Szabad az út a Lisszaboni Szerződés előtt

A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a Charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.

Az estébe nyúló tárgyalásokon teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se legyen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően.

Vaclav Klaus cseh köztársasági elnök aggályaira is sikerült végül megoldást találni. A közlemény megfogalmazása szerint a cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi Charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják.

Bajnai Gordon miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. Ez a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.

Csehország még idén be fogja fejezni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát, ha a cseh alkotmánybíróság áldását adja az Európai Unió döntéshozatali rendszerét megreformáló szerződésre - jelentette ki csütörtök késő este Jan Fischer cseh kormányfő. Az EU 27 tagállama közül egyedül Csehország nem fejezte be a szerződés ratifikálását, amely csak akkor léphet életbe, ha minden tagállam elfogadta azt. Az utolsó politikai akadályt csütörtök este hárították el az EU vezetői, amikor beleegyeztek abba, hogy Csehország kivételt kap az alapjogi charta alól.

„Vaclav Klaus cseh elnök tudomásul vette a módosított szöveget, és nincsen gondja vele” - közölte Jan Fischer cseh kormányfő Brüsszelben nyilatkozva. Az erősen euroszkeptikus cseh elnök három héttel ezelőtt közölte: csak akkor írja alá a reformszerződést, ha egy kiegészítéssel biztosítékot kapnak arra, hogy a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek ne követelhessenek kártérítést a cseh államtól.

Az EU vezetői csütörtök este egyeztek meg arról, hogy Csehország kivételt kap az alapjogi charta alól, „elhárítva az utolsó politikai akadályt a szerződés életbe lépése elől” - közölte Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A cseh kormányfő elmondta, hogy országa még idén befejezi a szerződés ratifikációs folyamatát, feltéve, hogy a cseh alkotmánybíróság nem találja annak szöveg a cseh alaptörvénnyel ellentétesnek. A cseh alkotmánybíróság november 3-án dönt a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos panaszról, amelyet cseh szenátorok nyújtottak be, attól tarva, hogy a szerződéssel sérül Csehország szuverenitása.

Forrás: Független Hírügynökség