Romagyilkosságok: Nem akartak ölni?

A romák elleni támadássorozat 2008 nyarán kezdődött és minden esetben kistelepülések cigánysorait érintette. 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között összesen 6 embert öltek meg.

A kedd délutáni tárgyaláson elsősorban a besenyszögi rablásról volt szó, ahol a romák elleni merényleteknél később felhasznált fegyvereket szerezték.

Annak ellenére, hogy Miszori László bíró úgy csoportosította a különböző rendőrségi jegyzókönyvekben elhangzottakat, hogy az mindinkább reagálásra késztesse a vádlottakat, érdemi megjegyzéseket csupán a harmadrendű vádlott tett, ő is csak ártatlanságát hangoztatta. Azt mondta, sem a fegyverek beszerzéséhez, sem tárolásához, sem szállításához nincs köze. A korábbi tárgyalási napokon csak a negyedrendű vádlott tett vallomást a bíróságon.

Kedden kora délután a másodrendű vádlott korábbi vallomását ismertette a bíróság, amely szerint a merénylők a cigányok - úgymond - megrendszabályozására törekedtek. Ahogyan a másodrendű vádlott fogalmazott: „azt akartuk, hogy a cigányok is megtanuljanak félni, de nem akartunk megölni senkit. A célunk az volt, hogy mindenki lássa, a romaproblémát valahogyan kezelni kell”.

A másodrendű vádlott a bíró által felolvasott jegyzőkönyvek tanúsága szerint már gyermekként konfliktusba került romákkal. Azt mondta, még iskolás korában naponta látta, hogyan kötözködnek a cigányok. Egyszer összeverték őt és elvették a magnóját. Később, amikor állítólag verekedőket akart szétválasztani, egy roma fiatalember átszúrta a jelenlegi másodrendű vádlott veséjét és lépét, aki csaknem elvérzett. Később a bíróság elé került késelőt felmentették. Ez a másodrendű vádlottat ugyanúgy a romák ellen hangolta, mint az Olaszliszkán történtek.

A később romagyilkosságokat elkövető merénylők először elégedetlenek voltak a sajtóvisszhanggal, ez derült ki kedden a büntetőper negyedik napján a Pest Megyei Bíróságon. A délelőtti tárgyalás egy részén a hallgatóság soraiban részt vett a tárgyaláson Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is.

A 2008 nyarán a romák ellen kezdődött támadássorozat végül 9 helyszínt érintett és 6 halálos áldozatot követelt. Az első 4 alkalommal Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonybn és Tarnabodon még nem voltak halálos áldozatok.

Kedden, miután az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott egyelőre nem kívánt vallomást tenni a bíróságon, Miszori László bíró a korábbi, a rendőrségen tett vallomásaikat olvassa fel. Ebből kiderült, hogy a vádlottak elégedetlenek voltak az első, galgagyörki merényletükkel, mert egyrészt az nem kapott számukra kedvező nagy sajtóvisszhangot, másrészt az is bosszantotta őket, hogy a történteket a lapok és a média - úgymond - összemosták a Magyar Gárda tevékenységével. Ezért szervezték meg a második, a piricsei merényletet, ahol már nemcsak puskáikat használták, hanem benzines palackokat is. Amikor az egyik ablakon a meggyújtott kanócú benzinesüveget bedobták, az ajtóban árnyékok tűntek fel, akikre találomra lövéseket adtak le, ekkor egy nőt sebesítettek meg. A másodrendű vádlott ezzel kapcsolatban azt mondta most a bíróságon: "nem emberre lőttünk célba, hanem az ajtóra, nem akartunk senkit megölni".