Így ünnepelt Budapest

A hagyományos zászlófelvonással vette kezdetét a március 15-i állami ünnepségsorozat Budapesten, a Kossuth téren. Több mint 3 ezren kísérték figyelemmel a ceremóniát. Később ünnepi menet indult a Múzeumkerthez, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A kormányfő ünnepi beszéde után újabb menet indult, ezúttal már a Budai Várba, ahol egész nap családi programok várták a kiérkezőket. Mindeközben nyílt nap volt a Parlamentben, azaz bárki bemehetett és megnézhette az Országházat.

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeumnál mondott beszédet, körülbelül 10 ezer ember előtt. A kormányfő arról beszélt, hogy ahogy 1848-ban nem tűrték, hogy Bécsből diktáljanak az országnak, majd 1956-ban és 1990-ben sem hagyták, hogy Moszkvából diktáljanak az országnak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljunk nekünk. Orbán Viktor úgy fogalmazott: senkitől sem tűrünk kioktatást, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyaroknak megadják a kellő tiszteletet. Megerősítette azt is, hogy szerintük új alaptörvényre van szükség.

Az új alkotmány tervezetét közben bírálták az ellenzéki pártok.

Az MSZP szerint fülkeforradalom címen alkotmányos puccs zajlik ma Magyarországon. Mesterházy Attila pártelnök azt mondta, hogy az országra "kényszerített" új alaptörvény célja nem más, minthogy egy szűk politikai elit hatalmát hosszú távra bebiztosítsa. Szerinte azonban, ha elegen emelik fel a szavukat, akkor az alkotmányos puccs el fog bukni.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az alkotmányozást tragikomédiának nevezte, amely körül nagyobb a fejetlenség, mint egy hóhér körül. A politikus beszélt arról is, hogy az ország jó úton halad az összeomlás felé, a Fidesz pedig egy narancssárga strucc, amely homokba dugja a fejét a problémák elől.

Az LMP frakcióvezetője is beszélt az alkotmányozásról. Schiffer András úgy fogalmazott, hogy egy éve, 2010 tavaszán a magyar nemzet azt kívánta, állítsák helyre a jogállamot, de nem akarta az alkotmányosság felszámolását.