökség célja, hogy konszenzust találjon a tagállamok között a Tanácsban, az elnökséget betöltő országnak képesnek kell lennie a párbeszéd előmozdítására, a kapcsolatteremtésre és az esetlegesen felmerülő konfliktusok megoldására. Több tagállam azonban kételkedik abban, hogy Magyarország képes-e erre.

Alberto Alemanno, a párizsi Közgazdasági és Jogi Főiskola (HEC) professzora szintén félelmét fejezte ki, hogy Magyarország és a jövőben Lengyelország 

európai szinten átveheti a vezetést, tovább rontva az Unió nemzetközi hírnevét és külső megítélését.

Egy podcastban arról beszélt, hogy külön problémát jelentene, ha a magyar elnökséget a lengyel elnökség követné. Ez lehetővé tenné, hogy „ők alakítsák az Európai Bizottság következő jogalkotási munkaprogramját.”

Mennyi intézményközi civakodás lesz? Szerintem ez abszolút terra incognitába sodorhat minket

–  tette hozzá. Kiemelte, hogy hirtelen a Tanács napirendje és mindenféle napi feladat megkérdőjeleződhet.

John Morijn, a Groningeni Egyetem európai emberi jogi tanszékének docense ugyanebben a podcastban hozzátette: „Alapvetően megkérdőjelezzük, hogy az olyan tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország –  amelyeket a Tanács szerint is kiérdemelték a hetedik cikkely szerinti eljárást és milliárdok felfüggesztését –  egyáltalán képesek-e vállalni ezt a szerepet a jó kormányzás szempontjából.”

Nyitókép: AP Photo/Petr David Josek