Amerikába küldik a spermát és a petesejteket a gazdag kínai szülők, akik a szabad világban akarnak gyereket

Egészen speciális helyzetbe kerültek azok a kaliforniai vállalkozások, amelyek béranya, illetve szülési turizmus szolgáltatást nyújtanak kínai állampolgároknak, mutatta be az NPR. Náluk csak klienseik helyzete nehezebb. 

A lap egy Los Angelestől délre fekvő külvárosba látogatott el, ahol az egyik dajka, Wang néni mesélt nekik arról, mi történik, és milyen érzés a kicsikkel lenni. Érzelmileg megterhelő munkája van: azokról a babákról gondoskodik, akik béranya segítségével születtek. „Minél több időt töltesz velük, annál jobban kötődnek hozzád” – mondta a lapnak. 

Az 58 éves asszony hét évvel ezelőtt költözött Kínából az Egyesült Államokba. Nem akarta elárulni a teljes nevét, mivel hazájában a béranyaság illegális, a téma pedig rendkívül érzékeny. Munkaadója, a Fat Daddy ügynökség mégis ilyen szolgáltatásokra specializálódott, kifejezetten kínai ügyfelek számára.

A cég egy jól működő, kaliforniai központú iparág része. Amíg volt erre lehetőség, kínai édesanyákat is az országba vittek, hogy az Egyesült Államokban szüljék meg gyermeküket. Az iparágnak külön neve van: szülésturizmus. 

A kínai párok, illetve személyek 100 ezer dollárt, átszámítva nagyjából 41,7 millió forintot fizetnek a béranyaságért. Ez magában foglalja a szállás, az étkezés és a utaztatás költségeit is, a magas árat pedig rengetegen vállalják. Olcsóbb lehetőségek ugyan vannak Thaiföldön, Kambodzsában, Indiában és Oroszországban is, az Egyesült Államok azonban nem véletlenül vonzó a tehetősebbek számára. Az elmúlt években Ukrajna vált az iparág egyik fő központjává, de a lap információi szerint Oroszország támadása óta legalább 19 olyan gyerek maradt a háború sújtotta országban, akiket szüleik Kínában vártak. Az ukrán béranyáktól született, Ukrajnában maradt csecsemőkről korábban az RTL Híradó is beszámolt:

Néhány kínai szülő ahelyett, hogy külföldön keresne béranyát, inkább Kínában, illegálisan működő szolgáltatóknál próbálkozik. Egy idézett tanulmány szerint egy évtizeddel ezelőtt akár 500 ilyen vállalkozás is működhetett Kínában. Ez a föld alatti megoldás azonban jellegénél fogva rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza a szülőket: gyakorlatilag mozgástér nélkül maradnak, ha a szolgáltató nem adja át a gyermeket, vagy ha a biológiai szülők úgy döntenek, hogy megosztják a felügyeleti jogot. A jó anyagi lehetőségekkel rendelkező kínai szülők számára pedig népszerű célpont az Egyesült Államok, ahol a béranyaság a legtöbb államban legális. Még most is sokan választják ezt az opciót, amikor rendkívül nagy akadályok gördülnek eléjük.

Ők nem jutnak ki az országból

Csaknem három éve ugyanis nagyot fordult a világ és vele az iparág: a Kínában életbe léptetett utazási korlátozások a világon a legszigorúbbak közé tartoznak. Peking 2020-ban teljesen lezárta az ország határait a koronavírus megfékezése érdekében, és azóta sem nyitotta meg azokat teljesen.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy a kínai szülők nem repülhetnek az Egyesült Államokba, hogy személyesen találkozzanak a béranyával, a klienseknek speciális úton kell elküldeniük a reproduktív mintákat – petesejteket, spermát vagy mindkettőt – az Egyesült Államokba, hogy a bérterhesség létrejöhessen. A korlátozások sok kínai szülő számára lehetetlenné tették, hogy az Egyesült Államokba utazzanak újszülött gyerekükért, így a kicsikre a Wang nénihez hasonló dadusok vigyáznak akár hónapokig. 

Míg a világjárvány előtt legfeljebb hat hétig gondoskodtak a babákról, most ez az átmeneti időszak gyakran több hónapig is eltart, ez idő alatt a Fat Daddy ügynökség azon dolgozik, hogy megszervezze a repülőjáratokat és a kínai tartózkodási engedélyeket, amelyek a babák Kínába utaztatásához szükségesek.

