Hatályba léphet a Lisszaboni Szerződés

Az uniós kormányfők késő estébe nyúló tárgyalásainak eredményeképpen teljesült a magyar cél - azaz a Benes dekrétumokra még utalás sem lesz a Lisszaboni Szerződés szövegében.

A csehek azt szerették volna, ha a szerződés kimondja: nem írhatják felül a Benes dekrétumokat, amelyek alapján a második világháborúban németek és magyarok százezreinek vagyonát kobozták el. Attól féltek, hogy máskülönben a Lisszaboni Szerződés úgynevezett alapjogi chartája alapján kárpótlást kérhettek volna az áldozatok örökösei.

A magyar, a német és az osztrák lobbi azonban elérte, hogy a Benes dekrétumokról egyáltalán ne szóljon a szerződés, igaz, Csehországnak azt is megígérték, hogy felmentést kaphat az alapjogi charta alól.

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország elérte célját azzal, hogy a Benes dekrétumokról egy szó sem esik a szerződésben. A Fidesz viszont azt közölte, nem szavazzák meg majd a cseheknek tett uniós engedményt.

„Miután sikerült megállapodniuk a tagállamoknak a dokumentum szövegében, nyitott az út, minden akadály elhárult, hogy a Lisszaboni szerződés hamarosan, Csehország későbbi ratifikálása után életbe léphessen” - ezt már az unió soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője mondta a megállapodásról.

A Lisszaboni Szerződés január elsejétől él. Alapvetően megváltoztatja majd az Európai Unió működését, például lesz az uniónak elnöke, és más súllyal esik majd latba a tagok véleménye egy-egy kérdésben.