Nem az a kérdés, hogy Putyin belerángatja-e Fehéroroszországot a háborúba, hanem az, hogy mennyire

Az oroszbarát vezetésű fehérorosz kormány már a háború eleje óta támogatja Vlagyimir Putyin ukrajnai agresszióját, igaz arra az elmúlt közel egy évben még nem volt példa, hogy a fehérorosz hadsereget bevetették volna ukrán területen. Leegyszerűsítve: Ukrajnában egyelőre még nem fordult elő olyan, hogy fehérorosz és ukrán katonák lőttek volna egymásra. 

Sok elemző szerint továbbra is kétséges, hogy a belarusz erők vajon közvetlenül is bekapcsolódnak-e a háborúba, és ha igen, mikor, ugyanakkor az elmúlt hetek eseményeinek fényében már ez az eshetőség sem zárható ki teljesen.

Fehéroroszország eddig elsősorban stratégiai segítséget nyújtott Oroszországnak: az orosz hadsereg légitámadásokat indíthat fehérorosz területekről, megszervezhetik a fronton harcolók utánpótlását, a logisztikai és egyéb infrastruktúrával kapcsolatos együttműködési lehetőségekről már nem is beszélve.

Mikor kiderült, hogy Putyin személyesen látogatja meg a fehérorosz kormányt irányító Aljakszandr Lukasenkát, azt lehetett sejteni, hogy az oroszok szélesebb körben vonnák be Fehéroroszországot a háborúba. Ezeket a várakozásokat csak erősítette, hogy Lukasenka és Putyin december 19-i találkozója azután történt, hogy hetek óta arról érkeztek hírek, hogy szerte Fehéroroszországban egyre csak növekszik az orosz katonai jelenlét.

Ukrajna mindenesetre komolyan vette a fenyegetést, ezért Putyin találkozója után megerősítették az ukrán-fehérorosz határ védelmét. Az ukránok attól tartanak, hogy a háború egyéves évfordulójához közeledve az oroszok újabb támadást indítanak majd az ország fővárosa Kijev ellen. Egy esetleges újabb rohamnak nagyon fontos eleme lehet Fehéroroszország, ahonnan az orosz sereg minden eddiginél jobb pozícióból kezdhetné meg Kijev ostromát.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők vezetője a brit The Economist magazinnak adott interjújában azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy Oroszország 2023 első felében újra megpróbálja majd bevenni a fővárosukat.

Putyin és Lukasenka háromórás találkozója után nem jött nagy bejelentés, csupán arról tájékoztattak, hogy a két ország továbbra is együttműködik egymással kereskedelmi, gazdasági és védelmi kérdésekben. Putyin közölte: folytatni fogják a közös hadgyakorlatokat, Lukasenka pedig elismerte, hogy Fehéroroszországot orosz rakéta- és légvédelmi rendszerekkel szerelték fel. A két ország hivatalos álláspontja szerint katonai együttműködés csak és kizárólag védelmi kérdésekben valósul meg. A Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov ezt megerősítve korábban azt nyilatkozta, hogy egyelőre kizárható Fehéroroszország teljeskörű részvétele az oroszok inváziójában.

Az továbbra sem világos, hogy miről folytak a tárgyalások zárt ajtók mögött Minszkben. Több elemző szerint az orosz elnök személyes jelenléte nem lett volna indokolt, ha tényleg csak arról lett volna szó, hogy a két ország folytatja a már régóta zajló együttműködést. A pesszimistább várakozások szerint Fehéroroszország 2023-ban minden eddiginél jobban bevonódhat konfliktusba, akár saját katonai erővel is. Ezzel kétségkívül új szintre emelkedne az orosz-ukrán háború, de akadnak optimistább vélemények is, amelyek szerint Putyin és Lukasenka találkozója valójában egy demonstráció volt, amellyel megerősítették a szövetségüket egy olyan időszakban, amikor mindkét országnak szembe kell néznie a nemzetközi elszigeteltséggel. 

