Mire jó a kétharmad?

1989. október 23: Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Ezelőtt állapodtak meg a rendszerváltó pártok arról, hogy Magyarország legfontosabb ügyeiben csak akkor lehet dönteni, ha azt a képviselők kétharmada támogatja.

Erre azért volt szükség, mert attól tartottak, hogy a régi állampárt túl nagy befolyást szerezne az első szabad választáson.

Az elmúlt húsz évben csak 1994 és 1998 között volt kétharmados többsége a kormánynak. Akkor Horn Gyula vezetésével az MSZP-SZDSZ koalíció kétharmaddal újraválasztotta Göncz Árpádot köztársasági elnöknek és bevezették a közvetlen polgármester választást.

A Fidesz vasárnapi ünnepsége: az új kormánypárt egyedül is megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát, úgyhogy gyakorlatilag Magyarország összes törvényét megváltoztathatják.

Kövér László fideszes politikus egy lakossági fórumon korábban már beszélt arról, hogy min változtatna egy kétharmados többség segítségével. Például megváltoztatnák a médiatörvényt, kevesebb képviselőt küldenének a parlamentbe és az önkormányzatokba, és a határon túli magyaroknak megadnák a magyar állampolgárságot.

Az általunk megkérdezett politológus szerint van, amit már lehet tudni a Fidesz terveiről.

„Az országgyűlési képviselők számát megfelezik, ezt tudjuk, és a Fidesz hivatalos javaslata is az, hogy megmarad a mostani választási rendszer, csak minden megfeleződik. Az önkormányzati rendszer tekintetében már nem ilyen egyértelmű a képlet. A médiatörvényről meg folynak az egyeztetések” – mondta Lackner Zoltán politológus.

Orbán Viktor hétfői sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy meghallgatják az ellenzék véleményét a parlamentben. A pártelnök széleskörű egyeztetéseket szeretne, de azt még nem lehet tudni, hogy pontosan kivel.

Egyébként lesz is miről egyeztetni. Kétharmados többség kell ugyanis még az alkotmánybírók, vagy az állami számvevőszék vezetőjének megválasztásához is.

És dönthetnek arról, hogy miből működjenek a pártok. A pártfinanszírozás törvényét is csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.