2010. október 6. 11:15
Romániában is könnyen bekövetkezhet a Magyarországon hétfőn történt iszapkatasztrófához hasonló baleset.
Az erdélyi napilap szerint Nagyváradon negyvenöt évvel ezelőtt beindult Alumina (neve később Cemtradé-re változott) timföldgyár több tározót is működtetett a környéken: a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben, illetve a városból a borsi román-magyar határátkelő felé vezető út mentén. A veszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények közül már évek óta egyik sincs használatban.
A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, az 1989-es rendszerváltást követő időszakban egy ideig állt a termelés, majd 2000-ben egy orosz befektető, a Ruskii Alumini vásárolta meg az üzemet, és 2004-ben újraindította a tevékenységet. 2006-ban azonban a felhalmozott tetemes veszteségek miatt végleg bezárt az üzem, és a gyárat minden hozzá tartozó épülettel és létesítménnyel együtt áruba bocsátották, vevőt azonban a mai napig nem találtak rá. Mintegy 800 dolgozó utcára került, az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat pedig azóta sem használta senki.
Ioan Buzle, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: közel sem jelentenek akkora veszélyt a környezetre a Nagyvárad melletti vörösiszap-tározók, mint a magyarországiak. Elmondta, rendszeresen ellenőrzi a vörösiszap méreganyag-tartalmát, a tározók falainak stabilitását, illetve szondákon keresztül a talajvíz szintjét is. A szakember szerint a Nagyvárad melletti tározók abban különböznek azoktól, amelyek a Veszprém megyei környezeti katasztrófát okozták, hogy itt az iszap legnagyobb része a talajszint alatt van, így baleset esetén nem ömölhet ki akkora mennyiségű anyag, mint Magyarországon.
A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, az 1989-es rendszerváltást követő időszakban egy ideig állt a termelés, majd 2000-ben egy orosz befektető, a Ruskii Alumini vásárolta meg az üzemet, és 2004-ben újraindította a tevékenységet. 2006-ban azonban a felhalmozott tetemes veszteségek miatt végleg bezárt az üzem, és a gyárat minden hozzá tartozó épülettel és létesítménnyel együtt áruba bocsátották, vevőt azonban a mai napig nem találtak rá. Mintegy 800 dolgozó utcára került, az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat pedig azóta sem használta senki.
Ioan Buzle, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: közel sem jelentenek akkora veszélyt a környezetre a Nagyvárad melletti vörösiszap-tározók, mint a magyarországiak. Elmondta, rendszeresen ellenőrzi a vörösiszap méreganyag-tartalmát, a tározók falainak stabilitását, illetve szondákon keresztül a talajvíz szintjét is. A szakember szerint a Nagyvárad melletti tározók abban különböznek azoktól, amelyek a Veszprém megyei környezeti katasztrófát okozták, hogy itt az iszap legnagyobb része a talajszint alatt van, így baleset esetén nem ömölhet ki akkora mennyiségű anyag, mint Magyarországon.
A Veszprém megyei gátszakadás kapcsán Borbély László környezetvédelmi miniszter kedd este még azt állította: egyelőre nem kell attól tartani, hogy Románia területén emelkedne a Duna szennyezettsége. A tárcavezetőt magyar kormánytagok is biztosították, hogy Romániának nem kell szennyezéstől tartania.
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem