„Van, aki kész fegyvert fogni” – polgárháborús hangulatban tartják a félidős választásokat az Egyesült Államokban

Parázs hangulatban tartják kedden a félidős választásokat az Egyesült Államokban. A tét, hogy a Republikánus Párt átveszi-e az irányítást az amerikai kongresszus két háza felett a demokratáktól, jelentősen megnehezítve ezzel a demokrata Joe Biden elnöki ciklusának utolsó két évét a Fehér Házban.

A választásra mindkét oldal úgy tekint, mint az Egyesült Államok túléléséről szóló szavazásra, a pártok ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a másik fél romba fogja dönteni az országot. Egy végletekig megosztott társadalom vonul az urnákhoz, aminek tagja között olyan jelentős, már szinte törzsi szembenállás alakult ki, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a két fél közötti normális párbeszédet.

A hírcsatornák megjelenése óta egyre megosztottabb társadalom tagjai a közösségi oldalak terjedésével még nagyobb információs buborékban élnek, ahol nincs érdemi vita, hanem csak egymás félelmeire, gyűlöleteire erősítenek rá az emberek, akik nézeteit nem kérdőjelezi meg senki. Így mindkét fél meg van győződve arról, hogy a másik oldal tönkre akarja tenni a demokráciát, el akarja pusztítani Amerikát. Gyűlölik egymást, és azt gondolják, a másik oldal annyira gonosz, hogy bármire képes. 

Polgárháború szélén az Egyesült Államok?

A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy az amerikaiak meglepően nagy része gondolja úgy, hogy az ország a polgárháború felé tart. 

• A Notre Dame egyetem november elején közzétett felmérésének eredményei szerint a republikánusok több mint fele és a demokraták egyharmada szerint az Egyesült Államok a polgárháború szélén áll. 
• Egy augusztusi közvélemény-kutatás arra jutott, hogy az amerikaiak több mint 40 százaléka szerint valószínű, hogy az elkövetkező tíz évben polgárháború tör ki. 
• Egy másik, egy hónappal korábban közzétett kutatás szerint pedig az amerikaiak fele van ezen a véleményen. 
• De hasonló eredményre jutott tavaly a Zogby, aminek kutatása szerint az amerikaiak 46 százaléka úgy gondolja, van valamekkora esélye egy polgárháborúnak. 

Az rtl.hu által megkérdezett szakértők azonban nem tartják valószínűnek, hogy az Egyesült Államokban polgárháborús helyzet alakulna ki. 

A polgárháború, mint rémlátomás, erősen eltúlzott reakció a jelenlegi amerikai politikai helyzetben. Ha a polgárháborút a szó eredeti értelmében vesszük, mint egy országon belül folyó konkrét háborús konfliktust, akkor én ezt teljesen kizártnak tartom.

– mondta el az rtl.hu-nak Dr. Pintér Károly. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője kijelentette, hogy a félidős választások miatt biztos, hogy nem kell semmi ilyesmitől tartani, hiszen a kongresszusi választásoknak nincsen olyan nagy tétje, mint egy elnökválasztásnak.

Háborús helyzetre, hogy emberek elkezdenek lövöldözni egymásra, semmiképp sem kell számítani.

Hasonló véleményen volt Littvay Levente. A CEU politológus professzora szerint polgárháborús helyzet akkor alakulna ki, ha egy tagállam úgy döntene, hogy kilép az Egyesült Államokból. Ilyen szakadáspárti mozgalmak több helyen is működnek, és odáig már eljutott a helyzet, hogy még egy olyan magas rangú politikus, mint a texasi szenátor, Ted Cruz is erről beszélt, míg a texasi Republikánus Párt hivatalos pártprogramjában is szerepel az elszakadás kérdése. Jelenleg azonban ennek nincs realitása. Littvay ugyanakkor hozzátette:

Én attól jobban félek, hogy helyi szinten politikai konfliktusok oda vezetnek, hogy előveszik a fegyvereket, és elkezdenek lövöldözni. 

Pintér közölte, hogy két év múlva, a 2024-es elnökválasztás idején „erőszakba hajló helyi összecsapásokat nem merem kizárni”, ha „emberek nagy tömegei elhiszik, hogy a választás nem volt tiszta”. Littvay szintén azt mondta, hogy ez megtörténhet, hiszen a washingtoni kongresszus épülete elleni ostrom 2021 január 6-án „igencsak arra utaló jel, hogy van, aki kész fegyvert fogni”. 

