Kelet-német nosztalgia a húsvét jegyében
2009. március 15. 20:58
A potsdami vásáron kelet-német termékeket kínáltak az érdeklődőknek.
Az OSTPRO Vásárt Potsdamban, pontosabban a babelsbergi filmgyár egyik épületében tartották meg. Érdekes módon, az ajtón az állt: nyugati stúdió. Mint kiderült, igen népszerű a vásár, tömött sorokban érkeztek a látogatók. Az már a parkolónál kiderült, hogy itt bizony új szelek fújnak, mindenért fizetni kell, még a parkolásért is két eurót.
A szemerkélő eső, meg a belépőt árusító bódénál kígyózó sor ellenére vidám vásározók érkeztek Potsdamba. Egy harmincas évei végén járó asszony meg is jegyezte a barátnőjének, hogy ilyen lehetett sorban állni régen, amikor banán érkezett a közértbe.
A standoknál is hatalmas volt a tömeg. Alig lehetett előre jutni. Az egyik háziasszony azt mondta, hogy fél órát állt sorba, hogy beszerezze kedvenc Tempo márkájú lencséjét. Nagyon népszerűek volt még a műanyag háztartási cikkeket kínáló stand: egy fiatal házaspár hat összecsukható turistapoharat vett. Nagyon boldogok, hogy végre beszerezték, mert, mint mondták: „Berlinben eddig hiába kerestük. Húsvéti ajándék lesz a barátoknak. Meg persze magunknak.”
A szemerkélő eső, meg a belépőt árusító bódénál kígyózó sor ellenére vidám vásározók érkeztek Potsdamba. Egy harmincas évei végén járó asszony meg is jegyezte a barátnőjének, hogy ilyen lehetett sorban állni régen, amikor banán érkezett a közértbe.
A standoknál is hatalmas volt a tömeg. Alig lehetett előre jutni. Az egyik háziasszony azt mondta, hogy fél órát állt sorba, hogy beszerezze kedvenc Tempo márkájú lencséjét. Nagyon népszerűek volt még a műanyag háztartási cikkeket kínáló stand: egy fiatal házaspár hat összecsukható turistapoharat vett. Nagyon boldogok, hogy végre beszerezték, mert, mint mondták: „Berlinben eddig hiába kerestük. Húsvéti ajándék lesz a barátoknak. Meg persze magunknak.”
Egy fürge nyugdíjas férfi sebesen válogat az atlétatrikók közül. Az eladónak elégedetten meséli, hogy végre rátalált azokra a trikókra, amelyeket fiatal korában is viselt. „Látja, milyen szépen van elvarrva az anyag? Milyen puha és finom? Hát már ez megér 1 euróval magasabb árat érte. Arról nem is beszélve, hogy ez mind a mi termékünk. Kelet-német”- lelkendezett a bácsi, aki nem akarta elárulni a nevét. „Írja csak azt, hogy egy elégedett vevő”- azzal a felesége után indult húsvéti tojásos pulthoz.
TÚL JÓ A MINŐSÉG- EZ NEM MINDENKINEK TETSZIK
Noha a termékek a múltat idézték, az árak cseppet sem. Egy idős testvérpár arról panaszkodott, hogy régen, kelet-német márkáért rengeteg mindent tudtak vásárolni, de most, az euróban mért árak túl magasak a nyugdíjukhoz képest. A Henneloreként bemutatkozó néni azt mondta, hogy ennek ellenére, ha csak lehet, mindig elmennek az ilyen vásárokra. Arra a kérdésre, hogy milyen terméket vegyen meg az NDK árukat nem ismerő tudósító, Hannelore a különböző csokoládékat, és a Röstfein kávét ajánlotta.
A magdeburgi székhelyű kávés cég standjánál is hosszú sorok kígyóztak. A Seeger házaspár egy-egy csésze feketét kortyolgatva várt arra, hogy néhány csomag szemeskávét vehessen. Azt mondták, hogy az egykori NDK-s termékek minőségét a gyártók följavították. „Így már nem olyan az ízük, mint régen. És ez nagy kár”- vélekedtek Seegerék. Volt, aki nem értett velük egyet, és azt mondták: mindennek olyan íze van, mint régen.
