Testet öltött a képregényhős

A belga képregényből készült francia „akciódús” film ambivalens érzéseket kelt a nézőben, amikor először találkozik vele. Egyszerre érezzük kiszámíthatónak és élményben gazdagnak, unalmasnak és érdekesnek, a műfajra egyáltalán nem nyitott hölgyekből pedig a főszereplő (Tomer Sisley) olajos bőre és hunyorgó, mélybarna szemei válthatnak ki endorfin-robbanásokat. Tomer Sisley számunkra kevésbé ismert, de hazánkban az alapfonalat adó Largo Winch képregény sem eléggé népszerű ahhoz, hogy emiatt rajongói eltolják a mozikasszát.

Valamiért mégis magával ragad minket az a helyszíneken és időben gyakran ugráló történet, amiben egy zabolázatlan csődör menekül nevelőapja elől, aki az ötödik leggazdagabb ember a világon, és aki – ki tudja miért – eltitkolja Largo létezését barátai és üzlettársai elől. Largo vonzza a veszélyt, ebből kifolyólag ért is ahhoz, hogyan másszon ki belőle. Bár nem egy 200 kilós, dagadó izmú, hurkanyakú géppisztolyrángató, mégis hitelesnek érezzük, amikor egyszerre két börtönőr veszti el az eszméletét suhintásaitól. Azt pedig egyáltalán nem vonjuk kétségbe, hogy azonnal a karjába omlanak az útjába kerülő nők.

„Gyakran mondják nekem, hogy ez a figura az európai James Bond. Erre mindig azt válaszolom, hogy nem, nem az. Amikor másodszor, harmadszor, negyedszer és ötödször kérdezik meg, akkor is nemmel válaszolok. De ha már századszor vetik fel ezt a párhuzamot, elgondolkodom, hogy talán nekik van igazuk” – mondta Tomer Sisley a március 3-i magyarországi díszbemutatón, a film után.

A színésszel Steiner Kristóf és Vörös Adél beszélgetett, majd a közönség soraiban ülők is kérdezhettek tőle, amit Sisley el is várt és barátságosan fogadott. Tomer Sisley-ben izraeli, orosz és jemeni vér folyik, Berlinben született, majd családja átköltözött Franciaországba. Héber, angol, német és francia nyelven beszél. A szikár alkatú fiatalember öt hónapot edzett a film előtt, hogy az akciójelenetek hitelesek legyenek és nem kért kaszkadőrt. Mégsem azért izgult leginkább, hogy baja esik a forgatás veszélyes percei alatt.

„A legnagyobb kihívás a szerelmi jelenet volt, emlékeztek rá?” kérdezte mosolyogva Vörös Adél filmkritikusra és Steiner Kristófra nézve, akik levezényelték Tomer párbeszédjét a közönséggel. És valóban, a fülledt erotika már az első percekben megjelent a vásznon, a kamera közelről pásztázta Mélanie Thierry és Sisley testét, amibe nemcsak a színészek izzadtak bele.

A szerelmi vonal mégsem kap akkora hangsúlyt a filmben, mint amennyire azt a női nézők szeretnék, sokkal inkább a mostohaapa meggyilkolásának körülményei, és az örökös részvényeinek megkaparintása teszi ki a 108 perces játékidőt. Látva Sisley „szuperhősös” jeleneteit és mesterien titokzatos viselkedését, nem is gondolnánk, hogy hazájában a színész híres stand-up comedy előadó. De ahogyan a mozivászon előtt a nézők kérdéseire válaszolgatott, abból már igen. És titkokat is felfedett.

„A filmben a tengerparti ház és a szigeten található kolostor valójában 20 méterre van egymástól. Ez a sziget nem is létezik, számítógéppel hozták létre, és egy winchesteren található” – árulta el Sisley a Horvátországban játszódó jelenetekről, melyeket valójában Máltán forgattak.

Aki szeret egy filmet csupán azért megnézni, mert vonzódik a gyönyörű természeti (és technikai) képződményekhez, a Largo Winch-ben nem fog csalódni. Nemcsak tengerpartot és szigetet láthat benne, hanem Hong Kong-i nagyvárosi panorámát, veszélyes brazil szerpentineket erdővel szegélyezve, és fülledt dél-amerikai falvakat.

A tájak pásztázása közben pedig nem győzzük nyomon követni a történet fordulatait, mert persze kiderül, hogy senki nem az, aminek látszik, vagy talán mégis az, csak rosszat feltételezünk róla. Némely csavar kiszámítható, de mégsem vagyunk csalódottak, mert a filmben és a karakterekben is van elég dinamika ahhoz, hogy lekössön bennünket. Ne lepődjünk meg, ha néhány jelenet ismerősnek tűnik, Largo úgyis túlságosan döglesztően sétál ki a tűzből ahhoz, hogy haragudni tudjunk rá.