2009. március 17. 19:01
Saját szüleik kínozzák és ölik meg a boszorkánynak nyilvánított gyerekeket.
A tízéves Jeremiah kifejezéstelen arccal bámul az ablaküvegre, miközben könnyek gördülnek le égési sebekkel keretezett arcán – mutatja be az AFP tudósítója a több száz "boszorkány" egyikét. "Egyik éjjel egy újjászületési szertartáson voltunk a templomban, amikor hirtelen felállt a lelkész felesége, és azt mondta, hogy boszorkány vagyok" – idézi fel a több mint egy éve történteket Jeremiah.
A fiút azonnal bezárták a lelkész házába, ahol napokig nem kapott enni, és ördögűző szertartások keretében botokkal verték. Miután a gyereket hazaengedték, az apja kötelet kötött a nyakába, és körbehúzta a környéken. Végül azonban hazavitte a fiút, és hetekre bezárta egy szobába, ahol éheztette és naponta megkorbácsolta.
Mindez azelőtt történt, hogy a valódi kínzás megkezdődött volna. Jeremiah apja ugyanis hamarosan elvesztette munkáját egy olajfinomító cégnél, amiért a fiát tette felelőssé. "Egy nap az apám egy kannával jött haza, benzint locsolt az arcomba és a ruhámra, és meggyújtott egy gyufát. Úgy megégtem, hogy napokig nem tudtam kinyitni sem a szememet, sem a számat" – emlékszik vissza Jeremiah, aki a súlyos égési sérülések dacára sem kapott orvosi ellátást. Néhány nappal később az apja ismét egy kannával tért haza, és a fiú ekkor úgy döntött: eljött az ideje a menekülésnek.
A fiút azonnal bezárták a lelkész házába, ahol napokig nem kapott enni, és ördögűző szertartások keretében botokkal verték. Miután a gyereket hazaengedték, az apja kötelet kötött a nyakába, és körbehúzta a környéken. Végül azonban hazavitte a fiút, és hetekre bezárta egy szobába, ahol éheztette és naponta megkorbácsolta.
Mindez azelőtt történt, hogy a valódi kínzás megkezdődött volna. Jeremiah apja ugyanis hamarosan elvesztette munkáját egy olajfinomító cégnél, amiért a fiát tette felelőssé. "Egy nap az apám egy kannával jött haza, benzint locsolt az arcomba és a ruhámra, és meggyújtott egy gyufát. Úgy megégtem, hogy napokig nem tudtam kinyitni sem a szememet, sem a számat" – emlékszik vissza Jeremiah, aki a súlyos égési sérülések dacára sem kapott orvosi ellátást. Néhány nappal később az apja ismét egy kannával tért haza, és a fiú ekkor úgy döntött: eljött az ideje a menekülésnek.
Szerencsés kevesek
Jeremiah apját végül letartóztatták, és gyilkossági kísérlet miatt akár 14 évnyi börtönre is ítélhetik. A fiú azóta a Gyermekjogi és Rehabilitációs Hálózat (CRARN) Eket városában lévő központjában él, ahol több mint 170, másfél és 16 év közötti társával próbálja feldolgozni a történteket. A gyerekeken a fizikai kínzások számtalan sebhelye látszik – vágások és égési sérülések nyoma borítja egész testüket.
Sam Ikpe-Itauma, a CRARN vezetője szerint Jeremiah és a menhelyen élő társai azon szerencsés kevesekhez tartoznak, akik túlélték az egyre nagyobb méreteket öltő boszorkányüldözést. "Sokakkal mérgező bogyókat etetnek abban a hitben, hogy ha a gyerek túléli, akkor nem boszorkány, ha viszont meghal, akkor igen" – mondja a férfi, hozzátéve, hogy alig néhányan élik túl a „próbát”.
"A szomszédaim nem túl boldogok, azt mondják, támogatom a boszorkányokat" – mesél a menhelyről Ikpe-Itauma, amit néhány évvel ezelőtt alapított. "Elhagyott gyerekeket láttam az utcán, ami nagyon aggasztott" – idézi fel a kezdeteket, hozzátéve, hogy először három gyereket fogadott be, ám számuk néhány nap alatt 15-re nőtt. Ekkor döntött úgy, hogy segélyszolgálatot alapít, és megpróbál minél több gyereket megmenteni.
"A szomszédaim nem túl boldogok, azt mondják, támogatom a boszorkányokat" – mesél a menhelyről Ikpe-Itauma, amit néhány évvel ezelőtt alapított. "Elhagyott gyerekeket láttam az utcán, ami nagyon aggasztott" – idézi fel a kezdeteket, hozzátéve, hogy először három gyereket fogadott be, ám számuk néhány nap alatt 15-re nőtt. Ekkor döntött úgy, hogy segélyszolgálatot alapít, és megpróbál minél több gyereket megmenteni.
