Mit tegyünk, ha durrdefektet kapunk?

Csak egy nagy durranást hall a sofőr, majd rögtön irányíthatatlanná válik az autó. Hirtelen következik be, minden előjel nélkül: ez a durrdefekt. Nincs olyan autós, aki ne rettegne attól, hogy egyszer egy ilyen baleset áldozatává válik. Hogy hogyan akadályozhatjuk meg a tragédiát, arról Ruszó László, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának őrnagya beszélt az RTL Hírek.hu-nak.

A legfontosabb a megelőzés

Hibás, elhanyagolt, nem megfelelő állapotban vagy az előírttól eltérő nyomás alatt lévő gumiabroncs - ezek vezethetnek leggyakrabban durrdefekthez Ruszó László rendőr őrnagy szerint. Az is balesetet okozhat, ha az autó túlterhelt, mert a gumiabroncs ilyenkor a normálisnál nagyobb terhelést kap és jobban felforrósodik a súrlódás miatt.

"Nem véletlen, hogy időnként az autópályákon szétrobbant teherautógumikat látni. Az ilyen balesetek legtöbbje a túlterhelés, illetve a gumi nem megfelelő állapota miatt következik be" - mondta Ruszó László.

Az őrnagy szerint ritkák a durrdefektes balesetek, a megelőzés viszont nagyon fontos. Figyelni kell a kerekek levegőnyomására, az abroncs barázdáinak megfelelő mélységére, a túlterhelés elkerülésére, és arra, hogy a gumikon ne legyen szálszakadás. Kérdésünkre, hogy létezik-e olyan gumiabroncs, amellyel elkerülhető a defekt, Ruszó László azt válaszolta, hogy hallott már ilyen fejlesztésekről, de a forgalomban szerinte még nem terjedt el széles körben a technológia.

A defekttűrő abroncsok a megerősített, önhordó oldalfalszerkezetnek köszönhetően levegő nélkül is képesek 80 kilométer per óraás sebességgel, mintegy 100-200 kilométert megtenni. Ezek teljes nyomásvesztés esetén is megtartják a gépkocsit úgy, hogy nem következik be a gumiabroncs oldalfalának összepréselődése a jármű keréktárcsája és az út között. Általában, biztonsági okokból csak az abroncsnyomás ellenőrző rendszerrel együtt kapható, amely folyamatosan tájékoztatja a vezetőt az kerekek nyomásáról.

Tippek robbanás utánra

Ha bekövetkezik a baleset, vagyis a kerék felrobban, akkor a sofőr lélekjelenlétén és rutinján múlik, hogy elkerülje a nagyobb szerencsétlenséget:

"Amennyiben az autó hátulja elkezdi megelőzni az elejét az első lépés az ellenkormányzás. Ilyen esetben nehéz megtartani az autó stabilitását. Ha az első kerék lesz defektes, érezni lehet, hogy melyik kerékkel van gond, mert arra fog húzni a kocsi. Ebben az esetben mindkét kézzel a kormányon ellent kell tartani a defektes keréknek. Semmiképp sem vészfékezéssel, inkább finom lassító fékezéssel, a hirtelen mozdulatokat kerülve kell megállítani a kocsit, majd lehúzódni a leállósávba vagy a padkára" - tanácsolja a szakértő.

Még a tapasztalt sofőröknek is ajánlott, hogy egy erre kialakított csúszós tesztpályán begyakorolják, hogyan tarthatják kézben durrdefektet kapott, irányíthatatlanná vált autójukat.