Bontják a barikádokat a koszovói-szerb határon, enyhül a feszültség

Vasárnap este tüntetők blokád alá vettek a koszovói-szerb határ koszovói oldalán két határátkelőhelyet. A szerb nemzetiségű koszovóiak azért tiltakoztak, mert augusztus 1-jétől léptek volna életbe a koszovói kormány új rendeletei, amely szerint

• a Szerbiából érkezők részére megváltoztatják a beutazási szabályokat (kilépési és belépési igazolást kapnak, ahogy az a Szerbiába belépő koszovóiak esetében is történik),
• valamint arra köteleznék az ország északi régióiban élő szerbeket, hogy cseréljék le a rendszámaikat az autóikon koszovóira.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A blokád felállítása után félő volt, hogy az erőszak fokozódhat, mivel a rendőrség is felvonult, a szerb oldalon pedig helikopterek és harcigépek demonstráltak erőt, miközben Aleksandar Vucic szerb elnök pedig „koszovói katonai akció” veszélyére figyelmeztetett.

Vucic úgy vélte, hogy ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. A szerb elnök szerint a koszovói miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepét szeretné betölteni egy olyan forgatókönyvben, amelyben ő testesíti meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A szerb elnök hozzátette, hogy Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma, de figyelmeztette az embereket, hogy „őrizzék meg a nyugalmukat és ne üljenek fel a provokációnak” – írta az MTI.

Annak ellenére, hogy számos helyen lövéseket hallottak (amelyek egy része rendőri egységekre irányult), a koszovói rendőrség szerint senki sem sérült meg. A koszovói vezetés az Egyesült Államok nagykövetével való vasárnap esti megbeszélést követően végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását, de azt kérték, hogy Szerbia is szüntesse meg az ilyen jellegű szabályokat.

Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője vasárnap üdvözölte a koszovói döntést, és hozzátette, hogy a nyitott kérdéseket az EU által közvetített párbeszéd keretein belül kell rendezni, a Koszovó és Szerbia között kapcsolatok átfogó normalizálására kell összpontosítani, az ugyanis elengedhetetlenül fontos az uniós integrációs útjukhoz.

Az MTI tudósítója szerint mivel a barikádok hétfő reggel még mindig álltak, a koszovói kormány elkezdte az ideiglenes koszovói dokumentumok kiállítását azok számára, akik szerb iratokkal akartak belépni Koszovó területére. A kora délutáni órákban azonban elkezdték az úttorlaszok eltávolítását, így a Pristina által tervezett intézkedés várhatóan csak egy hónap múlva lép életbe.

A vita 2021 szeptemberében robbant ki, miután a koszovói hatóságok elrendelték, hogy a Szerbia felől Koszovóba lépő valamennyi járművezetőnek ideiglenes, 60 napos, nyomtatott rendszámtáblát kell használnia, válaszul a koszovói járművezetőkkel szembeni szerbiai intézkedésekre, amelyek 2008 óta, az ország Belgrádtól való függetlenségének kikiáltása óta vannak érvényben – emlékeztet a Telex, és hozzáteszi:

tavaly a döntés bejelentése után az észak-koszovói szerbek járművekkel és rögtönzött barikádokkal zárták le a jarinjei és brnjaki határátkelőket. 

Erre a koszovói kormány rendőri egységeket küldött oda, Szerbia pedig katonai repülőgépeket és helikoptereket küldött a térségbe erődemonstrációs céllal.

A Washington Post emlékeztet, hogy Szerbia – Oroszország régi szövetségese – elutasította az Európai Unió és az Egyesült Államok felhívását, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni szankciókhoz. Oroszország – Kínával egyetemben – továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és elítélte a NATO háborúját a szövetségese ellen. A nyugati katonai szövetség 1999-ben indított bombázó hadjáratot, amely az akkor egyesített Szerbia és Montenegró területén lévő célpontokat támadta – idézi fel a Post.

A NATO vezette koszovói nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR most szorosan figyelemmel kísérik a koszovói helyzetet, és „készek beavatkozni, ha a stabilitás veszélybe kerül”, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. évi 1244-es határozatával” – áll a KFOR közleményében. Hozzátették, hogy a KFOR parancsnoka – a magyar Kajári Ferenc vezérőrnagy – kapcsolatban áll valamennyi fő tárgyalópartnerével, többek között a koszovói biztonsági szervezetek vezetőivel és a szerb védelmi vezetővel is. 

A közlemény arról is írt, hogy a NATO továbbra is támogatja a Pristina és a Belgrád közti normalizációs folyamatot az EU által közvetített párbeszéd révén, és felszólította a feleket, hogy folytassák a tárgyalásokat, azok ugyanis kritikus fontosságúak a regionális béke és biztonság szempontjából. 

Nyitókép: Erkin Keci/Anadolu Agency via Getty Images