„Akárki is áll emögött, a gyermekeink ennek a mocskos hatalmi harcnak az új áldozatai” – tényleg ideggázzal mérgezik a diáklányokat Iránban?

Több mint ezer iráni lányt ért „enyhe mérgezéses támadás” november óta. Az első esetet Kom egyik iskolájából jelentették november 30-án, akkor 18 diáklány betegedett meg és került kórházba. A helyi média szerint azóta már nyolc tartomány legalább 58 iskolája érintett. A legtöbb eset lányiskolákban fordult elő, de néhány cikk szerint tanárok és iskolás fiúk, valamint a helyszínre érkező szülők is tapasztaltak tüneteket.

A BBC több tucatnyi, a közösségi médiában közzétett videót elemzett, és számos lefilmezett iskolai helyszínt ellenőrzött. Ezek közül sok felvételen iskolai környezetben bajba jutott fiatalok láthatók: egyeseket mentőautókba raknak, mások pedig kórházi ágyon fekszenek. Az egyéb felvételeken további mentőautók érkeznek, és tömegek gyűlnek össze az iskolák kapui előtt.

A Teheránhoz közeli Shahryar egyik iskolájának tanulója azt mondta, hogy ő és osztálytársai „valami nagyon furcsa szagot” éreztek a rosszullét előtt. „Olyan kellemetlen volt, mint a rothadt gyümölcs, de sokkal csípősebb” – mondta a BBC perzsa nyelvű műsorában. Másnap „sok diák megbetegedett, és nem jött be az iskolába, az angol irodalomtanárunk is beteg lett”. Mások egyébként mandarin- és halszagról számoltak be, mielőtt rosszul lettek.

A tanuló azt mondta, amikor hazament, szédült, rosszul volt. Az anyukája is aggódott, mert sápadt volt és levegő után kapkodott. „Szerencsére hamar felépültem. Az iskolánkban a legtöbb gyerek 24 órán belül felépült.” Elmondta, hogy az iskola igazgatónője és a tanárok „meg voltak ijedve”, hozzátéve, hogy miután más iskolákban történt esetekről szóló hírek láttak napvilágot, „jöttek és azt mondták nekünk, diákoknak, hogy ne beszéljünk arról, ami történt”.

Az Iráni Emberi Jogi Központ azt is állította, hogy legalább egy lány, a 11 éves Fatemeh Rezaei meghalt a támadások következtében. Hedie Kimiaee iráni újságíró és gyermekjogi aktivista február 27-én tweetelt arról, hogy Rezaei gázmérgezésben halt meg egy komi iskolában, és hogy az iráni hatóságok megpróbálják elhallgatni az esetről szóló információkat.

„Annak ellenére, hogy ennek a diáknak nem volt semmilyen korábbi betegsége, a hatóságok megpróbálnak hamis orvosi jelentést csatolni az ügyhöz, mondván, hosszú ideje betegeskedett” – írta Kimiaee. „A komi ügyész arra is figyelmeztette a családot, hogy ne beszéljenek a médiával, és temessék el Fatemeh-t értesítés nélkül”. Az iráni hatóságok határozottan cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint Rezaei halála összefüggésben állna a mérgezésekkel, jegyzi meg a Time. A kormány és a hatóságok reakciójára még visszatérünk.

Szóval, mi történik?

A feltételezett támadásokat egyes megfigyelők úgy jellemezték, mint egy szélsőséges válaszlépést – talán hallgatólagos állami jóváhagyással – a nők és lányok által vezetett tiltakozásokra, amelyek Mahsa Amini szeptemberi halála óta újra és újra az utcákon vonul (hogy ki ő, és mit indított el a halála, azzal ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben).

Az iszlám köztársaság elmúlt négy évtizedében egyébként nem támadták vagy vitatták a lányok oktatásához való jogát. Noha egy 2012-es irányelv korlátozta a nők számára a helyek számát néhány állami egyetemen, az, hogy a lányoknak joguk van iskolába járni, nem vitatott. A nők teszik ki az iráni egyetemi hallgatók többségét és a munkaerő közel felét, és erőteljes a jelenlétük a civil társadalomban is.

