Asztmás hegymászók a csúcson

A testvérpár és három kísérője a 15-ik napon jutott 6200 méterre. De akkor olyan rossz lett az idő, hogy nem mehettek tovább. A 150 km/órás szélben 3 óráig tartott, amíg felverték a tábort, az eső vízszintesen esett. A Razdelnaya csúcsán megálltak, így is 1300 méterrel döntötték meg előző rekordjukat.

„Próbáljuk ki azt, hogy egyetlen szívószálon öt percen keresztül levegőt venni és megérezzük, hogy milyen asztmásnak lenni”- mondta Zempléni Balázs.

Azért választották a hegymászást, mert a szabad levegő és a terhelés javít az állapotukon. Tudatosan, évekig edzettek a mászás előtt. Szerették volna bebizonyítani, hogy asztmásan is el lehet érni ilyen magasságot.

„Lehet sportolni, nem kell otthon ülni, jajj én rosszul vagyok, jajj de beteg vagyok. Olyan volumenű dolgot is véghez lehet vinni, ami az egészségeseknek sem sikerülne. 6 ezer méter fölé nem sokan tudnak felmenni”- mondta Zempléni Szabolcs.

Magyarországon az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség. Tünete lehet a nehéz légzés, a sípoló tüdő, a megfázás után sokáig tartó köhögés, de akár a fáradékonyság is.

„Sok ember azt mondja magáról, hogy ő nem tud mozogni, lusta, elhízott, pedig tüdőbetegsége is lehet, ami gyógyítható. Az a baj, hogy sok gyerekről is azt tartják, hogy lusta, szeret pihenni, ücsörögni, pedig asztmás, és ezért nem megy neki a mozgás”- mondta Kádár László, a Pest Megyei Tüdőintézet főorvosa.

Magyarországon 250 ezer asztmás beteget tartanak nyilván, ők folyamatos ellátást kapnak. Azonban a becslések szerint további 2-3 ezren lehetnek azok, akik szintén betegek, de vagy nem tudnak róla, vagy nem foglalkoznak betegségükkel.