A lengyel fociultrák migráns hőse, aki majdnem polgárháborúba taszította Dél-Afrikát

A lengyel focistadionok lelátóin rendszeresen szerepel egy rideg, morcos tekintetű alak, akinek képmását sálakon, pólókon és molinókon lehet látni. A hősként tisztelt férfinak nincsen túl sok köze a labdarúgáshoz, nem egy népszerű játékos, sem pedig legendás edző.

A fickó egy politikai merényletet elkövető gyilkos, aki 1993-ban az egyik legnépszerűbb dél-afrikai apartheidellenes vezetőt ölte meg több lövéssel az otthona előtt, és ezzel olyan indulatokat szabadított el, hogy Dél-Afrika közel került a polgárháború kitöréséhez. Ő Janusz Walus, egy lengyel bevándorló, akinek áldozatlistáján ott szerepelt Nelson Mandela is.

Antikommunista hős vagy rasszista merénylő

Walus a 2010-es évek végén vált kultuszfigurává Lengyelországban, ahol a jobboldalon úgy kezdték el tisztelni, mint a kommunizmus elleni harc egyik hősi figuráját. Áldozata ugyanis a dél-afrikai kommunista párt vezetője, Chris Hani volt. Alakja különösen a focidrukkerek körében vált népszerűvé, és a szurkolói csoportok voltak azok, akik erőteljes kampányba kezdtek szabadonengedéséért.

A lengyel lelátókon ekkor jelentek meg az arcképével ellátott transzparensek.

A képmását pólókon és sálakon lehetett látni.

És feltűnt tetoválásként is. 

Az ultrák azonban nemcsak szavakkal küzdöttek érte, hanem anyagilag is támogatták a dél-afrikai börtönben életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Walust, aki Legia Warszawa és Raków Częstochowa szurkolóinak küldött levélben köszönte meg a neki küldött pénzt, ami lehetővé tette a jogi csatározásait. Sőt, még tüntetéseket is szerveztek támogatására, hogy – ahogy azt a Legia Warszawa egyik szurkolói oldalán írták – „felszólaljunk a hősünkért”, aki azért ül börtönben, mert „olyan nyelven beszélt a Vörösökkel, amit megértenek”.

A focidrukkerek mellett a jobboldali lengyel politikusok is kiálltak mellette, köztük a jobboldali Kukiz 15 párt, valamint az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló konzervatív-populista Jog és Igazságosság (PiS) képviselői és szenátorai. A lengyel szélsőjobboldal körében élvezett népszerűségét jól mutatja, hogy a nacionalista Konfederacja Korony Polskiej elnöke, Grzegorz Braun parlamenti képviselő Twitter-oldalán egy róla szóló hír a kiemelt, első poszt.

Bár Walus mostani lengyel támogatói kommunistaellenes harcosként hivatkoznak rá, amikor igazán harcolhatott volna a kommunizmus ellen, akkor nem tette. A lengyel ellenállásban soha nem vett részt míg Lengyelország kommunista irányítás alatt áll, és a politikai harc helyett inkább elhagyta szülőhazáját.

Az apartheid támogatója

Hátrahagyva feleségét és kislányát, Walus 1981-ben Dél-Afrikába emigrált, követve édesapját és testvérét, ahol egy később csődbe jutott üveggyárat hoztak létre. Ott csatlakozott az Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB - Afrikaner Weerstandsbeweging) nevű szélsőjobboldali, rasszista, nenonáci jelképeket használó fegyveres szervezethez, valamint az apartheid államot vezető Nemzeti Párthoz is.

Walus végül 1993 április 10-én írta be magát a történelembe, amikor az apartheid fenntartásáért küzdő szélsőjobboldali Konzervatív Párt egyik vezetője, Clive John Derby-Lewis felbujtására, a tőle kapott pisztollyal megölte a Nelson Mandela után legnépszerűbbnek számító apartheidellenes harcost. 

Walus a házánál várta meg Chris Hanit, akit mellkason, majd többször fejbe lőtt. A rendőrség még aznap este elfogta. Mint kiderült, több célpontja is volt: halállistáján az első helyen szerepelt Nelson Mandela neve és lakcíme is.

