Észrevételek a tényleges életfogytiglan ellen

rtl.hu

2009. február 26. 19:20

A tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést ellenzi az ET albizottságának alelnöke.

Súlyos szakmai és emberi jogi fenntartásokat fogalmazott meg nemrég a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés (TÉSZ) intézményével szemben az Európa Tanács egyik albizottsága. A Kínzás és Embertelen Bánásmód Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság (CPT) alelnöke a szegedi Csillagbörtönben tapasztaltakról is nyilatkozott az RTL Hírek.hu újságírójának.

Renate Kicker először is leszögezte, hogy az éppen két éve, 2007 január-februárban a szegedi Csillagbörtönben, egy delegáció élén tett látogatása csak egy volt a szokásos vizsgálatok közül, amit a CPT rendszeresen végez a különböző európai országokban. Elmondta, hogy a Magyarországon tapasztaltakat nem tudja és nem is akarja összehasonlítani a máshol látottakkal, de annyit elmondhat: súlyos problémával nem találkoztak.

A CPT beszámolóját annak idején a magyar kormány elfogadta és további együttműködést ígérve meg is köszönte. Renate Kicker most úgy vélte: észrevételeiket figyelembe vették, bár ezt ténylegesen csak egy újabb látogatás során tudják majd ellenőrizni. Erre a látogatásra valamikor idén kerítenek sort.

Van azonban egy elvi, de a gyakorlathoz nagyon is szorosan kapcsolódó kérdés, amiben a CPT – és egyik magyarországi partnere, a Magyar Helsinki Bizottság – szerint még nem született megnyugtató döntés. Ez pedig a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés (TÉSZ) intézménye. A CPT ezt ellenzi, az új magyar büntetőkódex-tervezet viszont továbbra is tartalmazza.

A közhiedelemmel ellentétben a „nem tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés” sem jelenti azt, hogy az elítélt automatikusan távozhat például 30 év elteltével. A társadalomra való veszélyességet a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és 30 év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani.

A TÉSZ-szel kapcsolatban a CPT álláspontja az, hogy alkotmányjogilag aggályos a szabadságra bocsátás lehetőségének végleges és feltétel nélküli megvonása, az elítélt végérvényes kirekesztése a társadalomból. A szankció a büntetés-végrehajtásra is aránytalan terhet ró: olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk, nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat.

Renate Kicker úgy fogalmazott, hogy a szabadság-megvonásnak, a büntetésnek mindig azt a célt kell kitűznie maga elé, hogy miként vezethetné vissza az elkövetőt a társadalomba, természetesen úgy, hogy a bűnismétlés veszélyét lehetőleg megszüntesse.

A CPT alelnöke szerint Európában alig van olyan állam, amelyben a TÉSZ intézményét a magyarországihoz hasonlóan alkalmaznák. „Még Bulgáriában és Litvániában hasonló a jogrendszer, de például már Törökországban is kizárólag a terrorizmusért elítéltekkel kapcsolatban lehet beszélni tényleges életfogytiglanról” – mondta Renate Kicker.

A Szlovákiában 2004 óta alkalmazott, úgynevezett „Trikrát a dost!” („Háromszor, de aztán elég!”) gyakorlatról Renate Kicker nem nyilatkozott, mondván: az egyrészt nem teljesen olyan, mint a magyarországi, másrészt azt nem ismeri behatóan, harmadrészt a CPT-nek nem a különféle gyakorlatok és jogrendszerek összehasonlítása a feladata, hanem egy-egy ország számára észrevételek és javaslatok megtétele.

A Szlovákiában öt éve bevezetett módszer hasonlít az Egyesült Államok jónéhány államában immár 15 éve alkalmazott módszerhez, másrészt a Fidesz által ennek nyomán javasolt „Három Csapás”-hoz is, de részleteiben mindkettőtől eltér. A Magyarországon bevezetni kívánt törvény szerint a harmadik súlyos bűncselekmény (például emberölés, nemi erőszak, fegyveres rablás) után a bíróság köteles megítélni a legsúlyosabb ítélet kétszeresét, vagy ha ez 20 évnél több, akkor a TÉSZ-t, addig Szlovákiában a harmadik erőszakos bűncselekmény után a megítélt büntetést automatikusan megtoldják 25 évvel.

Renate Kicker ugyanakkor a telefoninterjú során többször is megismételte, hogy a büntetés kiszabásánál, majd annak felülvizsgálatakor is minden egyes esetet külön kell megvizsgálni és az elkövető társadalomra való veszélyességét egyénenként kell mérlegelni, sohasem véglegesen kizárva a visszatérés lehetőségét.
undefined
Nézd vissza a Híradó adásait az RTL+ felületén!
Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!