Több ezer utórengés is jöhet

Az elő- és utórengéseknek nincs pontos szeizmológiai definíciója. Ha valahol van egy nagy földrengés és előtte ugyanazon a helyen, illetve környékén kisebb rengések voltak, azokat nevezik előrengésnek. Értelemszerűen a nagy rengés utáni kisebbek pedig az utórengések. Japánban szerdán már volt egy 7,2-es erejű rengés, amelyet egy 6-osnál erősebb földmozgás is követett. Ezeket azért lehet előrengésnek tekinteni, mert nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a 8,8-as erősségű rengésnél lesz még egy nagyobb is. Vagyis ez utóbbit, a 8,8-asat tekintik annak a földrengésnek, amelyhez képest meg tudják határozni az elő- és utórengéseket - magyarázta a Független Hírügynökségnek Tóth László szeizmológus.

A szakember szerint inkább az az érdekes, hogy az előrengés nem igazán jellemző. Néha ugyan megfigyelnek figyelmeztető előrengéseket, de az esetek zömében nem. Ezzel szemben az utórengések szabályszerű természeti törvények szerint zajlanak. Egy nagyobb földrengés után rendkívül sok utórengés van, amelyek nagysága és gyakorisága idővel csökken. A szeizmológusok egyfajta tér- és időablakkal tudják behatárolni a földrengéseket és meghatározni azok utórengéseit - tette hozzá.

Japánban még biztosan lesznek utórengések. Tóth László úgy fogalmazott: amennyire nem tudnak a szeizmológusok pontos előrejelzést adni, annyira biztosan tudják, hogy nagyon sok, akár több ezer utórengés is várható még. Már eddig is több mint húsz 6-os amplitúdójú, vagy annál erősebb utórengés volt, amelyek önmagukban is nagyon erősnek számítanak.

Mivel Japán a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan veszélyeztetett ország, technológiailag élen jár abban, hogyan lehet felkészülni a földrengésekre. Természetesen az csak utólag fog kiderülni, hogy az előkészületek mennyire voltak hatásosak egy ilyen gigantikus erejű fölmozgás esetén - mondta a szeizmológus. Japánban mindennapos élmény a földrengés. Egy hetet is nehéz úgy eltölteni Tokióban, hogy az ember ne érezzen legalább egy 3-as, 4-es erősségű rengést. Ennek megfelelően a szigetországban hosszú évek óta megfelelően építkeznek, hogy az épületek kibírják a rengéseket.

Tóth László hozzátette: a mostanihoz hasonló, 8,8-es erősségű rengés azonban még Japánban is nagyon ritka. A felkészülés már nem elég ahhoz, hogy az ország következmények nélkül átéljen egy ilyen erős földmozgást, de a nagyobb stratégiai károkat el lehet kerülni. A szakember úgy tudja, hogy az atomerőműveket a biztonsági rendszerek azonnal leállították, és bár a létesítmények jelentős része a földrengés által sújtott területeken van, nagy probléma nem történt. A gyorsvasutakat és egyéb stratégiai létesítményeket is úgy építették meg a japánok, hogy azok bírják a földrengéseket, emellett megfelelő műszerezéssel egy nagy földrengés esetén azonnal életbe lépnek az automatikus lezárások és más biztonsági intézkedések - mondta a szeizmológus.