Mozambiki gázmezők oldhatják meg az európai energiaválságot

Akár a mozambiki gázmezők is megoldást jelenthetnének az Európai Uniónak, amely eszeveszett küzdelmet folytat az orosz gáz kiváltására – erről októberben a CNN közölt elemző cikket. Csakhogy a mozambiki készleteket az Iszlám Államhoz köthető fegyveresek fenyegetik, egyre gyakoribbak a rajtaütéses támadások és a robbantásos merényletek. 

Erőszak

Ahogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése is beszámolt róla, a már öt éve tartó erőszakos cselekmények miatt közel négyezer civil halt meg, és egymillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát az ország északi Cabo Delgado tartományában.

Az emberek tanúi voltak annak, ahogy szeretteiket megölték, lefejezték és megerőszakolták, házaikat és egyéb ingóságaikat pedig porig égették. Férfiakat és fiúkat is erőszakkal soroztak be fegyveres csoportokba. Megélhetési források vesztek el, az oktatás leállt, miközben akadályozták az alapvető szükségletekhez, például az élelmiszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést

– áll a jelentésben, amely szerint a konfliktus mostanra a szomszédos Nampula tartományra is kiterjedt, ahol csak szeptemberben négy csoportos támadást hajtottak végre.

A kontinensen bizonyítottan Nigéria rendelkezik a legnagyobb földgázkészlettel, ezt követi Algéria, Szenegál, Mozambik és Egyiptom. Mozambik jelenleg a világ legszegényebb országai közé tartozik, pedig ha hatékonyan kiaknáznák az ottani szénhidrogén-tartalékokat – megsegítve ezzel a világot is – megváltozhatna a sorsa. De ahogy a CNN is felhívta rá a figyelmet, 

a lázadás az ország egész gazdasági jövőjét veszélyezteti, és a harcosok elleni küzdelem immár nemzetközi szintű. 

Tíz nemzet katonái küzdenek a szélsőségesek ellen, köztük a ruandai erők is, amelyek mostanra nagyrészt visszaszerezték az ellenőrzést Mozambik legészakibb Cabo Delgado tartományának egy része felett, ahol jelentős földgázfeltárások folynak Pálma és Mocímboa da Praia térségében. 

Ásványkincs

A CNN szerint az, hogy Mozambik és szövetségesei képesek-e teljesen megszüntetni a harcokat, immár globális jelentőségű kérdés az energiaválság és a Mozambik partjainál rejtőző földgázmezők miatt. Egy iparági bennfentes egyenesen Oroszországhoz, egy igazi földgázóriáshoz hasonlította a kelet-afrikai országot, amely több mint 100 billió köbméternyi bizonyított tengeri földgázkészlettel rendelkezik.

Paul Eardley-Taylor, a Standard Bank olaj- és gázipari igazgatója úgy fogalmazott, „szükség van a Mozambikhoz hasonló, el nem kötelezett országokból származó jövőbeli forrásokra”, miután az Európai Unió gázellátásának le kell válnia Oroszországról Ukrajna indokolatlan megszállása miatt. Mozambik azért különösen fontos, mert 

• nagyon nagy lelőhelyről van szó; 
• ahonnan alacsony CO2-kibocsátású gáz nyerhető; 
• ideális földrajzi elhelyezkedésű Délkelet-Ázsia számára, de Európát és Kelet-Ázsiát is kiszolgálhatja.

Sok iparági szakértő az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) ideális átmeneti üzemanyagnak tekinti az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, igaz, klímaaktivisták szerint az átmenetből az LNG-t teljesen ki kellene hagyni, mert bár a tisztább üzemanyagok közé tartozik, így is hozzájárul a globális felmelegedéshez – írja a CNN.

A francia TotalEnergies 20 milliárd dollárt fektetett be Mozambikban, és megkezdte a gáz kitermelését, amelyet az északi Cabo Delgado tartományban, Palmában épülő üzemben cseppfolyósítanának. Tavaly azonban a szélsőségesek erőszakos cselekményei arra kényszerítették a vállalatot, hogy határozatlan időre leállítsa a projektet.