Ez azonban nem könnyű, hiszen amint boszorkánysággal vádolnak meg egy gyereket, a szomszédok vakokká és süketekké válnak, így ritkán derül fény arra, mi történik a családok házaiban. Mint mondja, az utcára kerülő gyerekek közül minden ötre jut legalább egy, aki nem éli túl a bántalmazásokat.
Gyermeksorsok
A menhelyen él Mary is, akit akkor vádoltak meg boszorkánysággal, amikor öccse megbetegedett és meghalt. Miután az akkor hétéves lányt a falubeliek megverték, az anyja a bozótba vitte, ahol mérgező bogyókat nyomott le a torkán, és azt mondta neki: ha ezek nem ölik meg, akkor szögesdróttal fogja felakasztani. A nő végül marólúggal öntötte le a lányát és a bozótosba kergette, ahol aztán a CRARN munkatársai találták meg.
A 12 éves Udót is az anyja kergette el otthonról, miután csaknem eszméletlenre verte, de anyjától szökött meg a hétéves Magrose is, aki így elkerülte, hogy élve temessék el egy erdőben. Nem volt ilyen szerencsés Ekemini Abia, akit miután 13 éves korában boszorkánynak kiáltottak ki, az apja egy fához kötözte, de olyan szorosan, hogy a kötelek a csontjáig felhasították a bőrét. A lányt több mint egy hét után engedték csak el.
A gyerekek mindegyikét végül jóérzésű felnőttek találták meg, és vitték Sam Ikpe-Itauma menhelyére, ahol számos testvérpár is otthona lelt. A négyéves Prince és kilencéves nővére, Rita a lány egyik álma miatt került ide: a lány egy reggel elmesélte anyjának, hogy egy partiról álmodott, ahol öccsével együtt jókat ettek-ittak. Mivel a falubeliek úgy tartották, hogy a boszorkányok éjjelente kiszállnak a testükből, Rita édes álma pont elég volt ahhoz, hogy mindkettőjükre rásüssék a bélyeget, és elkergessék otthonukból.
Boszorkányüldözők
Sam Ikpe-Itauma szerint az elmúlt tíz évben nagyjából ötezer gyereket üldöztek el otthonukból boszorkányság miatt a Niger-deltában, ahol gyakran találnak a folyókban vagy az erdőkben gyermekholttesteket. Ennek többszöröse azonban azon "boszorkányok" száma, akik különféle kínzások során végül "kigyógyulnak betegségükből", és otthonukban élnek tovább – állandó rettegésben.
Bár Afrika számos részén él a boszorkányságba vetett hit, Nigéria kivételével eddig nem váltak gyerekek célpontokká. A felelősöket legtöbben az utóbbi években alakult, szélsőséges keresztény gyülekezetekben - elsősorban az úgynevezett pünkösdi egyházakban - látják, amelyek lelkipásztorai kiskorúakat kiáltanak ki a közösségi és családi bajok okozóinak.
Ikpe-Itauma szerint a legborzasztóbb az, hogy mindezt csupán anyagi előnyökért teszik. A lelkipásztorok ugyanis, miután boszorkánynak neveznek egy gyereket, rögtön felajánlják tisztító szolgáltatásaikat is. Azaz busás fizetség ellenében kegyetlen boszorkányűző szertartásokat végeznek, amelyek után megtisztultnak nyilvánítják a gyereket.
"Robbanásszerűen terjednek a hamis evangelisták" – mondja Herbert Batta, Uyo város állami egyetemének oktatója, aki szerint az önmagukat pásztornak kikiáltó és gyülekezetet alapító "próféták" pontosan tudják, hogy semmi baj nincs a megbélyegzett gyerekekkel. A szülők hiszékenységét kihasználva azonban jó üzletet látnak a boszorkányüldözésben.
Aggasztónak tartja a jelenséget a térségben működő anglikán egyház egyik képviselője, Prince Antai tiszteletes is, aki szerint "nagyon nyugtalanító", hogy ezek az emberek úgy próbálnak munkát kreálni maguknak, hogy közben beszennyezik a kereszténység eszméjét.
Hatósági fellépés
Jó hír azonban, hogy a szülők és a szektavezetők ellen egyre határozottabban próbálnak fellépni a nigériai hatóságok, akik néhány héttel ezelőtt tucatnyi hamis lelkészt tartóztattak le. Egyiküket gyilkossággal vádolják, miután egy dokumentumfilmben elismerte, hogy 110 gyermek meggyilkolása szárad a lelkén. A férfi most azzal próbál védekezni, hogy mindössze a bennük lévő boszorkányt ölte meg, és nem magukat a gyerekeket.
Ezzel nagyjából egy időben harminc gyermeket sikerült kiszabadítani egy rendőrségi rajtaütés során egy Uyo külvárosában álló templomból. A súlyosan bántalmazott gyerekek hetek óta voltak bezárva az épületbe, miután lelkészük boszorkányoknak nyilvánította őket. A kiszabadítottak között volt, akire külső jegyek alapján sütötték rá a bélyeget - a gyerekről azonban később kiderült, hogy autista.
