Egy „megszállott elme logikája” határozza meg az ukrajnai háborút

A nyugati világ sokáig nem hitte, hogy az orosz elnök Ukrajna inváziója mellett dönt. Az rtl.hu-nak korábban Radnóti András szakértő is azt mondta, hogy kevés az esélye a támadásnak, Orbán Viktor pedig azt hangoztatta, hogy sikeres „békemisszión” járt Oroszországban február elején.

Habár az utóbbi napokban Joe Biden amerikai elnök már többször figyelmeztetett, hogy hírszerzési adatok szerint bármikor megindulhat a támadás, a világot így is meglepetésként érte, hogy tényleg meglépte ezt az orosz elnök.

Több ok is van arra, hogy miért nem érné meg neki elfoglalni Ukrajnát:

• soha nem látott nyugati szankciók érik Oroszországot;
• ha ez nem lenne elég sokk az orosz gazdaságnak, a háborúzásra komoly állami pénzek mennek el;
• az orosz nép is megosztott abban a kérdésben, hogy jó-e megtámadni Ukrajnát;
• ha annektálnák az országot, akkor a háború utáni helyreállítást is fizethetnék, plusz orosz szavazó lenne a 44 milliós ukrajnai lakosság, akiknek túlnyomó része jelenleg gyaníthatóan rühelli Putyint.

Volt már ilyesmi, de pont ilyen nem

Nem példa nélküli azonban, hogy az orosz elnök úgy viselkedik Oroszország szomszédaival, ahogy most. Elég csak a 2014-es krími hadműveletre gondolni, amit kevésbé nyíltan, de hasonló felkészültséggel bonyolított le Vlagyimir Putyin.

A mostani támadásnak is az lehet az oka, hogy a nyolc évvel ezelőtti területfoglalással végső soron rosszul járt Oroszország: a korábban megosztott Ukrajna ezután kezdett el a Nyugat felé közeledni, és először lett többségük a NATO-pártiaknak az oroszpártiakkal szemben.

A Christian Science Monitornak nyilatkozó Nikolaj Petrov védelmi szakértő arról beszélt, hogy Putyinnak inkább érdekében állna egy bábállamot kreálni Ukrajnából, ami névleg nem része saját országának, de ahol ő mondja ki az utolsó szót. Egy másik szakértő, Andrej Szuzdaltszev szerint hasonló lehet a terv, mint 2008-ban Grúziában volt.

Ekkor a benyomuló oroszok nem rohanták le az ország fővárosát, Tbiliszit, pedig könnyedén megtehették volna. A pusztítás után inkább visszavonultak, sőt az elnök, Mikeil Saakashvili is megtarthatta hatalmát. Grúziának pedig azóta esze ágában sincs, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, vagy közelítsen a Nyugathoz. Putyin pedig azt gondolhatja, hogy ha ez akkor működött, most is működni fog.

Ukrajna a legnagyobb falat

Gyarmati István volt NATO-követet is megkérdeztük arról, mennyire illik bele Putyin múltjába a jelenlegi agresszió. A szakértő azt mondta: az ukrajnai támadás logikus következménye az orosz elnök korábbi politikájának. Viszont az, hogy a teljes országot lerohanta, és nemcsak a szakadár köztársaságok területére nyomult be, még őt is meglepte.

Arról beszélt: Putyin elnökségének elején még a Borisz Jelcin-féle, nyugatra húzó politikát követte. Ám volt KGB-ügynökként egyre érett benne az a hit, hogy a Szovjetunió széthullása egy óriási katasztrófa volt, amit ő hivatott helyrehozni.

A fordulat Gyarmati szerint a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferenciára „érett be”, ahol Putyin már nyíltan beszélt arról: elege van abból, hogy Oroszországot állandóan megalázzák.

Itt beszélt arról, hogy a Szovjetunió széthullását nem feltétlenül úgy akarja jóvátenni, hogy együttműködik a Nyugattal.

Ez a beszéd elég nagy feltűnést keltett, viszont hosszabb távon Gyarmati szerint mégsem figyeltünk oda az üzenetére. Még akkor sem, amikor rá egy évre Putyin lerohanta Grúziát 2008-ban.

Utána folytatódott ez a politika: egyre inkább nyíltan szembekerült a Nyugattal. Gyarmati azt mondta: Putyin elkezdte a Szovjetunió de facto helyreállítását. Így jutottunk el 2014-ig, és a Krím félsziget elfoglalásáig.

Ukrajna a legnagyobb falat Putyin számára

– mondta a szakértő.

Közben Putyin folyamatosan hangoztatta, hogy az ukrán nép, mint olyan, nem létezik, és Oroszországnak kötelessége, hogy egyesítse a két területet. Tavaly még azt is elmondta, hogy Oroszország nem európai ország, hanem külön entitás, ezért nem része az európai biztonsági rendszernek.

Ezzel párhuzamosan kezdődtek el azok az előkészületek, aminek az eredményét most látjuk Ukrajnában. Gyarmati korábban azt gondolta, hogy a valószínű forgatókönyv az, hogy csak a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot fogja elfoglalni Oroszország. Ő is meglepődött, hogy teljes körű invázió indult. A mostani forgatókönyvet a lehető legrosszabbnak gondolta.

Ma már azt kell mondanom, hogy ennél csak rosszabb lehet.

Arra a kérdésre, hogy lát-e logikát abban, amit most Putyin csinál, Gyarmati azt válaszolta, ez már egy „megszállott elme logikája”. Nem tartja racionális döntésnek azt, hogy Vlagyimir Putyin egy ilyen háború mellett döntött.

Nyitókép:  Lauren DeCicca / Getty Images