Fico, a Fidesz és a feszültség

Szlovákiai politológusok szerint egyáltalán nem volt meglepő Robert Fico hétvégi kijelentése, mely szerint, ha Magyarországon az általa „szélsőségesnek” minősített Fidesz kerülne hatalomra – akár a mostani válság nyomán, akár egy év múlva – az komolyan rontaná a szlovák-magyar kapcsolatokat. A szlovák kormányfő szavai – az elemzők szerint – szándékos riogatásnak, figyelemelterelésnek minősülnek, és mindez gyakorlatilag „éltető eleme” a szlovák kormánypolitikának.

Szlovákiai magyar köztisztviselők általában elhárították a válaszadást, amikor az RTL Hírek.hu a Fico-nyilatkozat kommentálására kérte őket. Magánbeszélgetésben viszont szinte mindegyikük azt mondta: szerinte a felvidéki magyarság többsége egyetért Öllős László politológus vélekedésével.

A szlovákiai magyar szakember azt fejtegette, hogy Robert Fico politikájának gyakorlatilag egyik programpontja az, hogy fenntartsa a feszültséget a szlovák-magyar viszonyban. Ennek elsősorban szlovák belpolitikai okai vannak, hiszen a szlovák nacionalisták támogatására szüksége van. Ján Slota Nemzeti Pártja egy jelentéktelen „botránypárttá süllyedne vissza”, ha a feszültség szítása nem lenne „kormányprogram”, fogalmazott Öllős László.

"Ami a Fideszt illeti, az valóban nagyon szélsőséges, jobboldali párt, amely radikálisan viszonyul a Szlovákia és Magyarország közti kapcsolatokhoz. Ez nálunk (Szlovákiában) nagy aggodalmat kelt, de meg kell ezzel birkóznunk" - jelentette ki Fico a hétvégén. Öllős szerint most az is szerepet játszik, hogy Szlovákiában elnökválasztási kampány folyik, amelyben ezzel a riogatással szavazatokat lehet szerezni. „Ez tipikusan közép-európai politizálás, amely picit azért hasonlatos a Balkánhoz” – fogalmazott a politológus.

A „magyarveszély” folytonos napirenden tartásával egyébként sikeresen el lehet terelni a figyelmet például a gazdasági válságról is, amelynek hatását már Szlovákiában is lehet érezni, fogalmazott Öllős. Ezzel az állítással azonban vitatkozott Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete (1990-92), aki úgy vélte: a szlovák-magyar viszony sajnos már régóta nem olyan jó, amilyennek lennie kellene, és ez független attól, hogy jobb- vagy baloldali kormány van éppen hatalmon, mindkét országban. Fico nevezheti szélsőségesnek a Fideszt és „aggodalmat keltőnek” a magyar jobboldal kormányra kerülésének lehetőségét, de az az igazság, hogy a Gyurcsány-kormánnyal sem volt soha jó a viszonya, szögezte le Chmel, aki 2002-től 2006-ig kulturális miniszter volt, jelenleg pedig a prágai Károly Egyetem tanára.

A szlovák ex-miniszter úgy vélte: Ficónak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a saját kormányában ne legyenek szélsőségesek. A magyar kormány pedig gondoskodjon arról, hogy Budapesten se szólhassanak bele radikálisok a politika alakításába, mert „mindenki söpörjön a saját portája előtt”.

Öllős László még hozzátette, hogy „tágabb értelemben” az effajta „ellenségkereső és -felmutató politikának „sosem az az érdeke, hogy átalakítsa a helyzetet, hanem csak az, hogy használja, mégpedig a maga érdekében”.

A pozsonyi Új Szó-ban megjelent Fico-kijelentésekhez egyébként másfél nap alatt több mint 30 olvasói hozzászólás érkezett. Ezek többsége – ahogy az várható volt – szlovákokat fenyegető, a Fidesz minősítését sérelmező megnyilvánulás volt.