Orbán: Nem lesznek szankciók az orosz olajra és gázra

Közös nyilatkozatot adtak ki csütörtökről péntekre virradó éjjel az Európai Unió vezetői, akik kétnapos, nem hivatalos csúcstalálkozóra gyűltek össze a francia főváros, Párizs közelében lévő Versailles-i kastélyban. Az uniós állam- és kormányfők az ülés első napján megvitatták az ukrajnai orosz invázió következményeit, a civilek elleni támadásokat, a menekültválság kérdéseit. 

A versailles-i csúcstalálkozó, amin részt vett a magyar miniszterelnök is, eredetileg az EU új gazdasági modelljének megvitatását tűzte volna ki célul, Franciaország hat hónapos uniós elnökségének csúcspontjaként, azonban a hangsúly most értelem szerűen az orosz-ukrán háborúra tevődütt át, írja a Deutsche Welle összefoglalója.

Nem várható Ukrajna gyors felvétele az EU-ba

A péntek hajnalban kiadott nyilatkozat szerint az Európai Tanács gyorsan cselekedett, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtsa be véleményét Ukrajna csatlakozási kérelméről, amit támogatnak, de a gyorsított eljárást kizárták. 

Addig is tovább erősítjük kötelékeinket és elmélyítjük partnerségünket, hogy támogassuk Ukrajnát európai útjában. Ukrajna az európai családunkhoz tartozik

– áll a nyilatkozatban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háborút kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, és videóüzenetében arra szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel országát a tagjai közé, emlékeztet az MTI az ukrán uniós csatlakozási kérelemmel kapcsolatban. A 27 tagállam azóta is megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel. Miközben az EU tagállamai egységesen kiálltak az orosz agressziónak hősiesen ellenálló ország mellett, a Versailles-ban összegyűlt vezetők most sem voltak egységesek abban a kérdésben, hogy Brüsszel milyen gyorsan léphetne Ukrajna EU-s felvételi kérelmére.

A csütörtöki tárgyalások során egyes uniós vezetők azt hangsúlyozták, hogy az EU-s tagsághoz vezető gyors út lehetetlen. 

Nincs olyan, hogy gyorsított út

– mondta például Mark Rutte holland miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt. „Fókuszáljunk arra, hogy mit tehetünk Volodimir Zelenszkijért most. Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú dolog, ha egyáltalán lehetséges” – hangsúlyozta. Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint „nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra”.

A volt keleti blokk országai közül néhányan, élükön Lengyelországgal, erőteljesebb jelzést kértek az uniós tagságról. „Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ukránok az életükért küzdenek, és megérdemelnek egy erős politikai üzenetet és vannak, akik még mindig az eljárásokról vitatkoznak” – mondta Janez Jansa szlovén miniszterelnök.

Oroszország visszahozta a háborút Európába

Oroszország invázióját széles körben úgy tekintik, hogy az szétzúzta az európai biztonsági rendet, amely a második világháború és a Szovjetunió 1991-es összeomlása után jött létre. 

Két héttel ezelőtt Oroszország visszahozta a háborút Európába. Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit, valamint aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást 

áll az uniós vezetők nyilatkozatában.

A nyilatkozat szerint az uniós tagállamok érvényt szereznek az Oroszország elleni invázió miatt bevezetett szankciók végrehajtásának, és készek további intézkedésekre, ha szükséges, hogy mind Oroszországra, mind Fehéroroszországra továbbra is nyomást gyakoroljanak. A nyilatkozatot elfogadó uniós államok felszólították Oroszországot, hogy hagyja abba a katonai műveleteket Ukrajnában, vonja ki onnan erőit és katonai felszerelését, és tartsa tiszteletben az ország függetlenségét és területi egységét.

A csúcstalálkozót megelőzően Emmanuel Macron francia és Olaf Scholz német államfő közösen telefonált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy azonnali tűzszünetre szólítson fel Ukrajnában.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit. Biztosítania kell a biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférést az ukrajnai áldozatokhoz és a belső menekültekhez, és lehetővé kell tennie a biztonságos átkelést azoknak a civileknek, akik el akarják hagyni Ukrajnát

– olvasható az uniós vezetők közös nyilatkozatában, ami szerint az Európai Unió továbbra is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnából menekülőknek és az őket fogadó országoknak. Megerősítették, hogy az unió védelmet nyújt minden háborús menekültnek. A nyilatkozat szerint a tagországok eltökéltek abban is, hogy amint a háború befejeződik, támogatást nyújtanak a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Az orosz olaj és földgáz kérdése

A versailles-i gyűlés első napján abban sem volt egyetértés, hogy az EU milyen gyorsan szakíthatná meg az energiakapcsolatokat Moszkvával. Az Európa orosz gáztól és olajtól való függőségéről szóló vita világosan megmutatta az uniós tagállamok közötti szakadékot. Lettország és Lengyelország az orosz import azonnali leállítását követelte, míg Németország, Ausztria és Magyarország ellenezte ezt, mivel energiaszükségletük nagy részét orosz üzemanyagból fedezik. Az EU tagállamai jelenleg 380 millió eurót költenek orosz gázra, és közel 362 millió eurót orosz olajra minden egyes nap, jegyezte meg ezzel kapcsolatban a DW cikke.

Krisjanis Karin lett miniszterelnök azt mondta, hogy 

Meggyőződésem, hogy döntést kell hoznunk az Oroszországból származó energiaimport leállításáról, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültessük, és véget vessünk ennek a háborúnak.

„Ebben a válságos pillanatban nem szabad elfelejtenünk, hogy az energia politikai kérdés – mindig is az volt” – vélekedett Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, és arra kérte a vezetőket, hogy az üzemanyagimport korlátozásával küldjenek egyértelmű jelzést Moszkvának.

Olaf Scholz német kancellár már korábban is vonakodott csatlakozni az import azonnali leállítására irányuló felhíváshoz. A hét elején azt mondta, hogy jelenleg nincs más mód Európa energiaszükségletének fedezésére, mint Oroszországon keresztül. Versailles-ban a német vezető a pontosan célzott szankciók mellett érvelt kiemelve, hogy minimalizálni kell az ilyen intézkedéseknek az uniós polgárokra gyakorolt gazdasági hatását.  

Az ukrajnai háború miatt drámaian megnőttek az energiaárak, ezért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy március végéig  bemutatja intézkedési tervét, köztük az ideiglenes árplafonokra vonatkozó javaslatát.

Orbán Viktor már a rendkívüli uniós csúcsot előkészítő nemzetközi tárgyalásokon is azt az álláspontot képviselte, hogy a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciók kiterjednének az orosz olaj- és gázbehozatalra, akkor ezek a következmények sokkal súlyosabbak lennének. „Szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor péntek hajnalban Facebookon közzétett rövid videós beszámolójában a fentiekkel kapcsolatban azt közölte, hogy nem lesznek olyan szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, így Magyarország energiaellátása az ukrajnai harcok várható elhúzódása ellenére is biztosítva lesz.

A közös nyilatkozatban ezzel kapcsolatban annyi szerepel, hogy

Eltökélt szándékunk, hogy tovább fokozzuk az Oroszországra és Fehéroroszországra gyakorolt nyomást. Jelentős szankciókat fogadtunk el, és továbbra is készen állunk arra, hogy gyorsan további szankciókkal lépjünk fel.

Az uniós vezetők kétnapos informális találkozója pénteken folytatódik.

Nyitókép: European Union