Ha megbeszélésen szóba is kerültek kerültek katonai kérdések, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül részt fog venni Kijev ostromában.

Moszkvának további lehetőség lehet Lukasenkáék jelenlegi szerepének kiterjesztése is: a fehérorosz támaszpontok szolgálhatnának az orosz hadsereg hadműveleti bázisaiként, de elláthatnák az orosz csapatokat lőszerrel és felszerelésekkel is. A fehérorosz hadsereg nem kicsi, nem kevesebb mint 68 ezer katonából álló azonnal bevethető állományuk van, 2020-ban Oroszország ráadásul az elmúlt években a legnagyobb beszállítójukká vált, így azzal sem lenne gond, hogy a két haderő kompatibilis lenne-e egymással.

Az sem zárható ki, hogy Vlagyimir Putyin az északi fenyegetéssel csak azt szeretné elérni, hogy megossza az ukrán honvédő erők figyelmét, hogy ne az Oroszország számára fontos déli- és a keleti megyékben összpontosuljon az ukrán katonai jelenlét. Bár a háború elején Lukasenka Fehéroroszország közvetítői szerepét próbálta hangsúlyozni, mára ez a kommunikációs irány teljesen kikopott és minden erejéből az agresszor Oroszország oldalára áll.

Ismerős forgatókönyv

Az optimista várakozásoknak némileg ellentmond, hogy 2023. január 8-án a minszki védelmi minisztérium a Telegramon bejelentette: közös légi hadgyakorlatot tart az orosz-fehérorosz regionális katonai egység köteléke január 16-tól február 1-ig. A nagyszabású gyakorlatban a fehérorosz fegyveres erők lényegében teljes létszámmal vesznek részt:

A repülés-taktikai manőverekbe a fehérorosz fegyveres erők minden repülőterét, gyakorlóterét és légvédelmét is bevonják

– olvasható a közleményben, amely szerint az orosz légierő egységei már meg is érkeztek Fehéroroszországba. A belarusz védelmi minisztérium Oroszországgal együttműködve még tavaly hozta létre a bejegyzésben említett fehérorosz-orosz közös katonai erőt, a hivatalos álláspont szerint ez a szövetség csak és kizárólag védelmi célokat szolgál.

A forgatókönyv ismerős lehet: szűk egy évvel ezelőtt a február 24-i nyílt támadás előtti hetekben az orosz hadsereg Fehéroroszországban gyakorlatozott.

Akkor az orosz erők a gyakorlat befejeztével nem hagyták el az országot, hanem ott maradtak egészen a háború kezdetéig. Fehéroroszországnak fontos szerepe volt továbbá Kijev ostromában is, az orosz hadsereg a lehető legrövidebb szárazföldi úton vonulhatott az ukrán főváros alá. Fehéroroszország kezdetben tagadta, hogy részt vett a konfliktus első szakaszában, de azóta világossá vált: Lukasenka engedélyezte a fehérorosz területen állomásozó orosz rakétavetőknek, hogy ukrán célpontokra lőjenek. Időközben megjelentek olyan pletykák is, amelyek szerint a fehérorosz csapatok jelzés nélküli egyenruhában Ukrajnában harcolnak az oroszokkal együtt, de ezt soha sem sikerült bizonyítani.

Hogy jelenleg is egy hasonlóan nagy, Kijev elleni offenzíva előkészületeit láthatjuk-e, azt nehéz előre megmondani, de az biztos, hogy Fehéroroszországban a lakosság körében sokan elutasítják az orosz-ukrán háborúban való szerepvállalást, ami nem csoda, tekintve, hogy Vlagyimir Putyin barátja, Aljakszandr Lukasenka választási csalással került az ország élére. A 2020-as fehéroroszországi elnökválasztás után hatalmas tüntetéshullám söpört végig az országon, ennek a tömbnek a jó része élesen bírálja Lukasenka rezsimjét és annak oroszbarát politikáját.

Nyitókép: Mikhail Svetlov / Getty Images