Bürokráciai útvesztőbe került az egyéves Lucy családja is: Kínában élő szülei egy éve nem tudják hazavinni Kínába.

Lucy édesanyjának négy hónapba telt, hogy megkapja az amerikai vízumot, de a Kínából induló járatait folyamatosan törlik

– magyarázta a lapnak Sunny, a Fat Daddy alkalmazottja, aki azt a házat vezeti, ahol a béranyák és gondozóik élnek. Wang nénihez hasonlóan ő sem akarta megosztani teljes nevét.

„Amerikában minden megvan. Amerika egy jó ország – feltéve, hogy tudod, mit akarsz” – fogalmazott egy másik, az iparágban aktív ügynök, aki szerint egyértelmű előnyökkel jár, ha egy gyerek az Egyesült Államokban látja meg a napvilágot.

A Fat Daddy társalapítója, Zheng arról beszélt a lapnak, hogy az ügyfelek számos okból szeretnék igénybe venni cégük szolgáltatásait. Kínában korábban a pároknak csak egy gyermekük lehetett (ma már három), ezért a tehetős családok a második vagy harmadik gyermeküket az Egyesült Államokban vállalták. A nem házas nőknek és a nem heteroszexuális pároknak gyakran nehézséget okoz a gyermekvállalás vagy a legális örökbefogadás. 

Ráadásul ha a gyermek – akár béranya által – az Egyesült Államokban születik, amerikai állampolgár lesz, ez pedig Zheng szerint egyre több család számára vonzó.

„Belátható időn belül minden bizonnyal Kína és az Egyesült Államok lesz a világ két legerősebb országa” – mondta. 

Ha nem az USA lesz az első, akkor Kína lesz az, és a jövőben mindenképpen előnyös lesz a gyermekek számára, ha mindkét állampolgársággal rendelkeznek. 

Hozzátette: a járvány előtt a kínai kereslet olyan nagy volt a béranyasági és szülésturisztikai szolgáltatások iránt, hogy egész lakóházakat adott ki kínai családoknak. Egy másik, Lulu nevet használó ügynök szerint 

sok ügyfele a kínai kommunista párt magas rangú tisztségviselői és hírességek közül került ki, 

akiknek pénzük és hatalmuk volt, de azt akarták, hogy gyermekeik amerikai állampolgárságot kapjanak. Kínában a kettős állampolgárság illegális. 

Wang néni szerint minden dadának fáj, amikor el kell válnia a gondozásába adott csecemőktől: „Ó, sírunk, amikor elbúcsúzunk ezektől a gyerekektől! Fájdalmas elválni tőlük. Olyanok, mintha a sajátjaink lennének.”

Csináld magad szülési turizmus

Az NPR úgy tudja, mostanában csak a legelszántabb leendő kínai szülők csordogálnak az Egyesült Államokba, hogy ott vállaljanak gyermeket. Egyikük, a belső-mongóliai Paotouban ügyvédként dolgozó Lily a szakma által DIY – do-it-yourself, azaz csináld magad – szülésturizmusnak nevezett utat választotta. A személyazonosságára a többiekhez hasonlóan érzékeny nő saját házat bérel, és egy teljes munkaidős dadát alkalmaz, hogy vigyázzon kisgyermekére, Gordonra, aki az Egyesült Államokban született. Amikor az NPR májusban találkozott vele, már második gyermekét várta. A család úgy tervezte, hogy a szülés után még hat hónapot töltenek az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államokban mindenféle előnyök vannak; a szólásszabadság, a biztonságérzet

– indokolta döntését, hozzátéve: a gyerekének határozottan jobb, ha ezek a lehetőségek adottak. A cikk szerzője szerint félig-meddig viccelődve jegyezte meg, hogy azért is ment az Egyesült Államokba, mert fájdalommentes szülést akart. „Kínában nehéz teljes epidurális műtétet kapni!” – fogalmazott.

Nehéz megmondani, hogy hány kínai pár vesz igénybe béranyasági szolgáltatásokat Kaliforniában, mert az állam egészségügyi minisztériuma nem vezet nyilvántartást. Az NPR azonban több ügynökséggel is beszélt, amelyek szerint évente több száz, ha nem több ezer esetről van szó.

Nyitókép: Getty Images