Botok, kövek és szöges vasrudak – brutális eszközökkel harcol egymással Kína és India a két ország közötti, több ezer kilométeres határért

Hatvan évvel ezelőtt rövid, de véres háború zajlott Kína és India között a Himalája négyezer méter magas, szinte teljesen lakatlan hegyei között. Miközben a világ a kubai rakétaválságra figyelt, Peking támadást indított az India északkeleti részén található Arunácsal Prades állam ellen, amit Kína Tibet déli részének, és így saját területének tekint.

Majd egy hónappal a több ezer halálos áldozatot követelő – és India megalázó vereségével végződő – háború megkezdése után Peking teljesen váratlanul tűzszünetet hirdetett, és máig tisztázatlan okokból kivonult az elfoglalt területekről.

A világ két legnépesebb, és egyben a legtöbb katonával, és már atombombákkal is rendelkező országa azóta sem tudott megállapodni arról, hogy pontosan hol is húzódik a két ország közös határa. 

Ez a világ leghosszabb, majdnem 3500 kilométer hosszú vitatott határvonala, ahol rendszeresek az összecsapások a kínai és az indiai katonák között.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy milyen gyakran fordulnak elő harcok az ideiglenes határként elfogadott „tényleges ellenőrzés vonala” környékén, aminek mentén Kína és India is utakat, hidakat, repülőtereket, bunkereket, raktárépületeket és vasútvonalakat épít. Legutóbb december 9-én történt ilyen eset, Arunácsal Prades állam Tavang körzetében.

Ezek jellemzően akkor fordulnak elő, amikor kínai katonák átlépik a „tényleges ellenőrzés vonalát”. Az indiai hatóságok szerint évente több száz határsértést, és több ezer „agresszív határ menti járőrözést” követnek el a kínaiak, de az amerikai Northwestern Egyetem, valamit két holland egyetem kutatóinak közös elemzése szerint, a kínaiak évente átlagosan 7,8 alkalommal lépik át a határt, jól megtervezett, óvatos területszerzési akciókat hajtva végre. 

Az összecsapások egyik meglepő részlete, hogy azokat a két atomhatalom katonái ősi fegyverekkel vívták. 

Bár mindkét ország modern eszközökkel felszerelt katonákat, tankokat, tüzérséget és légierőt állomásoztat a határvidéknél, a harcokat botokkal és kövekkel vívják, illetve a szögekkel kivert furkósbot modern változatával: vasrudakkal, amikre szögeket hegesztettek. 

Az egyszerű fegyverek magyarázata, hogy a két ország 1996-ban aláírt egy megállapodást, aminek értelmében a vitatott határvonal közelében 

tilos lövöldözni. 

Emellett tilos a veszélyes vegyszerek használata, a robbantás, sőt, még a tűzfegyverekkel, vagy robbantásokkal végzett vadászat is. Ezt a megegyezés szövege szerint azért írták elő, hogy „megelőzzék a veszélyes katonai cselekményeket”, és ezzel egy esetleges háború kitörését a két ország között. 

Botok, kövek, szöges vasrudak

Néhány összecsapásról videó is készült. 2015-ben egy két évvel korábbi összezördülésről került nyilvánosságra egy felvétel, ahol egymással szemben állva vitatkoznak az indiai és a kínai katonák.

Egy 2017-es videón pedig azt látni, ahogy indiai és kínai katonák test a test ellen feszülnek egymásnak. Ez egy megszokott taktikának számít, amivel elkerülhető, hogy ütni kezdjék a másikat – jegyezte meg a videó kapcsán a Deccan Herald című indiai lap. 

Azonban a kínai és indiai katonák találkozásai ennél erőszakosabbá is válhatnak. 2017-ben a kasmíri Ladakban, a Pangong tónál többen is megsérültek, amikor kövekkel és botokkal estek egymásnak. 

2020 szeptemberében egy hónapokkal korábban, feltehetően májusban készült felvétel került nyilvánosságra, ahol botokkal estek egymásnak. 

Ezekben az összecsapásokban korábban nem haltak meg, ám ez 2020 júniusában megváltozott, amikor húsz indiai és legalább négy kínai katona hunyt el, amikor több hónapja tartó kisebb csaták után a Galván-völgyben több százan csaptak össze egymással. Az esetről 2021 februárjában tett közzé videót a kínai állai média. 

Az idén december 9-én történt összecsapás után pár nappal egy újabb – a CNN információi szerint 2021 szeptemberében készült – videó került nyilvánosságra indiai és kínai katonák csatájáról. A videó az indiai közösségi oldalakon kezdett el terjedni. A felvételen látni, hogy botokkal, rudakkal ütik egymást, valamint köveket vagy téglákat vágnak egymáshoz. 

Majd egy másik videó is terjedni kezdett az indiai közösségi oldalakon, amin indiai és kínai katonák ököllel esnek egymásnak. Erről tévesen azt állították, hogy az idei december 9-i összecsapás látható rajta, de az valójában egy 2020-as verekedésről készült, a Bhután és Nepál között található Szikkim államban – írta a The Print című indiai lap. 

Nem látszik a vége

A két ország közötti határ „a modern történelem leghosszabb ideje folyamatos tárgyalások alatt álló határvonala” – mondta el még 2009-ben a New York Timesnak M. Taylor Fravel. Az MIT egyetem professzora, akinek Kína határai a szakterülete, szinte megoldhatatlanként jellemezte a vitát, amiről látszólag végeláthatatlanul tárgyal a két ország.

2012 és 2022 között már 25. alkalommal ültek le egymással a felek, miután hét év és 15 tárgyalási forduló után végre meg tudtak egyezni egy keretrendszerről, amiben egyáltalán leülnek egymással tárgyalni a határ kérdéséről. Legutóbb október közepén tartottak ilyen megbeszélést, amin jelentősebb áttörés nem történt, de megegyeztek a katonai párbeszéd folytatásáról. 

Nyitókép: Részlet az indiai és kínai katonák között 2020-ban történt, legalább 24 halálos áldozatot követelő összecsapásról készült videóból.