Mit okozhat a gárdaruha a parlamentben?

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a jogszabályok alapján szabálysértést követ el az, aki betiltott társadalmi szervezet egyenruháját viseli. Eltérnek azonban a vélemények abban, hogy ki és mit tehet, ha mindez a Parlamentben történik. Abban viszont szintén egyetértettek a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek, hogy valamiféle eljárás biztosan indul, ha a Jobbik elnöke vagy a Jobbik-frakció tagjai a Magyar Gárda egyenruhájában jelennek meg a parlament ülésén. Hozzátették: az ilyen viselkedésnek nincs jó üzenete egy jogállamban.

Hack Péter alkotmányjogász elmondása szerint a parlamentbe meztelenül sem lehet bemenni, az is szabálysértés, és ha valaki megpróbálná, kivezetnék. Az Országgyűlés levezető elnöke felfüggesztheti az ülést, vagy a kormányőrök felszólíthatják a képviselőt a szabálysértés befejezésére. Ha a felszólításnak nem tesz eleget, akkor testi kényszert alkalmazhatnak, kivezethetik, vagy elő is állíthatják.

Bármi történjék is azonban, büntetés kiszabásához már szükséges a mentelmi jog felfüggesztése, a mentelmi bizottság döntése után, a parlament kétharmados többségével. Az érintett képviselő is fordulhat a mentelmi bizottsághoz, ha úgy érzi, hogy valaki - például az ellene intézkedő személy - megsértette a mentelmi jogát. A konkrét eset megítélését egyszerűsíti, hogy a Jobbik elnöke előre bejelentette: gárdista egyenruhát visel majd. Így nem kell bonyolult jogértelmezésbe fogni a helyszínen ahhoz, hogy a rajta lévő ruha tiltott egyenruha-e vagy sem - mondta Hack Péter a Független Hírügynökségnek.

Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár a Független Hírügynökségnek azt mondta: szerinte nem szerencsés az előzetes esélylatolgatás, de annyi bizonyos, hogy szabálysértési ügyről lehet csak szó a kérdéses esetben. A jelenlegi szabályozás szerint - 2009 ősze óta - a tiltott egyenruha viselése is 50 ezer forintos szabálysértési bírsággal büntethető. A szabálysértést jogállamban üldözni kell, a kérdés, hogy jelen esetben kinek a feladata ez. Tudni kell, hogy a szabálysértési eljárás alól nem mentesít a mentelmi jog. Őrizetbe nem lehet venni a képviselőt, egyetlen jó megoldás Tóth Mihály szerint, ha a szabálysértést észlelő feljelentést tesz a legközelebbi rendőrségen.

Hasonló véleményen van Magyar György ügyvéd, büntetőjogi szakértő is, aki szerint szintén nem állnak fent egy hasonló esetben az őrizetbe vétel jogi feltételei. Viszont ha valaki felveszi egy betiltott társadalmi szervezet egyenruháját, akkor mindenképpen szabálysértést követ el, ráadásul szándékosan. Mikor a kormányőrök észlelik ezt, akkor úgy járnak el helyesen, ha rendőri jelentést készítenek erről, és azt átadják feletteseiknek. Onnan az ügyészségre küldhető az irat, ahonnan végül a mentelmi bizottsághoz kerülhet az ügy, ha a mentelmi jog felfüggesztése válik indokolttá. A szabálysértő képviselő egyébként le is mondhat a mentelmi jogáról, önként - tette hozzá Magyar György.

A büntetőjogi szakember szerint a szabálysértés megvalósítását és a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárást élesen el kell különíteni. Magyar György azt mondta, hogy véleménye szerint az ilyen szabálysértést elkövető politikus akkor jár el helyesen, ha kihangsúlyozza azt, hogy a tiltott ruha viselése politikai jellegű lépés, és azért csinálja, hogy demonstráljon valamit. Ellenkező esetben a tettének olyan üzenete is lehet, hogy a jogszabályokat meg lehet szegni, és ezt éppen a törvényhozás képviselője hangoztatja - fogalmazott.

Halmai Gábor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy képviselő mentelmi jogát csak a mentelmi bizottság megfelelő döntése után, a képviselők legalább kétharmadának támogatásával lehet felfüggeszteni. A tettenérés kapcsán Halmai Gábor azt mondta: ez arra elég, hogy a rendőr bizonyos esetekben őrizetbe vegye a mentelmi joggal rendelkező személyt. Az eljárás folytatásához fel kell függeszteni az adott képviselő mentelmi jogát.