Az Eni olasz cég eközben folytatta a szivattyúzást és a cseppfolyósítást a Mozambikban 2011-ben és 2014-ben felfedezett gázlelőhelyei egy részén, mert ők az erőszakos cselekmények helyszínétől 80 kilométerre, a tengerparttól távolabb létesítettek fúrótornyot.

Azt már az AP teszi hozzá, hogy nem Mozambik az egyetlen afrikai ország, amely gazdag az Európának oly fontos energiahordozóban: az Északnyugat-Afrikában, Szenegál és Mauritánia partjai közelében húzódó, elsőként körülhatárolt mező becslések szerint mintegy 425 milliárd köbméter gázt tartalmaz – ötször annyit, mint amennyit Németország 2019-ben egész évben felhasznált. Összevetésképpen: Oroszország évi 270 milliárd köbmétert termel ki földgázból. 

Vagyis csak ebből a mezőből Európának évekre elegendő földgázt lehetne felhozni. 

Az északnyugat-afrikai kitermelés azonban várhatóan csak jövő év végén kezdődik meg. 

A hírügynökség arról is ír, hogy európai vezetők olyan országok körül legyeskedtek a gáz szűkösségéről szóló elmúlt időszakban, mint Norvégia, Katar, Azerbajdzsán és az észak-afrikai országok, különösen Algéria, ahol Olaszországba és Spanyolországba futó gázvezeték is van. Azonban az infrastruktúra hiánya és a biztonsági kihívások hosszú ideig akadályozták a kontinens más részein működő termelőket az export növelésében. Olaszország júliusban 4 milliárd dolláros gázüzletet írt alá Algériával, egy hónappal az után, hogy Egyiptom megállapodást kötött az Európai Unióval és Izraellel az LNG-értékesítés fellendítéséről.

Mintha nem is lenne klímaváltozás

Az hogy az európai országok Afrika felé nyitnának, fordulatot jelent az elmúlt évekhez képest, amikor ugyanezen országok közül sokan megfogadták, hogy nem finanszíroznak több fosszilis tüzelőanyag-projektet a kontinensen. 

A környezetvédők aggódnak is amiatt, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének új korszaka még több nyomorúságot okoz majd, károsítja a környezetet, és szemben áll a klímacélokkal.

Ahogy a Mongabay emlékeztet: tavaly a COP26 klímacsúcson a nagyhatalmak és intézményeik – köztük az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Beruházási Bank – bejelentették, hogy 2022 végéig megszüntetik az afrikai olaj- és gázprojektek évtizedeken át tartó finanszírozását, a Világbank pedig kötelezettséget vállalt, hogy fokozatosan megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Úgy tűnt, hogy mindez rövid úton véget vet a hatalmas mennyiségű szenegáli, mozambiki és nigériai földgáz kitermelésére irányuló terveknek.

Aztán Oroszország megszállta Ukrajnát.

Egyes afrikai kormányok üdvözölték a fordulatot, hiszen a tavalyi bejelentés szembement a gazdasági fejlődésre és a szegények energiaellátásának javítására irányuló terveikkel – Afrikában ugyanis sokkal rosszabb az energiához való hozzáférés, mint más kontinenseken. 

A földrész 1,3 milliárd lakosából több mint 600 millióan élnek áram nélkül.

A civil szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy semmi értelme az olaj- és gázkitermelés folytatásának, hiszen az csak tovább súlyosbítja az éghajlati válságot, és lehetetlenné teszi az éghajlati célok elérését. „A jövő a megújuló energiaforrásoké, és az afrikai országoknak lehetőségük van arra, hogy a világot egy új, megújuló energiával táplált jövőbe vezessék, a fosszilis üzemanyagokat a múltban és a földben hagyva” – fogalmazott Thandile Chinyavanhu, a Greenpeace Africa éghajlat- és energiakampányért felelős munkatársa. A környezetvédők szerint a gázkitermelés bővítésére irányuló erőfeszítésekkel nemcsak az a baj, hogy súlyosbíthatják az éghajlatváltozás hatásait Afrikában, hanem az is, hogy a nyereség nagy részét, mint megannyi nyersanyag esetében, várhatóan megint csak a külföldi befektetők kaparintják meg.

Nyitókép: Jeronimo Muianga/picture alliance via Getty Images