Locsolókkal küzdenek az életet megállító konvojok ellen

A kanadai példát követve több másik országban is konvojos tüntetésekbe kezdtek a járványügyi korlátozások ellen tiltakozó emberek. Kanadában január végén indultak el a főváros, Ottawa felé az oltási kötelezettség elleni tiltakozó kamionsofőrök, akikhez folyamatosan csatlakoztak az emberek, és végül elfoglalták Ottawa központját.

A tüntetés miatt végül rendkívüli állapotot hirdetett Ottawában a város polgármestere, miután az ottawaiak többségének elege lett a folyamatosan dudáló, sokszor agresszíven viselkedő, a belvárost bulizónává változtató kamionokból.

Új-Zélandra is átterjedt

Az új-zélandi parlament környékét pénteken már az ötödik napja foglalták el a kanadai demonstráció példáját követő tüntetők, és a helyi sajtóban megjelent hírek szerint további emberek érkezését várják. Wellingtonba egy több száz autóból álló konvoj érkezett, több ezer emberrel, hogy a járványügyi korlátozások, köztük az egyes szakmákra bevezetett kötelező oltás, illetve a boltokban és az iskolákban bevezetett kötelező maszkviselés ellen tiltakozzanak.

A tüntetők sátrakat vertek a parlament közelében, miközben autóikkal elfoglalták a környék utcáit, és elfoglalták a területet. A helyi rendőrség pénteki közlése szerint több mint száz jármű zárja el az utcákat, és arra kell készülniük az ott lakó embereknek, hogy a helyzet pár napig még biztosan nem fog változni.

Csütörtökön a rendőrök elkezdték kiszorítani a tüntetőket, miután az ország más részeiből erősítést kaptak, és több mint 120 embert tartóztattak le. Pár esetben gázsprayt is bevetettek, és egy videón azt lehetett látni, ahogy egy meztelen nőt a hajánál fogva húz ki több rendőr a tömegből, majd megbilincselik. A letartóztatott emberek ellen birtokháborítás vádjával indítanak eljárást, mert engedély nélkül voltak a parlament területen.

A hatóságok a helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint abban bíznak, hogy a hétvégére várható heves esőzések hatására a tüntetők nagy része el fogja hagyni a területet. De ezt nem bízták a véletlenre.

Pénteken, helyi idő szerint délután öt órakor bekapcsolták a locsolóberendezéseket, eláztatva a tüntetőket. 

Trevor Mallard házelnök közölte, hogy ő adott utasítást a locsolók bekapcsolására, közölve, hogy a tüntetők engedély nélkül vannak ott, ezért nem lát ebben semmi rosszat, ha egy kicsit kényelmetlenné teszi számukra az ottlétet.

 A politikus hozzátette, hogy az öntözőberendezések egész este működni fognak.

A tüntetők vízelvezető árkok ásásával kezdtek el küzdeni az őket elárasztó víz ellen, valamint közlekedési bójákat helyeztek a locsolókra, hogy megakadályozzák az eláztatásukat. Emellett a közösségi oldalakon jelezték, vízvezetékszerelőkre lenne szükségük.

A rendőrség közben jelezte, hogy igyekeznek mindent megtenni az utakat elzáró több mint száz jármű elvontatására, de ez nehezen megy. Az autóvontatással foglalkozó cégek vezetői ugyanis Corrie Parnell rendőrkapitány elmondása szerint több fenyegetést is kaptak, és nem mernek segíteni. Ezért az is felmerült, hogy a hadsereg segítségét fogják kérni.

A New Zealand Herald című helyi lap beszámolója szerint a tömeg csak még nagyobbra nőhet, pénteken ugyanis egy újabb tiltakozó konvoj indult el az új-zélandi főváros felé, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz.

Közben a hatóságok próbálnak tárgyalni a tüntetőkkel, de ez Parnell elmondása szerint nehezen megy. Közlése szerint a tiltakozók nem egységesek, több különböző ügyet képviselnek, és így nehéz eredményes párbeszédet kezdeni velük.

Közben az új-zélandi parlamenti képviselők nagyrészt teljesen figyelmen kívül hagyták a tüntetőket: a helyi sajtó közlése szerint egyikük sem ment oda találkozni velük. Jacinda Arden kormányfő egy parányi kisebbségként jellemezte a tiltakozókat, akik egyáltalán nem képviselik a többség véleményét. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy csütörtökön több tízezer új-zélandi vette fel az oltást, és „mindannyian csak szeretnénk továbblépni”.

David Parker főügyész pedig pénteken kijelentette:

Az új-zélandiak csak egy kis félrevezetett csoportjáról van szó, akik elhitték a közösségi oldalakon terjedő hazugságokat, és elzárják az utakat.

A Guardian cikke szerint a tüntetésen jelentős számban vannak összeesküvés-hívők, akik kamunak tartják a koronavírus-járványt, veszélyesnek az oltásokat, az őket támogató közösségi oldalakon pedig politikusok és újságírók kivégzésre szólítanak fel, és „nürnbergi pereket” szorgalmaznak.

Hétvégén Párizsba ér

Franciaországban közben több városból is „szabadságkonvojok” indultak Párizs felé, hogy lezárják a francia fővárost, a járványügyi korlátozások ellen tiltakozva. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a közösségi oldalakon szervezett tüntetésen mennyien vesznek részt, de az egyik legnagyobb Facebook-csoportnak több mint 350 ezer tagja van.

A párizsi rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy a közrendzavarás megakadályozására betiltották a konvojos tüntetést, közölve, hogy meg fogják akadályozni, hogy bejussanak a főváros útjaira. A hatóságok arra figyelmeztették az embereket, hogy az utcák lezárása miatt akár két évig tartó börtönbüntetést és 4500 eurós pénzbírságot is ki lehet szabni.

Ez azonban nem tántorította el a tüntetőket. Egyikük az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a tiltás ellenére is mennek Párizsba, hogy „visszanyerjük a szabadságunkat”.

A francia tüntetők a francia parlament által januárban bevezetett járványügyi intézkedések ellen tiltakoznak.  Az új szabály értelmében csak oltási igazolvánnyal mehetnek a franciák ötvennél több főt fogadó nyilvános helyekre: minden 16 éven felülinek igazolnia kell a sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon, hogy hány oltással rendelkezik.

A kormány kimondott szándéka volt, hogy az intézkedéssel nyomást gyakoroljon a még 4,5 millió oltatlanra az oltás felvétele érdekében.

Nyitókép: Tiltakozó az új-zélandi szabadságkonvoj tüntetésen. Fotó:  Hagen Hopkins/Getty Images