Elektrosokkal a netfüggőség ellen?

Egy közelmúltban készült kutatás szerint ma már minden második magyar háztartásban van internet, és egyre több időt töltünk a világhálón való kutakodással. Ez különösen a fiatalabb korosztályokra jellemző. Olyannyira, hogy a netfüggőség a pszichiátriai szakirodalomban ma már külön betegségként szerepel.

Hogyan alakul ki a betegség?

Internet-függőségről akkor beszélünk, amikor a neten való szörfölés a mindennapi élettevékenységet befolyásolja, súlyosabb esetben pedig háttérbe is szorítja – tudta meg az RTL Hírek.hu Dr. Belső Nóra pszichiátertől. A betegség elsősorban – de nem kizárólag – a fiatalokat érinti és fokozatosan alakul ki. Először nem is igazán feltűnő. A szülők sokszor megelégedve tapasztalják, hogy milyen „jó a gyerek”, hiszen nem csavarog el otthonról, inkább az internetet böngészi. Aztán egyre több időt tölt a fiatal a számítógép előtt - más tevékenységek rovására. Háttérbe szorul a tévézés, az olvasás, a barátokkal töltött idő, sőt az alvást és a tanulás is. Ez addig vezethet, hogy a kedvelt tevékenység - az internetezés - hiánya függőségi tüneteket vált ki. Ideges, feszült az illető, ha nincs internet közelben, dobol az ujjaival, mintha a billentyűzetet ütögetné, hazugságokkal próbálja menteni magát, ha rajtakapják, hogy már megint a gép előtt ül. Ez szép lassan elszigetelődéshez, az emberi kapcsolatok leépüléséhez vezet. Figyelemre méltó, hogy az utóbbit, vagyis az elmagányosodást a betegek cáfolni szokták, mondván, igaz, keveset mozdulnak ki, de rengeteg barátjuk van a világhálón, hiszen sokszor órákig csetelnek vagy közösségi oldalakat böngésznek. A virtuális kapcsolatok azonban semmiképpen nem helyettesítik a szemtől szembeni kommunikációt.

Legsúlyosabb esetben az internetfüggőség más betegségekkel is párosulhat. Kialakulhatnak úgynevezett másodlagos addikciók – játékszenvedély, alkohol- vagy drogfüggőség. Ezt megelőzendő, mindenképp érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni, ha valaki a fent említettekben magára vagy családtagjára ismer.

Ma már számos pszichoterápiás módszer áll rendelkezésre az internet-függés - akárcsak a többi szenvedélybetegség – kezelésére. De az elektrosokk módszere ezek között a hazai gyakorlatban nem szerepel – mondta el Dr. Belső Nóra. Minden szenvedélybetegség pótcselekvés, más örömöket próbál így helyettesíteni az ember. A terápia megkezdésekor feltárják a beteg saját, illetve családjának életútját is, hogy kiderüljön, melyek azok a tevékenységek, amelyeket korábban szívesen végzett, amiben sikerélménye volt, és fokozatosan próbálják arra szoktatni, hogy helyettesítse mással az internetezést. Nincs egységes recept, van, akinél a sport, másnál a tánc, egy baráti kör látogatása, vagy más hobbitevékenység a megoldás. A javulás azonban nem következik be egyik napról a másikra, sokszor hónapokba, sőt évekbe is telhet, és nem olcsó mulatság, hiszen eleinte hetente többször is el kell járni a szakemberhez. Súlyos esetekben a gyógyszeres kezelés, amit pszichiáter rendelhet el, gyorsíthatja a gyógyulást. Érdemes tehát résen lenni, mert minél korábbi fázisban sikerül elcsípni a betegséget, annál könnyebb a kikecmeregni belőle.

Az elektrosokknak az utóbbi években nagyon rossz hírét keltették. Ebben közrejátszanak a vérfagyasztó jelenetekkel tarkított hollywoodi filmek is. Tény ugyanakkor, hogy a módszer elméleti alapjai a mai napig megállják a helyüket – mondja Dr. Belső Nóra. Ennek lényege, hogy elektromos ingerlés hatására az agyban különböző biokémiai változások történnek. Ugyanezt gyógyszerrel is el lehet érni, csak sokkal lassabban.

Az elektrosokkot először elmebetegeknél alkalmazták a 30-as években, azért, hogy kezelhetőbbé tegyék őket. Akkoriban a terápia még nagyon durva és fájdalmas volt, gyakran ájulásig sokkolták a betegeket.

Mára ez döntően megváltozott. Az eljárást csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák, arra felkészült centrumokban, és csak olyan pácienseknél, akiknél minden más próbálkozás már csődöt mondott. Nagyon súlyos depressziósoknál, skizofréneknél, hallucinációktól és paranoid téveszméktől szenvedőknél rövid idő alatt látványos javulást lehet elektrosokk-terápiával elérni. De jól alkalmazható a módszer olyan esetekben is, amikor a gyógyszeres kezelés nem kivitelezhető, például mély depresszióval küzdő várandós nőknél.

Hogyan zajlik a terápia?

A kezeléseket altatásban végzik, izomlazító szerek alkalmazása mellett. Elektródákat erősítenek a beteg halántékára és a lehető legkisebb áramerősséget használva stimulálnak egyes agyterületeket, megsokszorozva ezzel a boldogsághormon-termelődést. Amikor aztán a páciens fölébred, csak arra emlékszik, hogy aludt egy jót. Előfordulhat, hogy a kezelés előtti néhány óra történéseit nem tudja pontosan felidézni, de ezzel minden más olyan beavatkozásnál is számolhatunk, amit altatásban végeznek.

Nem véletlenül beszélünk elektrosokk-terápiáról, hiszen a betegeknél kúraszerűen kell a kezeléseket alkalmazni - az állapot súlyosságától függően hetente egyszer-kétszer, maximum 5-10 alkalommal összesen – mondta el Dr. Belső Nóra. Jellemzően kórházi körülmények között, folyamatos orvosi kontroll mellett zajlik a kezelés. Ezt az is indokolja, hogy mellékhatásként előfordulhat az időbeni és térbeni tájékozódás enyhe zavara. De ez csak átmeneti, a terápia befejeződése után megszűnik.

A pszichiáter elmondta, hogy ma Magyarországon csak nagyon elvétve alkalmazzák ezt az eljárást, ami döntően annak köszönhető, hogy a szakemberek többsége nem hajlandó felvállalni azt a társadalmi vitát, amit az elektrosokk terápia gerjeszthet. Pedig egy ilyen kúra elvégzése jóval gyorsabb javulást hozhat és kisebb megrázkódtatást jelent a szervezetnek, mint az a rengeteg gyógyszer, amit sok pszichiátriai beteg kénytelen beszedni.