Ledől a matrjoska baba mítosza – 12 ikonikus vívmány, amiben biztos voltál, hogy echte orosz, pedig korántsem az

Zsiguli (avagy VAZ–2101, illetve Lada 1200)

Könnyű kezdés, a Szovjetunió legnagyobb autóipari sikeréről szinte mindenki tudja, hogy az olasz Fiat 124-es licenszének megvásárlása után gyártotta csaknem húsz évig az AvtoVAZ autógyár Togliattiban.

Matrjoska babák

A klasszikus orosz játéknak tartott, kettészedhető, egymásba rakható festett babák ősei Japánból származnak. Eredetileg hét szerencsehozó istenséget lehetett egymásba illeszteni a megfelelő nagysági sorrendben (legkívül Fukurokudzsu, a boldogság és hosszú élet istene). A japán játékot egy orosz kereskedő hozta be az országba, ahol azután tömegével kezdték gyártani eltérő festéssel „kis asszonyság” néven.

Balalajka

A jellegzetes háromszögtestű orosz pengetős hangszer elődjének leginkább egy kora középkori török hangszer, a Bağlama tekinthető. Általában véve az mondható, hogy a közel-keleti térség országainak (Marokkótól Szírián keresztül, Azerbajdzsánon át Iránig) mind megvan a hasonló, igaz, kerekdedebb testű, ókori vagy középkori húros hangszere, amelyek nagy valószínűséggel hatással voltak a 18. században Oroszországban elterjedt balalajka kialakítására.

Kalasnyikov

Az orosz (szovjet) fegyvergyártás legsikeresebb exportterméke, a Kalasnyikov gépkarabély közvetlen eredetije a náci Németországban kifejlesztett STG-44 volt. A német lőfegyver kitalálóját, Hugo Schmeisser mérnököt a II. világháború után hadifogolyként vitték a Szovjetunióba, hogy az izsevszki fegyvergyárban az ő kissé módosított tervei alapján, Mihail Kalasnyikov altábornagy, autodidakta hadi mérnök és feltaláló irányítása alatt a Vörös Hadsereg számára az új gyalogsági fegyvert, az AK-47-est megtervezzék. Kalasnyikov, akit a világ a Kalasnyikov atyjaként tart számon, gyökeresen más fegyver feltalálásában, kifejlesztésében aztán nem is jeleskedett.

Vodka

Ha van olyan szeszes ital, ami elválaszthatatlan az orosz néplélektől, gasztronómiától és a pusztító alkoholizmustól, akkor az a vodka. A vodka (wódka, gorzałka) kora középkori gyökerekkel rendelkező lengyel alkoholos ital, aminek első írásos említése 1405-ből származik, jóval megelőzve az orosz forrásokban való felbukkanását. A vodka szép lassan egész Észak-Európában elterjedt, majd kelet felé tartva az évszázadok alatt meghódította Oroszországot.

Molotov-koktél

Sokan úgy vélhetik, hogy a Vjacseszlav Mihajlovics Molotov orosz politikusról elnevezett, az utcai harcokban előszeretettel használt primitív gyújtófegyver orosz (szovjet) találmány. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az üvegpalackba töltött, gyúlékony folyadékok keverékéből (koktéljából) álló fegyvert a spanyol idegenlégió találta fel 1936 őszén, amikor a spanyol polgárháborúban Madrid közelében tankelhárító fegyverként kezdték használni. Nevét az orosz invázió ellen harcoló finnek ötlötték ki a téli háború során (1939-40 körül). Molotov volt az, aki Sztálin külügyi népbiztosaként parancsot adott Finnország lerohanására, az ő „tiszteletére” lett a neve Molotovin cocktail.

Szamovár

A vizet felforraló és a tömény teafőzetet melegen tartó fém eszköz ősét az ókori görögök találták fel (ez volt az autepsza), használata széles körben elterjedt volt Törökországban, a bizánci kultúrkörben és Közép-Ázsiában is, jóval azelőtt, hogy Oroszországban a teázás elengedhetetlen kellékévé vált volna. A legrégebbi, még cserépből készült szamovárt Azerbajdzsánban találták régészek, akik 3600 évesre becsülték korát.

Usánka

A füles, fejtetőn megköthető szőrmesapka a Balkántól a Baltikumig elterjedt téli viselet a középkori szláv népesség körében, Oroszországban a 17. században terjedt el igazán. A modern, katonaságnál is rendszeresített orosz usánkát 1917-ben tervezték, a norvég sarkvidéki expedíciókon használt norvezhka alapján.

Hagymakupolás templomok

Amikor Moszkva egyik fő építészeti szimbólumára, a Vörös tér végében álló, 1555 és 1561 között épült Blazsennij székesegyházra gondolunk, érdemes feleleveníteni, hogy jóval az orosz főváros alapítása előtt, a 11. századi Kijevben már ilyen építészeti megoldást alkalmaztak az ortodox templomok és kolostorok tornyainak díszítésére. A stílusjegy legékesebb példája az 1073-1078 között épített kezdett Nagyboldogasszony székesegyház vagy az 1108-1113 között épült Szent Mihály kolostor.

Buratino

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj 1936-ban megjelent, Aranykulcs, avagy Buratino kalandjai című könyvének főszereplője máig az orosz gyerekirodalom és -filmek egyik legnépszerűbb alakja. Tolsztoj a fabábu figuráját – akinek neve az olasz burattino, azaz fabábu szóból ered – egy az egyben Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című 1883-as olasz regényéből emelte át.

Buran űrsiklók

A Szovjetunió egy sor nyugati repülőeszközt másolt le több-kevesebb sikerrel (például a Lisunov Li-2-t a  Douglas DC-3-ról, a Tupolev Tu-4 bombázót a Boeing B-29 Superfortressről, vagy a Szuhoj T-4-et a North American XB-70 Valkyrie-ről), hol legálisan, licensz alapján, hol visszafejtve a nyugati technikát. A NASA űrrepülőgépeinek koppintásával 1974 és 1993 között még saját űrsiklóprogram beindításával is próbálkozott a Szovjetunió, szerény eredménnyel. Az OK-GLI jelű orosz űrsiklóval 25 légköri tesztrepülést hajtottak végre, míg az OK-1K1 jelűvel egy személyzet nélküli űrrepülésre került sor a program elkaszálása előtt.

Az orosz írás és nyelv

Az orosz ábécé jelenleg használt betűit, azaz a 20 mássalhangzóból, 10 magánhangzóból, 1 félhangzóból és 2 módosító betűjelből álló cirill írást eredetileg a 9. században dolgozták ki az első szláv irodalmi nyelv, az ószláv nyelv számára Cirill és Metód bizánci görög szerzetesek, nyelvtudósok munkája alapján. A cirill betűs szláv írást a 10. századtól kezdték használni a mai Ukrajna elődjének tekinthető Kijevi Nagyfejedelemségben.

A fenti válogatást NAFO Orwell twitteres gyűjtése ihlette.

Nyitókép: marcoverch/Flickr is licensed under CC BY 2.0.