Hogy miért a lányok kerültek mégis célkeresztbe, arról a Guardiannek tudósító Deepa Parent beszélt ebben a cikkben. Ő magyarázta el, hogy bár Mahsa halála után elsősorban az egyetemi hallgatók vonultak az utcára, de nem sokkal később három tizenéves lányról szóltak a hírek, akiket agyonvertek. 

Ez pedig mindent megváltoztatott: 

a tizenéves iráni lányok elkezdték a középső ujjukat felmutatni a privát rendszerellenes csoportokban, aztán elégették Khamenei ajatollah képét. Mindez az osztálytermekben történt. Ott szerveződtek meg a tinédzserek, majd elkezdtek lógni az órákról és csatlakozni az utcai tüntetésekhez. Az utcákon a nők levették vagy elégették a hidzsábot, letépték a politikusok képeit és azt skandálták, hogy „halál a diktátorra”. A nők „Nő, élet, szabadság!” kiáltványokkal gyülekeztek.

Nem kizárt, hogy radikális iszlamisták, szélsőségesek használják föl a parázs politikai helyzetet arra, hogy régi nőgyűlölő nézeteiket terjesszék, de sokkal valószínűbb, hogy a mérgezések célja a tüntetésekben részt vevő lányok megfélemlítése és megbüntetése. Jogvédők szerint a diákok hirtelen megbetegedésének okai között szerepelhet a polgári engedetlenségért kapott büntetés, az oktatás megakadályozása vagy a félelemkeltés. A Human Rights Watch iráni kutatója, Tara Sepehri Far „összehangolt támadásokról beszélt”, és szintén úgy véli, hogy büntető célzattal mérgezik a lányokat.

Mit mondanak a vizsgálatok?

A már említett, Guardiannek tudósító újságírónak azt mondta egy orvos, hogy a tünetek alapján, amelyeket látnak, valószínűleg egy gyenge szerves foszfát hatóanyagú „a mezőgazdaságban széles körben használt rovarirtószert” használnak a mérgezéseknél. Az orvos a múltban csak olyan embereket kezelt hasonló tünetekkel, akik mezőgazdasági vagy katonai környezetben dolgoztak.

Dan Kaszeta vegyifegyver-szakértő, a Royal United Services Institute (Rusi) munkatársa szerint az állítólagos okozó anyag megtalálása gyakran az egyetlen használható bizonyíték, de rendkívül nehéz lehet begyűjteni azokat, mivel az anyagok eloszlanak vagy lebomlanak. 

Kaszeta szerint az iráni incidensekben leírt különböző szagokat nehéz konkrét vegyi veszélyekhez kötni, bár az szerinte hihető, hogy sokan könnygázra panaszkodnak, ugyanis az sokféle szagot képes kibocsátani. Pontos válaszokat csak a vér-és vizeletvizsgálatok adhatnak, csakhogy ez sem olyan egyszerű. „Több százezer kémiai vegyületre rúg azoknak a dolgoknak a listája, amelyek elég kellemetlenek és irritálóak ahhoz, hogy megbetegítsék az embereket”. 

Alastair Hay, a Leeds-i Egyetem környezeti toxikológia professzora felülvizsgálta az iráni iskoláslányok egy részének vérvizsgálati eredményeit, de közölte, hogy nem talált mérgeket. Hozzátette, hogy ezeket az eredményeket nem hivatalosan küldték el neki iráni forrásokból. Hay szerint jelenleg nehéz bármit is kizárni, ő azonban a látottak alapján nem idegméregre vagy foszfátméregre gyanakszik. Szerinte kulcsfontosságú ezeknél az eseteknél, hogy a lányok gyorsan felépültek, ezzel szemben sok mérgezésnél az áldozatok „jó ideig betegek”.

Lehet, hogy nincs is mérgezés?

Vannak olyan felvetések is, hogy az esetek egy része valójában nem gázmérgezésről, hanem „tömeges szociogén betegségről” szólhat: vagyis olyan tünetekről, amelyeknek nincsen orvosi oka. 

