Bizonytalan jövő áll a magyar sport előtt

Csökkenő szponzori pénzek és bizonytalan állami támogatás. Jelenleg ezektől félnek legjobban az olimpiai sportágak szakszövetségei. A kicsik és a nagyok is azt mondják: mindent megtesznek a fennmaradásért és megpróbálják a legtöbbet kihozni egyre csak apadó anyagi forrásaikból. Mindenki át akarja vészelni a válságot, ki-ki a maga módján és lehetőségeihez mérten.

A szponzorok egyelőre kitartanak

Nemrég még úgy volt, hogy legsikeresebb olimpiai sportágunk, vagyis a kajak-kenu képviselői nem tudnak majd részt venni a 2009-es Európa-bajnokságon. Azóta sikerült előteremteni az ehhez szükséges forrásokat – tudta meg az RTL Hírek.hu Topor Csabától, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség sajtófőnökétől. Hozzátette, hogy egyelőre nem kellett pénzt elvenniük a versenyzőiktől, de a szövetség több munkatársától is megvált.

„A problémák mellett viszont csak jókat tudok mondani a szponzorainkról: szerencsére mindegyik kitartott mellettünk. Azt mondták, nem hagyhatják cserben a magyar kajak-kenu sportot. Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy a szponzori támogatások még emelkedtek is. Ennek ellenére összébb kell húznunk a nadrágszíjat, és hatékonyabban kell felhasználnunk a pénzeket, mert még így is előfordulhat, hogy egy-egy versenyre kevesebben tudnak majd utazni” – fogalmazott a sajtófőnök.

Hasonlóan vélekedett a szponzorokról Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára. Elmondta, hogy főtámogatójukkal a közelmúltban hosszabbítottak szerződést még két évre, viszont két korábbi szponzor elhagyta őket. Helyettük azonban jött egy új is. Ez így 30 millió forint kiesését jelent a költségvetésükben. A közvetlen állami támogatás összege 30-40 százalékkal csökken az előző évhez képest - tette hozzá Sinka László.

„Ellenben nagyon sok visszajelzés érkezett a kluboktól, hogy a szponzori pénzek összege egyre kevesebb lesz. Elég csak látni a Dunaferr női csapatának tragédiáját. A pénzügyi gondok miatt most az ifjúsági együttessel kell játszaniuk a bajnokságban. A kisebb, harmad-, negyedosztályú klubokra az lehet veszélyes, ha a helyi vállalkozók nem adnak több pénzt” – mondta Sinka László.

Reménysugárt jelenthet a főtitkár szerint, hogy a kézilabda népszerűsége marketing szempontból egyre növekszik. A játék média-megjelenése az elmúlt évben erős volt, 80-81 millió embert vonzott a tévéképernyők elé. Emellett szeretnék erősíteni a játék tömegsport jellegét is.

Kicsi sport, kicsi pénz, ez jellemzi a kevésbé népszerű sportágak helyzetét, hiába szerepelnek hivatalosan az olimpia programján. Ha nincs eredmény nincs támogatás, ha nincs támogatás nincs eredmény, ebből az ördögi körből szeretnénk kitörni – mondta Vánky Sebastian, a Magyar Íjász Szövetség elnöke. Szerinte túl korai lenne még arra válaszolni, hogy milyen hatással lesz a pénzügyi válság a sportágukra. Mivel kevés a támogató, ezért jelenleg azon dolgoznak, hogy a finanszírozási rendszerüket átalakítsák úgy, hogy több pénzt kapjanak szponzoroktól. Egyelőre legfontosabb forrásukra, az állami támogatásra várnak, melynek összege még bizonytalan.

Ugyanúgy erre a pénzre vár a Magyar Taekwondo Szövetség is. Patakfalvy Miklós, elnök elmondta, hogy már aláírták az állami támogatásról szóló szerződéseket, de a pénzt csak április végére várják. A versenyzők pénztárcáját is érzékenyen érinti a válság, hiszen a legtöbb külföldi verseny utazási költségéhez nekik is hozzá kell járulniuk. A gyenge forintárfolyam miatt ezek a terhek jelentősen megnövekedtek az elmúlt hónapokban. A kluboknál nem tapasztaltak durva létszámcsökkenést a válság hatásaként, de idővel ez a helyzet változhat Patakfalvy szerint.

Az állami támogatás útvesztőjében

11,4 milliárd forint – ennyi pénz jut versenysportra az Önkormányzati Minisztérium szerint. Valójában ennek az összegnek csak a töredéke, körülbelül 1,5 milliárd forint kerül közvetlenül a szövetségek zsebébe. Ebből 1 milliárd 263 millió forintot a Magyar Olimpiai Bizottság, 307 millió forintot pedig a Nemzeti Sportszövetség javaslatának megfelelően osztanak szét.

A 2008-as évhez képest a MOB több mint 40 százalékkal kevesebb pénzről dönthet. Ennek ellenére Gyenesei István sportért felelős miniszter egy korábbi interjúban azt mondta: 5-6 százalékkal több pénz fog jutni a szövetségeknek. Állítása szerint 1,3 milliárd forint pluszt biztosítanak például utánpótlás-nevelésre és egyéb működési költségekre. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy pontosan milyen elemekből áll ez az összeg és, hogyan juthatnak hozzá a szövetségek, de csak későbbre ígértek tájékoztatást.

Szerdai közleményükben annyit írtak, hogy a szakszövetségek közül 71 már megkapta az állami támogatást, és a maradék 9 is hozzájuthat a pénzéhez, ha teljesítik az ehhez szükséges feltételeket.