A merénylettel zavargásokat akartak kelteni, hogy megakadályozzák az apartheid teljes lebontását. Ahogy Walus a tárgyalásán kijelentette, azért hajtotta végre a gyilkosságot, mert félt, hogy feketék tönkretesznek mindent, amit a fehérek létrehoztak, közölve, hogy a feketék és fehérek békés együttélése egy „utópia”, ami „soha sem fog működni”.

Tervükben majdnem sikerrel is jártak. A Mandela utódjaként kezelt karizmatikus fekete politikus megölése után hatmillió fekete tartott egynapos sztrájkot, és zavargások törtek ki szerte az országban, és az országban majdnem polgárháború tört ki.

Azonban nagyban Mandelának köszönhetően ezt sikerült megakadályozni. Sőt, a merénylet végül még fel is gyorsította az apartheid megszüntetését.

Walust és Derby-Lewist végül halálra ítélték a merénylet miatt, amit később életfogytig tartó börtönbüntetésre változtattak, miután Mandela vezetésével az országban eltörölték a halálbüntetést. A helyi jogszabályoknak megfelelően egy bíróság 2016-ban elrendelte feltételes szabadlábra helyezését, de azt több dél-afrikai igazságügyi miniszter is elutasította.

A dél-afrikai legfelsőbb bíróság végül 2022 november közepén hozott döntésében elrendelte szabadlábra helyezését. Ez hatalmas felháborodást okozott Dél-Afrikában, ahol majdnem harminc évvel a merénylet után még mindig az ország egyik leggyűlöltebb embereként tekintenek rá.

A lengyel jobboldal közben ünnepelni kezdett, és elkezdtek készülni arra, hogy végre hősként fogadhassák a dél-afrikai állampolgárságától megfosztott, hazatérő Walust, miután a sajtóban elterjedt el, hogy feltételes szabadlábra helyezését követően Lengyelországba deportálják.

A dél-afrikai kormány ezt cáfolta. A jogszabályok ugyan a külföldi elítéltek kiutasítását írják elő, a dél-afrikai belügyminiszter az ő esetében kivételt tett, és állandó tartózkodási engedélyt állított ki a számára, hogy Dél-Afrikába töltse le büntetése hátralévő részét.

A dél-afrikai belügyi szóvivő közlése szerint Walus „olyan förtelmes bűncselekményt követett el a dél-afrikai nép ellen, amikor megölte a felszabadítási mozgalom egyik ikonját”, hogy amiatt „kötelező, hogy Dél-Afrikában töltse le a feltételes szabadlábra helyezés idejét”. A hatóságok azt nem közölték, hogy pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni Walusnak, ha nem akar visszakerülni a rácsok mögé, és azt sem, hogy hol tölti le a büntetéséből hátralévő időt.

Féltheti az életét

Azonban, ahogy a dél-afrikai 2oceansvibe című híroldal fogalmazott, deportálása „jó ötlet, tekintve, hogy mennyire gyűlölik őt az országban”, és „lenne pár ember, aki szeretne találkozni vele”. Mint például Jacob Zuma egykori dél-afrikai elnök lánya, aki Twitter-oldalán a szabadon engedéséről szóló hírre reagálva kijelentette, hogy valakinek „hazafias kötelessége lenne” kiszivárogtatni, hogy mikor és hol engedik ki a börtönből, hogy „üdvözlő csoportot küldhessünk kicsinálására”.

Megölését azonban nem csak a börtön falain kívül gondolták jó ötletnek. Két nappal azelőtt, hogy december elsején szabadon kellett volna engedni, egy rabtársa támadt rá. A Sunday Times című dél-afrikai lap információ szerint támadója szíven próbálta szúrni Walust, de csak megsebesíteni tudta. Jelenleg kórházban ápolják, de állapotáról nem lehet tudni pontos információkat.

Nyitókép: Janusz Walus egy 1997-ben készült felvételen. Fotó: AP Photo / Cobus Bodenstein