Zavargások törtek ki Párizsban, miután kiderült, szavazás nélkül hirdetik ki a francia nyugdíjreformot

A párizsi rendőrség összecsapott a tüntetőkkel, miután Emmanuel Macron francia elnök úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadja el a nyugdíjreformot – írta a BBC.

A korhatár 62-ről 64-re való emelését tartalmazó javaslatról már két hónapja vitáznak Franciaországban, több helyen sztrájkkal is tiltakoztak. 

Végül azonban az alkotmány egyik cikkelyére hivatkozva úgy hirdetik ki a tervezetet, hogy nem tartottak róla közgyűlési szavazást.

Az alaptörvény 49.3-as cikke alapján ugyanis egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A döntést percekkel a szavazás előtt jelentették be, félő volt ugyanis, hogy nem lesz meg a többség. Az ellenzéki képviselők felháborodtak, sokan gúnyolták Élisabeth Borne miniszterelnököt.

A szélsőjobboldali Marine Le Pen az eset után azt javasolta, hogy bizalmatlansági indítvánnyal döntsenek Emmanuel Macron elnök kormányáról. 

Emmanuel Macront tavaly újraválasztották, de kormánykoalíciójának nincs többsége a közgyűlésben, és a republikánusok támogatására lett volna szüksége a módosítások elfogadásához. A délelőtt folyamán kétségbeesetten próbáltak átszavazókat találni, de nem jártak sikerrel.

A parlamenti szavazás megkerülése miatt több ezer feldühödött tiltakozó gyűlt össze este Párizsban a Nemzetgyűlés közelében, a Concorde téren, akik közül 120-at rongálások miatt előállítottak. A rend este 9 óra után állt helyre a francia fővárosban.

A szakszervezetek március 23-ára, csütörtökre újabb sztrájkokat és tüntetéseket terveznek.

A BBC cikke szerint az alkotmány 49.3-as passzusát százszor alkalmazták az Ötödik Köztársaság több mint 60 éve alatt. Az ellenzék azonnal bizalmatlansági indítványt nyújthat be, azonban nem valószínű, hogy ez most sikeres lesz, ehhez ugyanis az kellene, hogy összefogjon a szélsőjobboldal, a baloldal és a konzervatív ellenzék nagy része. 

A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.

A tíz napja megkezdett gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már kevesebben sztrájkolnak.

A párizsi utcákon viszont szerda estig 7600 tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók tizedik napja tartó sztrájkja miatt.

A nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be.

Nyitókép: Thomas Padilla/MTI/AP