Külföld

131 ártatlan ember meghalt, a felelősöket nem is keresték

Medvegy GáborMedvegy Gábor

2022. október 26. 12:20

Húsz éve, 2002. október 26-án ért véget a három napig tartó túszdráma a moszkvai Dubrovka színházban. A hatóságok altatógázzal ártalmatlanították a csecsen fegyvereseket, de a több száz túsz orvosi ellátására nem készültek fel, és azt sem árulták el, hogy milyen hatóanyagot használtak. Putyin kitüntette a tragikus akció irányítóját.

Telt házzal játszották a népszerű orosz zenés darabot, a Nord-Ostot a moszkvai Dubrovka színházban 2002. október 23-án, amikor az előadás közben terepszínű ruhás fegyveresek rontottak be. Az AFP évfordulós cikke szerint a nézőtéren voltak, akik azt hitték, hogy ez is a darab része, amíg a támadók a mennyezetbe nem lőttek. Csecsen harcosok voltak, akik azt követelték, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Csecsenföldről, és túszul ejtették a színházban lévőket, csaknem kilencszáz embert.

A ma 65 éves Szvetlana Gubareva az AFP-nek elmondta: vőlegényével, az amerikai Sandy Alan Bookerrel és 13 éves lányával, Szásával a színházban ünnepelték, hogy beadta az amerikai vízumkérelmét. A 49 éves oklahomai mérnökkel egy randioldalon ismerkedett meg. Utoljára a színházban lehettek együtt: az utolsó este mindhárman annak reményében aludtak el, hogy másnap reggel a nagykövetségek közbenjárására elengedik őket a fegyveresek, ugyanis Gubareva és lánya is külföldinek számítottak kazah állampolgárokként.

Október 26-án azonban a hajnali órákban az orosz különleges erők akcióba léptek, és a szellőzőrendszeren keresztül altató hatású gázt juttattak a színházterembe, majd megrohanták az épületet, és végeztek a támadókkal. A hatóságok először diadalittasan ünnepelték, hogy anélkül sikerült likvidálni a csecsen harcosokat, hogy a biztonsági erők tagjai közül bárki meghalt volna. 

A szörnyű részletek csak később szivárogtak ki.

Dmitrij Milovidov a tizedik évfordulón emlékezett vissza arra, hogy lánya, a 14 éves Nyina 12 éves húgával, Jelenával ment a színházba. Amikor a harcosok beleegyeztek abba, hogy elengednek néhány gyereket, Nyina könyörgött, hogy engedjék szabadon a húgával együtt, de csak Jelena távozhatott. Nyina a színházteremben volt a túszszabadító akció alatt is, amit nem élt túl – leállt a légzése.

A BBC cikke szerint a mentők csak másfél órával később értek ki a helyszínre. A hatóságok nem figyelmeztették a kórházakat, hogy mire készülnek, és nem tették szabaddá a környék utcáit a mentőautók számára, miközben az altatógáz miatt sok százan szorultak volna ellátásra. Órákon át azt sem ismerték el, hogy egyáltalán altatógázt használtak, és még azután sem fedték fel, hogy milyen hatóanyagút – így az orvosok azt sem tudták, hogy egyáltalán milyen ellátásra szorulnak a túszok.

131 ártatlan ember meghalt, a felelősöket nem is keresték
A túszejtők egy videofelvételen – Fotó: Getty Images

Feltételezések szerint az altatógáz fentanil alapú volt, ami herointúladagoláshoz hasonló tünetekkel járt a túszoknál, de létezik ellenanyaga, amivel meg lehetett volna menteni az emberek életét. 

Ellátás helyett azonban az eszméletlen állapotban lévő túszokat rendőrök rángatták ki a színházból, és dobálták buszokra. Sokan a saját hányásukban fulladtak meg.

Alekszander Karpov dalszerző 31 évesen vesztette életét. „A fiam olyan szörnyű halált halt, amit az ellenségeimnek sem kívánnék” – mondta édesanyja. A férfi hét órán át volt egy zsúfolt buszban, holttestek között, míg orvosi segítség híján ő is életét vesztette. Szvetlana Gubareva pedig a kórházban magához térve, a rádióból tudta meg, hogy vőlegénye és lánya is meghalt. Összesen 131 túsz vesztette életét a negyven túszejtő mellett.

Az eset számos kérdést vetett fel, ezek közül az egyik, hogy negyven csecsen harcos több mint száz kilogramm robbanóanyaggal, mintegy száz kézigránáttal, Kalasnyikovokkal, pisztolyokkal hogyan jutott el a moszkvai színházig, és a hírszerző szolgálatok miért nem tudták megakadályozni a támadást? A hatóságok felelősségét is szőnyeg alá söpörték, sőt 

Vlagyimir Putyin elnök egy nem nyilvános határozatban az Oroszország Hőse címet adományozta a műveletet irányító Vlagyimir Pronyicsevnek, az FSZB igazgatóhelyettesének.

A túlélők és az áldozatok hozzátartozói hiába követeltek nyílt vizsgálatot, a bíróság elutasította beadványukat. A kormánypárti többség azt is megakadályozta, hogy parlamenti meghallgatást tartsanak az ügyben. 2011 decemberében Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a hatóságok nem készítették elő megfelelően a műveletet, de ennek sem lett érdemi következménye.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn közölte, hogy sokat tanultak a terrorizmus elleni küzdelem során, és mindig megőrzik azok emlékét, akik ezekben a terrortámadásokban vesztették életüket. Dmitrij Milovidov viszont úgy gondolja, hogy nem lehet megakadályozni a jövőbeli támadásokat, ha nem vizsgálják ki a múltbélieket. A 39 éves Irina Hramcova, aki apját veszítette el a túszdrámában, ugyancsak azt mondta: ha elfelejtjük a tévedéseinket, újból el fogjuk követni azokat.

Nem is kellett sok idő ahhoz, hogy a tragédia megismétlődjön: 2004 szeptemberében egy beszláni iskolában 1100 embert ejtettek túszul a csecsenek, majd három nap után az orosz biztonsági erők megrohamozták az épületet, és több mint háromszáz túsz vesztette életét a kaotikus tűzharcban.

Nyitókép (archív): Az áldozatok fényképei a színház előtt a 15. évfordulón – Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images

#Külföld#évforduló#oroszország#moszkva#túszejtés#túszdráma#terrortámadás#ma#csecsenek

Címlapról ajánljuk