Ezt a közvélemény-kutatások is megerősítik. Az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak nagyjából tíz százaléka elfogadhatónak tartja az erőszak alkalmazását politikai célok elérésére, míg a California Egyetem felmérése szerint az amerikaiak hét százaléka embert is hajlandó ölni egy fontos politikai cél elérésére. 

Az amerikai szövetségi hatóságok pedig a félidős választások előtt arra figyelmeztették a helyi rendfenntartó erőket, hogy jelentős a veszélye annak, hogy szélsőségesek erőszakos cselekményeknek hajtanak végre politikusok, tisztségviselők és a választások lebonyolításában részt vevő emberek ellen. A figyelmeztetést aznap küldték szét, amikor egy férfi megtámadta Nancy Pelosi demokrata házelnök férjét kaliforniai lakásukban. A célpont eredetileg a házelnök lett volna, de ő nem volt otthon.

A 2024-es konfliktus alapjait rakhatják le most

Igazán puskaporos hangulat a következő elnökválasztás idején alakulhat majd ki az Egyesült Államokban, amin szinte teljesen biztosan újra a fanatikus rajongók támogatásában bízható Donald Trump lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje. A 2024-es választás tisztaságába vetett hitre pedig a mostani félidős választások nagy hatással lehetnek. 

Bár a világ leginkább a kongresszusi választásokra koncentrál, arra, hogy a republikánusok vagy a demokraták kerülnek többségbe a képviselőházban, vagy a szenátusban, azzal egyidőben az egyes államokban is szavazások sorát tartják, ahol helyi tisztségviselőket – polgármestereket, ügyészeket, kormányzókat, állami képviselőket – választanak meg. 

És ezeknek a választásoknak idén a 2024-es elnökválasztás szempontjában óriási jelentősége lehet – emelte ki Pintér Károly.

Több államban ugyanis „választástagadó” jelöltek sora indult, akik hisznek abban a hamis állításban, hogy a demokraták elcsalták a 2020-as elnökválasztást, hogy az amerikai választási rendszer nem fair, és Donald Trump csak emiatt veszített Joe Bidennel szemben. Közülük sokan pedig olyan tisztségekbe kerülhetnek, ahol a választások lebonyolítása lesz a feladatuk.

Az amerikai választási rendszerben a szövetségi szintű voksolásokat, köztük az elnökválasztást is az államok irányítják. Van pár, az egész országra érvényes szabály, amit be kell tartaniuk, de a lebonyolítás már teljesen az államokra vannak bízva, és ebben különösen fontos szerep jut egy magas rangú, sok államban közvetlenül a kormányzó alatt elhelyezkedő tisztségviselőnek: ez a secretary of state, szó szerinti fordításban államtitkár.

Ezek az államtitkárok irányítják a választási rendszert, ők felelősek például azért, hogyan zajlik a szavazatok számlálása

– mondta Pintér Károly. Ha ezekbe a pozíciókba választástagadókat választanak, az „felvet nagyon kényes kérdéseket” arról, hogy meg lehet-e bízni abban, hogy valóban pártatlanul látják-e el feladatukat a két év múlva esedékes elnökválasztáson – tette hozzá a szakértő. Ennek leginkább olyan, az elnökválasztás eredményét eldöntő államokban van jelentősége, ahol pár ezer szavazat lehet a különbség a 2024-es republikánus és demokrata jelölt között.

Ilyen szempontból nagyon fontos, hogy közigazgatási szinten ki van pozícióban

– jelentette ki Littvay Levente. A szakértő elmondta, hogy ez nem egy újkeletű jelenség az Egyesült Államokban, de „erősödik a tendencia”, és „ami új, hogy olyan jelöltek vannak a republikánus oldalon, akik azt mondják, teljesen mindegy, mit mondanak a szavazók, mert akik nem úgy gondolkodnak, mint mi, azok nem legitim választók”. És arról tudják meggyőzni az embereket, hogy „vagy mi nyerünk, vagy csaltak”.

Pintér Károly ezzel kapcsolatban közölte, hogy megérti azokat a demokratákat, akik a választástagadók pozícióba kerülése miatt aggódnak. 

Arról, hogy mit jelentenek a keddi félidős választás eredményei, szerdán részletes elemzést is közölni fogunk.

Nyitókép: A fegyverviselés jogáért tüntető férfi a Virginia állambeli Richmond városában, 2020 július 4-én. Fotó: Eze Amos/Getty Images