Veszteség mellett is jól keresnek

Íme néhány állami és önkormányzati cég adatai >>>

A gigaberuházás: a 4-es metrót 2004-ben kezdték építeni. Akkor úgy számolták, 195 milliárd forintért készül el, és 2008-ban át is adják. Most ott tartanak, hogy majdnem 520 milliárd lesz, és talán 2012-re elkészül.

2008 nyara óta Klados Gusztáv a beruházás projektigazgatója, több külföldi metróépítést vezényelt már. Itthon havi 8 millió 190 ezer forintért szerződtették.

„Azt hiszem, hogy az én fizetésem semmilyen különleges léptéket nem képvisel a nemzetközi mezőnyben. Hasonló beosztást betöltő emberek között, sőt, inkább az alsó mezőnyben szerepelnék” – mondta Klados Gusztáv.

Székely Gábor nem akart a BKV botrányokról beszélni. Ő a cég felügyelő bizottságának elnöke, havonta 239 ezer 500 forintért. És ő vezeti a Szerencsejátékot is, itt havi 2 millió 185 ezer forintot keres. A fizetésének 80 százaléka is lehet a prémiuma, jár neki 145 ezer forint béren kívüli juttatás, és ha elküldenék, még egy évi bér. A cégnél sok a millión felüli fizetés, de nem mindegyikről tudni, kié. A listában ugyanis sok helyen az szerepel, hogy a munkavállaló nem járult hozzá a személyes adat közzétételéhez. Az adatvédelmi biztos szerint ez azért lehet, mert a kormányrendelet sem egyértelmű.

„Ezekbe a definíciókba az is belefér, hogy ha egy vállaltnál valaki három takarítónőt irányít. Akkor lehet, hogy ő is tartósan irányít pár munkatársat, és lehet, hogy az ő fizetését is nyilvánosságra kell hozni. Ez a két adatkör a problémás” – mondta Joóri András adatvédelmi biztos.

Az állami bankok vezetői közül az MNB elnöke keres a legjobban, alapfizetése 8 millió forint havonta. Erős Jánosnak, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójának több mint 3 millió 600 ezer forint a fizetése, de jár neki havi 135 ezer tiszteletdíj, akár 80 százalékos prémium, két havi bér juttatásként, és 1 millió 110 ezer forintos kafetéria évenként.

Topfizetésekkel a veszteséges MÁV-nál is sokan dolgoznak. A közzétett 30 vezetőből csak 6 keres egymillió forintnál kevesebbet. A prémiumuk akár 80 százalék is lehet. Mindenki kap évente 270 ezer forint béren kívüli juttatást, és van, akinek több mint kétévi fizetés jár a felmondási időre és a végkielégítésre.

A vidéki önkormányzati cégeknél általában kevesebbet keresnek, mint a fővárosi vagy állami vállalatoknál. A listákat nekik is közzé kellett tenniük. A kormányrendelet 250 állami és csaknem 1200 önkormányzati tulajdonban lévő cégre vonatkozik.

Tehetetlen az állam, ha módosítani akarja a szerződéseket

Évi hatvanmilliárd forintos veszteség mellett havi három és fél millió forint a vezérigazgató fizetése a MÁV-nál. Erről egyezett meg a munkáltató Heinczinger Istvánnal.

Az nem baj, ha egy eredményesen működő cég vezetője jól keres - ezt mondta ma az RTL Híradó kérdésére a miniszterelnök. Bajnai Gordon szerint ugyanakkor megengedhetetlen, hogy a súlyos veszteséget termelő állami vállalatok vagy önkormányzati cégek vezetői is több milliós fizetésért és sokmilliós juttatásért dolgoznak.

„Felkérem a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül, mit lehet tenni” – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök.

Jogszerűen megkötött, érvényben lévő munkaszerződést csak úgy módosíthatja egyoldalúan a munkáltató, hogy az a munkavállalónak kedvezőbb legyen. Ezt mondja a RTL Híradó által megkérdezett munkajogász. Azt viszont megvizsgálhatják: érvényes-e egyáltalán a sokmilliós bérről szóló szerződés.

„Egy munkaszerződés érvénytelenségét is jelentheti, ha nem áll arányban a fizetés és a munkavégzés” – mondta Brody János, munkaügyi jogász.

A Fidesz szerint az állami szférában is úgy kellene eljárni, mint az üzleti életben.

„A piacon, ha valaki több milliárdos hiányt halmoz fel, nem a fizetését nem kapja meg, hanem kirúgják, és nem fizetnek 100 milliós végkielégítést” – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

Az ellenzéki párt szerdán országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a cégvezetők fizetésének radikális csökkentését követelik.