2009. június 21. 16:50
A Kárpát-medence időjárásban nem csak a XX. században forultak elő szélsőséges helyzetek.
Az eredeti, kézírásos dokumentum az 1015-től 1872-ig terjedő időszak szélsőséges időjárási eseményeiből (aszályok, árvizek, nyári havazások) ad ízelítőt.
Néhány érdekesség (az érthetőség kedvéért mai helyesírással):
Néhány érdekesség (az érthetőség kedvéért mai helyesírással):
1015-ben és az 1062-1065 közötti években nagy szárazság uralkodott, s emiatt éhínség pusztított.
1147-ben „mondhatatlan igen nagy aszály majd drágaság lőn”, sok ember éhenhalt
1241 telén szokatlanul sokáig volt befagyva a Duna: a lovas tatárok akadály nélkül portyáztak a Dunántúlon
1458. január 23. - a Duna csonttáfagyott jegén 40 000 vitéz kiáltotta Mátyást királlyá
1641. augusztus 5. – a Szepességben 150 ló és 3 pásztor megfagyott
1642. május 19-20. – Nagy hó és fagy, a szőlők 7 napig álltak fehérben
1685. április 24. – Tarcalnál befagyott a Tisza, szekerekkel jártak a jegén
1695. június 3-5 - a Tátrában nagy hó esett
1724 és 1725 – Augusztus elején a „felső vármegyékben” nagy havazások
1797. július 2. – Debrecen környékén bokáig érő hó esett
1838. Hosszú, kemény tél után jött a nagy dunai árvíz, „különösen megsinylette ezt a magyar kettős főváros
1850. március 20. Befagyott a Duna Pest és Buda között
1862. augusztus 11-12. 31 cm hó esett a Bélai-hegységben (Szepesség) és csak két hét múlva olvadt el
1866. május 3-4. Szécsényben akkora hó esett, hogy előszedték a szánokat, május 24-én pedig virágjában elfagyott a gabona az Alföldön
1869. augusztusában a Duna-Tisza közén elfagyott a kukorica-termés
1870 karácsonyán Kolozsvárott kihajtottak a bokrok, virágzott az ibolya
1642. május 19-20. – Nagy hó és fagy, a szőlők 7 napig álltak fehérben
1685. április 24. – Tarcalnál befagyott a Tisza, szekerekkel jártak a jegén
1695. június 3-5 - a Tátrában nagy hó esett
1724 és 1725 – Augusztus elején a „felső vármegyékben” nagy havazások
1797. július 2. – Debrecen környékén bokáig érő hó esett
1838. Hosszú, kemény tél után jött a nagy dunai árvíz, „különösen megsinylette ezt a magyar kettős főváros
1850. március 20. Befagyott a Duna Pest és Buda között
1862. augusztus 11-12. 31 cm hó esett a Bélai-hegységben (Szepesség) és csak két hét múlva olvadt el
1866. május 3-4. Szécsényben akkora hó esett, hogy előszedték a szánokat, május 24-én pedig virágjában elfagyott a gabona az Alföldön
1869. augusztusában a Duna-Tisza közén elfagyott a kukorica-termés
1870 karácsonyán Kolozsvárott kihajtottak a bokrok, virágzott az ibolya
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem