Az egyik brit miniszterelnök-jelölt azzal kampányol, hogy nem tudja, hogyan működik az ország egészségügyi rendszere

Interjút adott a thatcherista Rishi Sunak, a Konzervatív párt egyik miniszterelnök-jelöltje a Spectatornak. A nyilatkozatot a Guardianen megjelent cikkében elemezte Rachel Clarke orvos, aki korábban könyvet írt a brit egészségügyi rendszerről a pandémia idején.

Sunak azt állítja, hogy az Egyesült Királyság járványkezelésének legfőbb hibája az volt, hogy túl sok hatalmat kapott a kormány egészségügyi tanácsadói testülete, a Sage. Szerinte a kormányon belül csak ő gondolt arra, hogy az ország lezárásának milyen negatív hatásai lehetnek az elmaradt orvosi kezelésektől kezdve az iskolai kimaradásokig.

Emellett a „félelem narratíváját” is kritizálta a kormány járványkommunikációjában – főleg azt, hogy nyilvánosságra hozták lélegeztetőgépekre kötött emberek fotóit.

Clarke emlékeztet: a járvány alatt 170 ezren haltak meg az országban még a lezárásokkal együtt is. „Még hány tízezer halott győzte volna meg Sunakot, hogy a lezárásoknak fontos szerepük volt?” – teszi fel a költői kérdést.

Kiemeli azt is, hogy Sunak azt állítja a Sage-ről: annak hatalma volt arra, hogy döntsön a lezárásokról és egyéb járványügyi intézkedésekről. A szerző szerint a kormány tagjának tudnia kéne, hogy az egészségügyi rendszer nem így működik: ezekben a kérdésekben a Sage csak tanácsadói szerepben volt jelen, a döntéseket a kormány hozta.

Sunak emellett titkolózással és átláthatatlansággal vádolta a szervezetet. Állítása szerint nem indokolták meg kellően, miért volt szükség a lezárásokra az országban, holott számos igen részletes hatástanulmány készült arról, hogy milyen lépések szükségesek a járvány alatt, és hogy mit lehet velük elérni.

Chris Whitty járványtudóst is idézte, akit korábban a parlamentben azzal vádoltak meg, hogy „túl nagy fontosságot tulajdonít” a covidnak más betegségekkel szemben. Whitty akkor arról beszélt: „ezt olyanok mondják, akik egyáltalán nem értik az egészségügyet. És azért mondják, mert általában politikai célt szeretnének elérni. Az az ötlet, hogy a lockdown okoz problémákat, például a rákkal kapcsolatban, a valóság teljes fejreállítása.”

Ha nem lettek volna lezárások, az egész rendszer óriási, óriási bajban lenne, és ennek a hatása a szívroham, a sztrók és a többi egészségügyi probléma kezelésére is negatívan hatna.

Clarke Sunakot is azzal vádolja, hogy az egészségügyi rendszer látszólagos meg nem értésével és a lezárások ellen való kikeléssel a konzervatív párt lezárásellenes, főleg libertárius szárnyának kampányol, ezzel veszélyes elméleteket és tudománytalan állításokat terjesztve. Szerinte nem az a gond, hogy a tudósok túl sok hatalmat kaptak a járvány közepette, hanem inkább az, hogy nem volt elég hatalmuk a döntéshozásban.

Sunakkal korábban hosszabb portrécikkben foglalkoztunk. Arról írtunk: a volt brit pénzügyminiszter történelmet írhat: lehet, hogy ősztől ő vezeti az Egyesült Királyságot. Ha ez így lesz, akkor először irányíthatja bevándorlók gyermeke az országot, aki azzal is rekordot állíthat be, hogy ő lehet minden idők legfiatalabb brit miniszterelnöke.

Nyitókép:  Chris Ratcliffe / Bloomberg via Getty Images