16 millió eurót kapnak a magyar gazdák az EU-tól az ukrán gabona miatt

Rakománnyal teli kamion áll be a záhonyi határátkelőhöz. Több tonna cukrot szállít Ukrajnából. Mivel onnan érkezett, és olyan terméket visz, amely Magyarországon jelenleg nem értékesíthető, átnézi egy pénzügyőr a rakteret. Ilyenkor olyan adatokat is elkérnek a sofőrtől, hogy milyen útvonalon viszi a szállítmányt. Ha ezzel megvannak, vámzárat kap a kamion. Április közepe óta ez a szabály. Akkor vezetett be importstopot a kormány 25, ukrán mezőgazdasági termékre. Gabonafélékre, húsokra, de a tojásra és a mézre is.

A kormány szerint kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a magyar termelők, mert a vámmentes, és lazább szabályokkal termelt ukrán áruk beözönlése lenyomta a felvásárlási árakat. Nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is importkorlátozásokat vezettek be.

Pénteken aztán az importkorlátozást bevezető öt tagállam megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy Ukrajnából bizonyos termékek csak tranzitként haladjanak át a területükön.

Nagy sikert arattunk – summázta a megállapodást Nagy István agrárminiszter, hozzátéve: a megállapodás négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcemagra és a napraforgómagra terjed ki.

Az Európai Bizottság ezt június 5-ig tartja fent, de készek hosszabbítani, ha szükséges.

A Bizottság szerdán beterjesztett a tagállamok képviselőinek egy javaslatot, mely szerint 100 millió euróval támogatnák az érintett ország termelőit, cserébe az öt tagállam minden termékre feloldja az importkorlátozást. Magyarországnak, pontosabban az érintett termékeket előállító gazdáknak kárpótlásul ebből 16 millió euró, azaz csaknem hatmilliárd forint jut.

„Semmiképpen sem importtilalomról van szó. Ez különösen fontos, az ellátásbiztonság miatt, és mert a tagállamok intézkedései nem voltak elfogadhatóak. A kereskedelempolitikát ugyanis uniós szinten szabályozzuk – mondta a megállapodásról Miriam Garcia Ferrer, az Európai Bizottság szóvivője.

A Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint a kukorica kitiltása miatt később gond lehet.

„A magyar kukoricakészletekben egyértelműen komoly a minőségi deficit, tehát például takarmányozásra és humán felhasználásra alkalmatlanok magas aflatoxin tartalom miatt” – mondta Raskó György.

Ezért kukoricából utánpótlásra lehet szükség, ukrán termékek híján pedig drágulhat a beszerzés.

Kerestük az agrárminisztériumot, hogy az uniós megállapodás alapján miként és mikortól változik a behozatali tilalomról szóló rendelet, de eddig nem válaszoltak.