Simon Wessely professzor, a londoni King's College pszichiátere és epidemiológusa is erre következtetett a BBC-nek. „A legtöbbször a mérgezés korai szakasza eléggé hasonló: a pulzus szapora lesz, elájulsz, elsápadsz, pillangók lesznek a gyomrodban és remegsz. „Ezek a tünetek származhatnak fertőzésből, mérgezésből vagy tömeges szorongásból” – mondja Wessely, aki szerint egyáltalán nem meglepő, hogy ez most az iráni iskolákban történik.

A professzort az iráni esetek nagyon emlékeztetik az 1990-ben Koszovóban és 1986-ban a megszállt Ciszjordániában kitört, nem diagnosztizált betegségekre. Wessely szerint egyik esetben sem találtak orvosbiológiai okot, és a szakértők úgy vélik, hogy ezek tömeges szociogén megbetegedések következményei voltak. Rusi Kaszeta szerint el kell fogadnunk annak a határozott lehetőségét, hogy nem fogjuk megtudni, mi történt, vagy hogy valójában több különböző dolog történt, csak mi összekeverjük őket.

Hogyan reagált az iráni kormány?

Miután hónapokig elbagatellizálták az ügyet, az esetek számának hirtelen megugrása – és a nemzetközi figyelem – most arra kényszerítette a hatóságokat, hogy vizsgálódjanak. Ebrahim Raisi iráni elnök sürgette a belügyminisztériumot, hogy vizsgálja ki és találja meg a támadások „gyökereit”, a tüneteket azonban a vizsgák miatti stressznek és szorongásnak tulajdonította, és azzal vádolta a nemzetközi médiumokat, hogy „kihasználják” a helyzetet, hogy riadalmat keltsenek a közvéleményben. 

Alireza Monadi törvényhozó, a parlament oktatási bizottságának vezetője kedden azt mondta, hogy az iskolákat szándékos támadás érte, és hogy az egészségügyi minisztérium 30 toxikológusa nitrogéngázként azonosította az iskolákban talált mérgeket. Monadi és az egészségügyi miniszterhelyettes, Younes Panahi szerint az indíték a jelek szerint az volt, hogy megakadályozzák a lányok iskolába járását, és riadalmat keltettek az iszlám szélsőséges csoportok esetleges beszivárgása miatt.

Az egyik 15 éves áldozat édesanyja a Financial Timesnak elmondta, hogy lánya iskolájába érve a múltkor több orvost látott, és az utcán fekvő diákokat, akik ellátásra vártak. Az édesanya szerint nehéz számára bármelyik oldalt is megvádolni. „Egyrészt úgy gondolom, hogy vannak olyan csoportok ebben a politikai rendszerben, amelyek nagyon is képesek ilyen szintű atrocitásokra. Másrészt pedig az ellenfeleik készek bármilyen bűncselekményt elkövetni a rendszer lejáratására.”

Akárki is áll emögött, a gyermekeink egyértelműen ennek a mocskos hatalmi harcnak az új áldozatai.

A támadások miatt sok pánikba esett diák maradt otthon, egy népszerű videón egy apa látható, aki a komi kormányzói hivatal előtt azt kiabálja, hogy 

Kötelesek vagytok gondoskodni a gyermekeim biztonságáról! Két lányom van, és csak annyit tehetek, hogy nem engedem el őket az iskolába. 

Egy másik videón aggódó és dühös szülők láthatóak, akik a narmaki Yarjani általános iskola előtt követeltek intézkedést. A szülők újra és újra tiltakoznak azok előtt az iskolák előtt, ahol az állítólagos mérgezések történtek. Több felvétel is elérhető arról, hogy azt skandálják, „halál a gyerekgyilkos rezsimre!”.

Március 1-jén az Iráni Tanárok Szakszervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította Irán legfelsőbb vezetőjét és magas rangú tisztviselőit, hogy ítéljék el a támadásokat és védjék meg a diákokat. „Szükséges, hogy az illetékes intézmények több intézkedést haladéktalanul, további időveszteség nélkül hajtsanak végre” – áll a közleményben. A szakszervezet felszólította továbbá az igazságügyi hatóságokat és az oktatási minisztert, hogy magyarázzák el, hogyan fogják kivizsgálni a támadásokat.

Nyitókép: Ying Tang/NurPhoto via Getty Images