Földrengéskor nem szabad pánikba esni

A hétfő hajnali, olaszországi földrengés ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a katasztrófáknak ellenálló házakat építeni, és hogy nem árt tudni a legfontosabb tennivalókat még azokon a területeken is, amelyeken viszonylag kevés a földrengés.

Az Itália középső részét sújtó földmozgásoknak délutánra már csaknem 100 halálos áldozatát és 1500 sebesültjét találták meg. Hasonlóan pusztító rengések legutóbb 2002-ben voltak Olaszországban, amikor 30 halálos áldozatot követelt a természeti katasztrófa Puglia tartományban.

A Richter-skálán mérve 6,3-as fokozatú volt a rengések hevessége, ami már nagyon erősnek számít. A földmozgások epicentrumához legközelebb eső L’Aquila városában legkevesebb 15 ezer ház dőlt össze vagy rongálódott meg, köztük értékes középkori épületek is. Az egyik templom teteje beomlott és súlyos károkat szenvedett a 70 ezres lélekszámú város reneszánsz katedrálisa és kórháza is. Az orvosok ezért a szabad ég alatt voltak kénytelenek ellátni a sebesültek egy részét.

A földrengés hajnali fél 4-kor, fél percen át rázta meg Abruzzo-tartomány fővárosának környékét. A földlökéseket a 100 kilométerre nyugatra fekvő Rómában is sokan érzékelték. A katasztrófát már napok óta kisebb “előrengések” vezették be, de ezek nem okoztak károkat. L’Aquila utcáin most ezrek bolyonganak; közülük sokan nem azért, mert fedél nélkül maradtak, hanem azért, mert tartanak az erős utórengésektől.

A városban több főiskola is működik, amelyekben külföldi diákok is tanulnak. Az egyik kollégium épülete súlyosan megsérült. Késő délután még csak azt lehetett tudni, hogy több külföldi diák (görögök és izraeliek) megsérült, illetve a romok alatt rekedt. Dr. Kovács Petra, római magyar konzul az RTL Hírek.hu-nak azt mondta, hogy nem tudnak magyar érintettről. “Folyamatos kapcsolatban vagyunk az olasz katasztrófavédelmisekkel – mondta a konzul, - és mi is megpróbáljuk elérni telefonon az összes magyart, akiről tudjuk, hogy a katasztrófa-sújtotta területen tartózkodik. Mi több tucatnyi ilyen magyar állampolgárról tudunk. Többekkel már sikerült beszélnünk, ők valamennyien jól vannak.”

A földrengéseknél alapvető fontosságú, hogy az épületek minél ellenállóbbak legyenek. Ez nem a falak vastagságán múlik, hanem elsősorban az építési technikán és a kivitelezés gondosságán. A rengések erejét, a rázkódásokat az épület alapjának kell kibírnia. A tartószerkezet aztán a falakon belül elvezeti a rengések erejét.

A különösen földrengésveszélyes területeken, például Japánban már évtizedek óta ezeknek megfelelően építik a házakat, mondta el az RTL Hírek.hu-nak Lerner János, geográfus. A lényeg az, hogy a kőzetlemezek összeütközésekor fölszabaduló, roppant energiák nem téglafalakkal találkozzanak, mert azokat a rázkódás ereje könnyen összetöri és leomlasztja. „Peruban is jól kitalálták már évszázadokkal ezelőtt a földrengésbiztos építkezést – mondja a szakértő. – Gondoljunk csak Machu Picchu fantasztikusan pontosan egymáshoz illesztett termésköveire, amelyek még ma is ellenállnak az arrafelé igencsak gyakori és hatalmas erejű rengéseknek is.”

Lerner János maga is átélt már több földrengést, például Chilében, de ezek „szerencsére nem voltak nagy erejűek”. „Azért a csillár rendesen kilengett” – teszi hozzá mosolyogva a földrajztudós. Olyan hevességű földmozgásokkal, amilyenek most Olaszország középső részén pusztítottak, még nem találkozott, de a chilei házigazdákkal már a kisebb rengések után is elmagyaráztatta a legfontosabb tudnivalókat.

Földrengés esetén a legelső szabály az, hogy nem szabad pánikba esni. Minél gyorsabban el kell hagyni az épületeket. „Persze ez nem mindig sikerül – mondja Lerner János, - ezért olyankor az épület legbiztonságosabb részére kell menekülni. A legtovább a főfalak állnak ellen a rengéseknek. Vagyis célszerű az ajtónyílásokhoz vagy az ablakokhoz sietni. Ha ez nem megy, akkor a legfontosabb az, hogy a lezuhanó fal- vagy plafondaraboktól védjük magunkat, vagyis az ágy vagy az asztal alá kell bújni.”

Ezeket a teendőket Japánban már a kisiskolásoknak is oktatják, hiszen ott évente több valóban nagy földrengés is előfordul. Magyarország ilyen szempontból viszonylag biztonságos területen fekszik, mert errefelé nincsenek jelentős földtani törésvonalak. Olaszországban már inkább, de az ilyen szempontból legveszélyesebb terület a Csendes-óceánt körülvevő „gyűrű”, amely Ausztráliától Indonézián és Japánon át Alaszkáig ível, illetve a „másik oldalon” az egész amerikai kontinens nyugati oldalán vonul végig, Alaszkától a Tűzföldig.

Lerner János felidézte egy ismerősének esetét, aki tavaly, a hatalmas kínai földrengés idején éppen Kínában, a földmozgások epicentrumától több száz kilométerre tartózkodott. Reggel elment a szállodájából és mire estére hazatért, az ágya tele volt leszakadt plafondarabokkal. Némelyik törmelék akkora volt, hogy az ágyban fekvőt agyon is üthette volna. „És ez nem a földrengés közvetlen közelében volt – mondja Lerner. – Látható tehát, hogy milyen iszonyatos energiák szabadulnak fel a kőzetlemezek egymáshoz csúszásakor.”