A magdeburgi székhelyű kávés cég standjánál is hosszú sorok kígyóztak. A Seeger házaspár egy-egy csésze feketét kortyolgatva várt arra, hogy néhány csomag szemeskávét vehessen. Azt mondták, hogy az egykori NDK-s termékek minőségét a gyártók följavították. „Így már nem olyan az ízük, mint régen. És ez nagy kár”- vélekedtek Seegerék. Volt, aki nem értett velük egyet, és azt mondták: mindennek olyan íze van, mint régen.
A bejáratnál egy pultnál méregerős mustárt kínál egy férfi. Büszkén mondja, hogy a gyár az újraegyesítéskor bezárt. „Pontosabban tönkrement. Nekem meg csak 2001-ben jutott eszembe, hogy meg kéne próbálni ismét. Hiszen akkor már több volt NDK-s áru is a boltok polcain volt”- magyarázta. Az ötlet bejött: azóta is sikeresen készül a mustár.
Szinte kizárólag kelet-németek és főleg középkorúak voltak a vásár látogatói, de szép számmal akadtak olyanok is, akik a rendszerváltás környékén voltak gyerekek, vagy akkor születtek. Akadt olyan család is, aki a nagyival együtt érkezett, az unokák pedig tőle kérdezgették, hogy mindezek a termékek tényleg régen is kaphatóak voltak-, meg hogy mennyibe került akkor egy rúd szalámi, egy tábla csoki. Mosolyogva adták kézről kézre fiatalkoruk csokiját, kekszét, italát.
Felvágottakat, sonkát is lehetett venni. Az egyik standnál fejre szerelt mikrofonnal, szinte amerikai módon tartott termékbemutatót egy fiatalember. Ízes kelet-német akcentussal ecsetelte, hogy mennyire finom, és mennyire praktikus az előre csomagolt szalámi, amiből ha valaki három csomagot vesz, ingyen kap mellé egy kis tálca szeletelt kolbászt is.
A vásár büfé nélkül mit sem ér. Kinn, a szabad ég alatt sült malacot, kolbászt is kínáltak, sőt: egy helyen gulyást is. A szakács azt mondta: végtére is Magyarország is a keleti blokkhoz tartozott. Az italpultnál (kelet) német sörök, és üdítők, mégpedig Osta termékek- Cola, narancsital, multivitamin.
Az első OSTPRO Vásárt 1991-ben tartották meg. Akkor sokkal kisebb volt az érdeklődés. Jó egy évtized kellett ahhoz, hogy fölkapott legyen a vásár. A szervezők pontos adatokat nem közöltek a látogatók számáról, csak annyit mondtak, hogy „minden alkalommal több tízezren jönnek el.” Vasárnap délelőtt is hosszú sor kígyózott a bejáratnál: a belépő 2 euró (mintegy 600 forint) volt, amely mellé egy kedvezményes fagylaltvásárlási kupont is adtak.
Felvágottakat, sonkát is lehetett venni. Az egyik standnál fejre szerelt mikrofonnal, szinte amerikai módon tartott termékbemutatót egy fiatalember. Ízes kelet-német akcentussal ecsetelte, hogy mennyire finom, és mennyire praktikus az előre csomagolt szalámi, amiből ha valaki három csomagot vesz, ingyen kap mellé egy kis tálca szeletelt kolbászt is.
A vásár büfé nélkül mit sem ér. Kinn, a szabad ég alatt sült malacot, kolbászt is kínáltak, sőt: egy helyen gulyást is. A szakács azt mondta: végtére is Magyarország is a keleti blokkhoz tartozott. Az italpultnál (kelet) német sörök, és üdítők, mégpedig Osta termékek- Cola, narancsital, multivitamin.
Az első OSTPRO Vásárt 1991-ben tartották meg. Akkor sokkal kisebb volt az érdeklődés. Jó egy évtized kellett ahhoz, hogy fölkapott legyen a vásár. A szervezők pontos adatokat nem közöltek a látogatók számáról, csak annyit mondtak, hogy „minden alkalommal több tízezren jönnek el.” Vasárnap délelőtt is hosszú sor kígyózott a bejáratnál: a belépő 2 euró (mintegy 600 forint) volt, amely mellé egy kedvezményes fagylaltvásárlási kupont is adtak.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem