A volt elnök a floridai Disney World mellől nézte, ahogy támogatói megostromolják a brazil fővárost

Több száz embert tartóztattak le Brazíliában, miután állami épületeket rohamoztak meg a tavalyi elnökválasztás eredménye ellen tiltakozva. A tisztségéből a múlt év végével távozott Jair Bolsonaro sok ezer kilométerről figyelte az eseményeket. Már utódja, Luiz Inácio Lula da Silva beiktatásán sem vett részt, így – szakítva a hagyományokkal – a hatalmat jelképező elnöki szalag átadása sem történt meg január elsején.

Bolsonaro elnöki mandátumának utolsó előtti napján, december 30-án állami géppel landolt Floridában azután, hogy közösségi oldalán érzelmes búcsúüzenetben biztatta követőit, hogy tartsanak ki Lulával szemben. A hátralévő időre Hamilton Mourao alelnök vette át az elnöki jogköröket. A leköszönő brazil elnök a Disney Worldtől néhány kilométerre egyik támogatója, José Aldo brazil MMA-harcos orlandói nyaralójában húzta meg magát, videók is megjelentek arról, ahogyan támogatói üdvözölték.

Lulát, aki korábban két ciklust töltött az államfői poszton, közel két évig tartották fogva, miután elítélték pénzmosás és korrupció vádjával. 

Az ítéletet ugyan később a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, de a Lulát elítélő bíró, Sergio Moro később Bolsonaro igazságügyi és közbiztonsági minisztere lett, tavaly pedig bejutott a szenátusba. 

Bolsonaro hasonló felelősségre vonástól tartva menekülhetett az Egyesült Államokba, de Lula már a beiktatási beszédében ígéretet tett arra, hogy kézre fogják keríteni, ha szükséges.

Bolsonaro két fia, Flavio és Eduardo már napokkal azután felkereste Olaszország brazíliavárosi nagykövetségét, hogy apjuk elveszítette a választást. Állampolgárságért akarnak folyamodni az európai országban, ahonnan felmenőik származnak. Nekik ugyanakkor továbbra is megmaradnak tisztségeik: Flavio Bolsonaro a szenátusban Rio de Janeiro államot képviseli, Eduardo Bolsonaro pedig a képviselőház tagja – előbbit 2018-ban nyolc évre választották meg, utóbbi tavaly kezdte harmadik negyedéves ciklusát. Flavio a brazil sajtónak azt mondta: mielőtt bárki messzemenő találgatásokba bocsátkozna, nem merült fel benne, hogy elhagyja az országot, és valójában már 2019-ben elkezdte az olasz állampolgárság megszerzésének folyamatát.

Magát Jair Bolsonarót 2021-ben az olaszországi Anguillara Veneta fogadta díszpolgárává. A Velencéhez közeli településről származnak a család olasz felmenői. Anguillara polgármestere, a szélsőjobboldali Liga politikusa, Alessandra Buos azt mondta, az egész brazil népet tüntetik ki a címmel, amit Bolsonaro személyesen vett át, amikor a római G20-találkozóra érkezett Olaszországba. Kitüntetése ellen ugyanakkor több százan tüntettek is, főleg baloldali pártok és szakszervezetek képviselői. 

A vasárnap történteket azonban Georgia Meloni olasz miniszterelnök is elítélte, azt írta, „nem lehetünk közömbösek”, és szolidaritást kell vállalnunk a brazil intézményekkel. De maga Bolsonaro is azt közölte, hogy a demokráciához békés tüntetések illenek, és nem a közhivatalok megtámadása, és visszautasította Lula arra vonatkozó kijelentéseit, hogy ő állna a zavargások mögött. 

Közben az amerikai baloldali demokrata kongresszusi képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez arról twittelt, hogy két évvel azután, hogy a Capitoliumot fasiszták támadták meg, külföldi fasiszta mozgalmak ugyanerre tettek kísérletet Brazíliában. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem adhat menedéket Bolsonarónak Floridában. 

A Reuters diplomáciai forrása szerint Bolsonaro szinte bizonyosan az államfőknek járó A-1-es vízummal érkezett az Egyesült Államokba. Az A-1-es vízumot nem veheti igénybe az az államfő, aki már távozott hivatalából, de mivel Bolsonaro még mandátuma lejárta előtt lépett be, a dokumentum feljogosítja az országban maradásra, ráadásul határozatlan ideig.

Ha Bolsonaro ellen letartóztatási parancsot adnának ki Brazíliában, akkor először felszólítanák, hogy térjen haza és adja fel magát a hatóságoknak, majd ha ennek nem tesz eleget, akkor Brazília az Interpolnál rendelhet el nemzetközi körözést. Ha ez alapján letartóztatják az Egyesült Államokban, akkor Brazília hivatalosan kérheti kiadatását, ami ellen Bolsonaro az amerikai bíróságokon fellebbezhet.

Egy ilyen eset nem lenne példátlan: Ricardo Martinelli egykori panamai elnököt 2018-ban adta át az Egyesült Államok hazájának, három évvel azután, hogy a panamai legfelsőbb bíróság kiadta ellene a körözési parancsot. Ám John Feeley, aki ekkor az Egyesült Államok panamai nagykövete volt, azt mondta, hogy az Egyesült Államok, vagy bármely szuverén nemzet bármikor dönthet úgy, hogy kiutasít egy külföldit.

Nyitókép: Joedson Alves / Anadolu Agency via Getty Images