További történetek a gyerekekről>>>
Forrás: AFP, Guardian, CRARN
A menhelyen él Mary is, akit akkor vádoltak meg boszorkánysággal, amikor öccse megbetegedett és meghalt. Miután az akkor hétéves lányt a falubeliek megverték, az anyja a bozótba vitte, ahol mérgező bogyókat nyomott le a torkán, és azt mondta neki: ha ezek nem ölik meg, akkor szögesdróttal fogja felakasztani. A nő végül marólúggal öntötte le a lányát és a bozótosba kergette, ahol aztán a CRARN munkatársai találták meg.
A 12 éves Udót is az anyja kergette el otthonról, miután csaknem eszméletlenre verte, de anyjától szökött meg a hétéves Magrose is, aki így elkerülte, hogy élve temessék el egy erdőben. Nem volt ilyen szerencsés Ekemini Abia, akit miután 13 éves korában boszorkánynak kiáltottak ki, az apja egy fához kötözte, de olyan szorosan, hogy a kötelek a csontjáig felhasították a bőrét. A lányt több mint egy hét után engedték csak el.
A gyerekek mindegyikét végül jóérzésű felnőttek találták meg, és vitték Sam Ikpe-Itauma menhelyére, ahol számos testvérpár is otthona lelt. A négyéves Prince és kilencéves nővére, Rita a lány egyik álma miatt került ide: a lány egy reggel elmesélte anyjának, hogy egy partiról álmodott, ahol öccsével együtt jókat ettek-ittak. Mivel a falubeliek úgy tartották, hogy a boszorkányok éjjelente kiszállnak a testükből, Rita édes álma pont elég volt ahhoz, hogy mindkettőjükre rásüssék a bélyeget, és elkergessék otthonukból.
Boszorkányüldözők
Sam Ikpe-Itauma szerint az elmúlt tíz évben nagyjából ötezer gyereket üldöztek el otthonukból boszorkányság miatt a Niger-deltában, ahol gyakran találnak a folyókban vagy az erdőkben gyermekholttesteket. Ennek többszöröse azonban azon "boszorkányok" száma, akik különféle kínzások során végül "kigyógyulnak betegségükből", és otthonukban élnek tovább – állandó rettegésben.
Bár Afrika számos részén él a boszorkányságba vetett hit, Nigéria kivételével eddig nem váltak gyerekek célpontokká. A felelősöket legtöbben az utóbbi években alakult, szélsőséges keresztény gyülekezetekben - elsősorban az úgynevezett pünkösdi egyházakban - látják, amelyek lelkipásztorai kiskorúakat kiáltanak ki a közösségi és családi bajok okozóinak.
Ikpe-Itauma szerint a legborzasztóbb az, hogy mindezt csupán anyagi előnyökért teszik. A lelkipásztorok ugyanis, miután boszorkánynak neveznek egy gyereket, rögtön felajánlják tisztító szolgáltatásaikat is. Azaz busás fizetség ellenében kegyetlen boszorkányűző szertartásokat végeznek, amelyek után megtisztultnak nyilvánítják a gyereket.
"Robbanásszerűen terjednek a hamis evangelisták" – mondja Herbert Batta, Uyo város állami egyetemének oktatója, aki szerint az önmagukat pásztornak kikiáltó és gyülekezetet alapító "próféták" pontosan tudják, hogy semmi baj nincs a megbélyegzett gyerekekkel. A szülők hiszékenységét kihasználva azonban jó üzletet látnak a boszorkányüldözésben.
Aggasztónak tartja a jelenséget a térségben működő anglikán egyház egyik képviselője, Prince Antai tiszteletes is, aki szerint "nagyon nyugtalanító", hogy ezek az emberek úgy próbálnak munkát kreálni maguknak, hogy közben beszennyezik a kereszténység eszméjét.
Hatósági fellépés
Jó hír azonban, hogy a szülők és a szektavezetők ellen egyre határozottabban próbálnak fellépni a nigériai hatóságok, akik néhány héttel ezelőtt tucatnyi hamis lelkészt tartóztattak le. Egyiküket gyilkossággal vádolják, miután egy dokumentumfilmben elismerte, hogy 110 gyermek meggyilkolása szárad a lelkén. A férfi most azzal próbál védekezni, hogy mindössze a bennük lévő boszorkányt ölte meg, és nem magukat a gyerekeket.
Ezzel nagyjából egy időben harminc gyermeket sikerült kiszabadítani egy rendőrségi rajtaütés során egy Uyo külvárosában álló templomból. A súlyosan bántalmazott gyerekek hetek óta voltak bezárva az épületbe, miután lelkészük boszorkányoknak nyilvánította őket. A kiszabadítottak között volt, akire külső jegyek alapján sütötték rá a bélyeget - a gyerekről azonban később kiderült, hogy autista.
További történetek a gyerekekről>>>
Forrás: AFP, Guardian, CRARN
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem